Ha szemetek egyedül az én dicsőségemre tekint

Jobban fel tudjuk ismerni a visszafogottság és erényesség szerepét Isten dicsőítésében, ha megértjük, hogy mi is az valójában. A Hűek a hithez elmagyarázza: „Az erényesség egyfajta alázatos és szolid hozzáállás az öltözködésben, megjelenésben, beszédben és viselkedésben. Amikor erényes vagy, nem vonod magadra feleslegesen a figyelmet. Inkább Istent próbálod dicsőíteni a testedben és lelkedben (lásd 1 Korinthusbeliek 6:20)”¹.

Amikor megtanulunk hasonló visszafogottságot tanúsítani, mint azt a Szabadító tette, akkor meghívjuk a Lelket az életünkbe, betöltve az ígéretet, mely szerint „ha szemetek egyedül az én dicsőségemre tekint, akkor egész testetek eltelik világossággal” (T&Sz 88:67). Amikor arról olvasol, hogy miként értelmezik más fiatal felnőttek a visszafogottságot és az erényességet, elgondolkodhatsz azon, miképpen növeld a saját lelki világosságodat azáltal, hogy fejleszted a belső elköteleződésedet ezen értékek mellett, valamint azok külső tükröződését is.

„Szavaid és tetteid komoly hatással lehetnek rád és másokra. Tiszta, pozitív, felemelő beszédben fejezd ki magad, valamint olyan tettekben, amelyek boldogságot hoznak a környezetednek! Az erényes beszéd és tettek érdekében tett erőfeszítéseid a Szentlélek fokozott útmutatását és vigasztalását eredményezik.”²

Darja Szergejevna Svidko az oroszországi Volgográdból azt magyarázza, hogy akkor vagyunk visszafogottak a beszédünkben, ha tisztelettel bánunk másokkal, és „lágy hangot ütünk meg, illetve nyugodtan fejezzük ki a gondolatainkat, durva vagy illetlen szavak használata nélkül”. A visszafogott nyelvezet mentes a pletykától, a kötekedéstől, a gúnyolódástól és a szarkazmustól. Soha nem kicsinyel le másokat, de nem is hízeleg; egyszerűen csak kedvességet tanúsít Mennyei Atya összes gyermeke felé, és elismeri isteni természetüket.

Beszédünknek az Istenség iránti tiszteletet is ki kell fejeznie: „Kerüld a szennyes beszédet és az Úr nevének gondatlan és tiszteletlen használatát, ami oly gyakori a világban! […] Az ilyen beszéd és viselkedés tiszteletlen természete megfoszt attól a képességtől, hogy részesülj[ünk] a Szentlélek csendes sugalmazásaiban.”³

Ahogyan a közönséges vagy szemtelen beszéd, mint a pletyka és a gúnyolódás, károsíthatja a kapcsolatainkat, a visszafogott beszéd mélyebb elkötelezettséget táplál Isten iránt. Kelly Prue (USA, Utah) szavaival, „növeli arra való képességünket, hogy pozitív kapcsolatokat építsünk ki. Erényes beszédünk segít kihozni másokból a legjobbat.”

A visszafogott, erényes beszéd, valamint az ilyen magatartás kéz a kézben járnak. „Fontos, hogy a beszédünkben és a viselkedésünkben is szerények, visszafogottak legyünk, mert az mutatja meg, hogy kik vagyunk és mik az értékeink” – mondja Mike Olsen Utahból. Az emberek észreveszik, ha nincsenek összhangban a szavaink és a tetteink. A másokat felemelő és Istent dicsőítő nyelvezetünk együtt kell, hogy járjon a hozzá tartozó tettekkel. A szolgálat és a kedvesség cselekedetei révén megmutatjuk, hogy a mások felemelése és Isten tisztelete iránti elkötelezettségünk nem csak szavakban létezik. Tanítványságunk szavakban és tettekben megjelenő példái jó hatással lehetnek másokra.

„Én tényleg értékelem a szerénységet a viselkedésben és a beszédben – állítja Carrie Carlson Coloradóból. – Van valami elbűvölő az olyan emberben, aki alázatos, és nem azért tesz dolgokat, hogy a figyelem középpontjában legyen. Akik visszafogottan beszélnek, az Úr szavának erőteljes hordozóivá válnak.”

„A szerénység [az öltözködésben] segít kihozni magunkból a legjobbat, mert a lélekre összpontosíthatunk a természetes ember helyett” – véli a utahi Paul Cave. Visszafogott öltözködésünkkel arra bátorítunk másokat, hogy ismerjenek meg bennünket, és a személyiségünket és a jellemünket értékeljék, ne pedig a kinézetünket.

Viseletünk nemcsak azt jelzi másoknak, hogy miként viszonyuljanak hozzánk, hanem arra is hatással van, ahogyan saját magunkra tekintünk és ahogyan magunkkal bánunk. „Azt tanuljuk az evangéliumból, hogy a testünk Isten ajándéka – mondja ifj. Luis Da Cruz Brazíliából. A testünk segít fejlődnünk és olyanná válnunk, mint az Atyánk. Éppen ezért fontos, hogy visszafogottan öltözködjünk. Ezáltal megmutatjuk Istennek és másoknak, hogy tiszteljük ezt az ajándékát, és a többit is.”⁴

Carrie azt magyarázza, hogy „a szemérmetlen ruházat célja, hogy a testet egy fizikai tárgynak állítsa be, amely elkülönül a személyiséggel és jellemmel bíró lélektől. Az, hogy visszafogottan öltözködöm – bár néha több pénzembe kerül, és határozottan több időbe –, segített megtanulnom, hogy a testem egy értékes, isteni lehetőségekkel és rendeltetéssel bíró lélek hordozóedénye, mely lelket mennyei szülők nemzették és nevelték. Sokkal több gondoskodást és tiszteletet érdemel, mint amennyit a világ szánna neki.”

A Hűek a hithez ezt tanítja: „A hiányos öltözék kerülése mellett a szélsőségeket is kerülnöd kell az öltözködésben, megjelenésben és a hajviseletben. Öltözködésed, ápoltságod és viselkedésed legyen mindig rendes és tiszta, nem pedig hanyag vagy oda nem illően lezser.”⁵ Azzal, ahogy öltözködünk és megjelenünk, Isten, saját magunk és mások iránti tiszteletünket hirdetjük.

Amikor megpróbáljuk az erényesség és szerénység evangéliumi normáit követni, akkor a következetesség révén is kimutatjuk az elkötelezettségünket: minden időben az Úr parancsolatait követjük, nem csak akkor, amikor kényelmesnek érezzük.

Az igazi elkötelezettség mindig az evangéliumi tantételekben gyökerezik. Anthony Roberts (Utah) így magyarázza ezt: „Az erényesség egy tudatos beállítottság: egy vágy arra, hogy nap mint nap az evangélium és a szabadítás tervének megértése kísérje utunkat.” Amikor elmerülünk az evangéliumban, elmélyülhet a megtérésünk, amely erősíti az evangéliumi tantételek szerinti életre irányuló vágyunkat.

A visszafogottság és erényesség következetes gyakorlása segít megértenünk és méltányolnunk a születési előjogunkat; isteni természetünkről való tudásunk pedig arra ihlethet bennünket, hogy erényesebbek legyünk. A firenzei Raffaella Ferrini el is magyarázza ezt: „Az erényesség megáldja az életemet, mert segít abban, hogy Mennyei Atyánk különleges lányának érezzem magam – ez a tudás azután arra indít engem, hogy még erényesebb akarjak lenni.”

Ha engedjük a világnak, hogy meghatározza, kik vagyunk, akkor sérülhet az önbecsülésünk. Julianna Auna Utahból a személyes tapasztalatát osztja meg: „Mielőtt bizonyságot nyertem volna a visszafogottság tantételéről, boldogtalan és lelkileg veszélyes állapotban voltam. Nyomasztó és lelkileg bénító volt hagynom, hogy a világ mondja meg, ki vagyok, mert a világ kegyetlenül és kérlelhetetlenül a mulandó, fizikai dolgok megszállottja. Amint eldöntöttem, hogy nem hallgatok a világra, és ehelyett engedem, hogy az Istennel való kapcsolatom határozzon meg, az élet könnyebbé, szabadabbá és boldogabbá vált.” Amikor Mennyei Atyánk jóváhagyására törekszünk a világé helyett, akkor nagyobb örömre lelünk az életben, és nagyobb ösztönzésre ahhoz, hogy erényesek legyünk.

„Az erényesség mindenben kifejezésre jut, amit teszünk: a beszédünkben, a külső megjelenésünkben, a viselkedésünkben, de még abban is, hogy milyen helyeket látogatunk” – mondja Galina Viktorovna Szavcsuk az oroszországi Novoszibirszkből. A szerény, erényes élet szorosan összefügg az evangélium iránti elkötelezettségünkkel és az Istennel ápolt kapcsolatunkkal.

Az igazi erényesség a viselkedés és a hozzáállás elegye. Akár a viselkedésünk, akár a gondolkodásunk fejlesztésén dolgozunk, az segíteni fog a másik fejlődésében is. Ha a viselkedésünk és megjelenésünk visszafogott, de nem fejlesztünk ki egy élethosszig tartó elköteleződést, akkor nem részesülhetünk az erényes élettel járó áldások teljességében. Ha pedig csak gondoljuk, hogy visszafogottak vagyunk, ám a tetteink nem felelnek meg ennek az önképnek, az önbecsapás.⁶

Amikor a visszafogottság és erényesség vonatkozásában arról beszélünk, hogy szemünk egyedül Isten dicsőségére tekint, akkor azt értjük alatta, hogy külsőleg és belsőleg is elköteleztük magunkat az erényes élet mellett. Amint a szemnek is Istenre kell irányulnia, akképpen a külső megjelenésünknek és a tetteinknek is összhangban kell lenniük az erényesség tantételeivel. Az Istenre emelt szem azonban még nem jelenti azt, hogy az egyedül az Ő dicsőségére tekint; ehhez összpontosítani kell Őrá. Hasonlóképpen, a szerény ruha- és hajviseletnek is együtt kell járnia az örökkévaló tantételek szem előtt tartásával.

Amikor Isten felé fordítjuk szemeinket, akkor élesebben összpontosíthatunk Őrá. Ugyanígy, amikor Istenre összpontosítunk, akkor szemeink maguktól az Ő irányába fordulnak.

Amikor visszafogott, erényes életre törekszünk, akkor érezni fogjuk a Lélek befolyásának növekedését az életünkben. Robert D. Hales elder, a Tizenkét Apostol Kvórumának tagja, ezt tanította: „A szerénység alapvető fontosságú ahhoz, hogy érdemesek legyünk a Lélekre. A szerény ember alázatos, az alázatosság pedig meghívja a Lelket, hogy társunk legyen.”⁷ Ha a Lélek irányítja gondolatainkat és tetteinket, szemeink egyedül Isten dicsőségére tekintenek majd, mi pedig telve leszünk világossággal. ◼