Az ígéret reményt adott

Nem sokkal azután, hogy a férjemmel összeházasodtunk, megáldattunk egy fiúval. Amikor láttam a mosolyát, és a szemébe néztem, úgy éreztem, hogy adósa vagyok Mennyei Atyámnak. A fiunk tökéletesnek tűnt számomra. A férjemmel naponta mondtunk köszönetet az Úrnak ezért a becses ajándékért.

2009. február 19-én már csomagoltam, hogy visszatérjek az iskolapadba a tanulmányaim befejező évére. A férjem és én nem sejtettük, hogy másnap a szeretett fiunk elkap egy lázzal járó betegséget, és elhagyja ezt a halandó életet.

Az átélteket nagyon nehezen viseltem. Egyházközségünk tagjai eljöttek hozzánk, hogy szentírásokkal és himnuszokkal vigasztaljanak, és velünk imádkozzanak. Becses volt számomra részvétük együtt érző megnyilvánulása, ám a fiam iránti gyász megmaradt. Amikor csak rá gondoltam, szemeim megteltek könnyekkel.

Négy nappal a halála után sugalmazást éreztem, hogy tanulmányozzam Az egyház elnökeinek tanításai: Joseph Smith című kézikönyvet. Amint kézbe vettem, a könyv annál a fejezetnél nyílt szét, melynek címe: A reménység és vigasz szavai a halál beköszöntekor. Elkezdtem olvasni, és nagy hatással voltak rám Joseph és Emma tragikus veszteségei, amelyeket saját családjuk megalapításakor szenvedtek el. Amikor ahhoz a részhez értem, ahol a próféta egy kétéves kislány búcsúztatásakor beszélt, mintha hideg vizet locsoltak volna a fejemre, lehűtve gyászterhes gondolataimat.

Behívtam a férjemet. Együtt olvastuk ezt a részt: „…feltettem a kérdést, hogy miért van az, hogy csecsemők, ártatlan gyermekek elvétetnek tőlünk… Az Úr sokat elvisz, már csecsemőkorban is, hogy elkerülhessék… a jelen világ gyötrelmeit és gonoszságait; túl tiszták, túl szeretetre méltóak voltak ahhoz, hogy a földön éljenek; ezért, ha jól megfontoljuk, ahelyett, hogy gyászolnánk, örvendezésre van okunk, amiért megszabadultak a gonosztól, és hamarosan ismét velünk lesznek.”

A próféta hozzátette: „Felmerül a kérdés: »A gyermekek az örökkévalóságban is az édesanyjukkal lesznek?« Igen! Igen! Anyák, veletek lesznek a gyermekeitek, mert örök életük lesz, hisz az adósság ki lett fizetve.”¹

Amióta ezeket a gyönyörű szavakat olvastuk, a családunk imái telve vannak hálával azon ígéretért, hogy Jézus Krisztus engesztelése által újból együtt leszünk a fiunkkal.

Ma három csodás gyermekünk van – eltávozott fiunk testvérei. Tanítjuk nekik az igaz és örökkévaló evangéliumot, amely vissza fogja őket vezetni Mennyei Atyjukhoz és a Szabadítójukhoz, Jézus Krisztushoz.

Tudom, hogy Joseph Smith próféta üzenete a halál utáni életről igaz. Örökké hálás leszek azért a reményért, békességért, örömért és boldogságért, melyet ez az üzenet nyújt a családunknak – a fátyol mindkét oldalán.