Álljatok igazi millenárisokként!

Szakítsatok időt az alábbi tények imádságos átgondolására:

A „tizenegyedik órában” éltek. Az Úr megmondta, hogy ez az utolsó alkalom, amikor munkásokat hív a szőlőskertjébe, hogy a föld négy szegletéből összegyűjtse a kiválasztottakat. (Lásd T&Sz 33:3–6.) És ti lettetek elküldve arra, hogy részt vegyetek ebben az összegyűjtésben. Személyesen is újból és újból megtapasztaltam, milyen erős ráhatással bírnak azok az igazi millenárisok, akik eljuttatnak másokat az igazság ismeretéhez. Ábrahám magjaként ez hozzá tartozik ahhoz, hogy kik vagytok és miért vagytok itt (lásd Galátziabeliek 3:26–29)!

Jó néhány hónappal ezelőtt a feleségem – Wendy – és én igen figyelemre méltó dolgot tapasztaltunk meg a távoli Szibériában. Irkutszk városában töltöttük a szabadnapunkat a misszióelnök, Gregory S. Brinton, a felesége, Sally, valamint visszatért misszionárius fiuk, Sam társaságában, aki Oroszországban szolgált missziót. Elmentünk a gyönyörű Bajkál-tóhoz, és a partján található egyik piacra.

A kisbuszhoz visszatérve észrevettük, hogy Sam nincs velünk. Néhány perc múlva megérkezett egy Valentyina nevű középkorú hölgy társaságában. Valentyina oroszul, az anyanyelvén így lelkendezett: „Szeretném látni, ki ennek a fiatalembernek az édesanyja! A fiú annyira illedelmes, értelmes és kedves, hogy találkozni szeretnék az édesanyjával!” Valentyinát magával ragadták Sam derűs, ragyogó arcvonásai.

Sam az édesanyjának és az édesapjának is bemutatta őt, adott neki egy kártyát a Szabadítóról, és megszervezte, hogy a misszionáriusok meglátogassák. Amikor később a misszionáriusok elvitték hozzá a Mormon könyve egy példányát, megígérte, hogy elolvassa. A piacon dolgozó asszonyok közül többek figyelmét is felkeltette a Valentyina által kapott új könyv. A történet végét még nem ismerjük, de Sam különleges kisugárzásának köszönhetően Valentyina és több barátnője is megismerte az evangéliumot.

Samhez hasonlóan az igazi millenárisok tudják, hogy kik ők valójában. Jézus Krisztus hű tanítványai, akik ösztönösen minden lehetőséget megragadnak arra, hogy felkészítsék magukat és másokat Szabadítónk millenniumi uralkodására.

Az első javaslatom tehát az, hogy tudjátok meg ti magatok, kik is vagytok valójában. Jézus Krisztus nevében kérdezzétek meg Mennyei Atyátokat, hogy mit gondol rólatok és a földi küldetésetekről. Ha igaz szándékkal kérdeztek, akkor a Lélek idővel megsúgja majd nektek az életet megváltoztató igazságot. Jegyezzétek fel ezeket a benyomásokat, gyakran nézzétek át őket, és kövessétek egészen pontosan.

Megígérem nektek, hogy ha csak egy apró bepillantást is nyertek abba, ahogyan Mennyei Atyátok tekint rátok, és aminek a megtételében számít rátok, az örökre megváltoztatja az életeteket!

Kép

woman on computer

Isten mindig is nehéz dolgok megtételére kérte az Ő szövetséges gyermekeit. Mivel Isten szövetségeiket megtartó fiai és leányai vagytok, és ezen utolsó napok utolsó részében éltek, az Úr benneteket fog nehéz dolgok megtételére kérni. Egészen biztosan számíthattok arra, hogy az ábrahámi próbák nem értek véget Ábrahámmal (lásd T&Sz 101:4–5).

Tudom, mennyire el tud bátortalanítani, amikor olyan valaminek a megtételére kérnek minket, ami szerintünk messze meghaladja a képességeinket. Még csak 19 hónapja voltam tagja a Tizenkét Apostol Kvórumának, amikor Spencer W. Kimball elnök (1895–1985) elhunyt. Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvórumának Ezra Taft Benson elnök (1899–1994) elrendelése utáni első gyűlésén az elnök konkrét feladatokat adott a Tizenketteknek. Nekem többek között ezt az útmutatást adta: „Nelson elder, neked kell megnyitnod a kelet-európai országokat az evangélium prédikálására.”

Ez 1985-ben volt. Ezekben a politikailag fagyos, hidegháborúsnak nevezett években nemcsak Berlin városát osztotta szó szerint ketté egy fal, hanem egész Kelet-Európa a kommunista elnyomás igája alatt volt. Az egyházi épületek zárva voltak, a vallásgyakorlás pedig szigorú korlátok közé szorult.

A szakmámban éveken át nyitottam fel szíveket életmentő műtétekhez, de semmilyen tapasztalat nem készített fel arra, hogy elhiggyem: az evangélium prédikálása előtt is meg tudok nyitni országokat. Azonban megbízást kaptam egy prófétától, tehát nekiláttam, hogy megtegyem a látszólag teljesen lehetetlent.

Kezdettől fogva akadályok kerültek az utamba. A legtöbb országba úgy érkeztem meg, hogy nem tudtam, hová kell mennem. Még ha ki is tudtam deríteni az illetékes kormányzati hivatalnok nevét, semmi rendkívüli nem volt abban, ha egy találkozót az utolsó pillanatban lemondtak vagy elhalasztottak. Az egyik országban, ahol két nappal későbbre került egy találkozóm, több kísértés is az utamba került, hogy próbára tegyen engem: a feketepiaci pénzváltás és egyéb illegális tevékenységek csapdái. Egy másik alkalommal a találkozó azzal a felszólítással kezdődött, hogy azonnal távozzak!

Az Úr azonban el tudja végezni a saját munkáját (lásd 2 Nefi 27:20–21), és nekem részem volt annak kiváltságos látványában, ahogyan egymást érik a csodák – de mindig csak az után, hogy én már minden tőlem telhetőt kieszeltem, megtettem a legbátrabb erőfeszítéseket, és elmondtam legbuzgóbb imáimat az ügy érdekében.

Ezen országok némelyikében már a berlini fal leomlása előtt elismerték az egyházat. Máshol később következett be az elismerés. 1992-ben jelentést tehettem Benson elnöknek arról, hogy az egyház mindegyik kelet-európai országban jelen van!

Igazi millenárisokként, akikre számíthat az Úr, ti is történelmet fogtok írni! Kihívást jelentő megbízások elfogadására kérnek majd benneteket, és eszközökké váltok az Úr kezében. Ő pedig képessé tesz benneteket a lehetetlen véghezvitelére.

Hogyan fogjátok véghezvinni a lehetetlent? Úgy, hogy mindent megtesztek a Jézus Krisztusba vetett hitetek megerősítéséért: jobban megértitek az Ő visszaállított egyházában tanított tant, és eltántoríthatatlanul keresitek az igazságot. A tiszta tanban horgonyzó igazi millenárisokként, amikor lehetetlen dolgok megtételére kérnek benneteket, akkor hittel és makacs kitartással léphettek majd elő, és minden tőletek telhető dolgot boldogan megtesztek, hogy beteljesítsétek az Úr céljait (lásd T&Sz 123:17).

Lesznek olyan napjaitok, amikor teljesen elkeseredtek. Imádkozzatok hát erőért, hogy ne adjátok fel! Szükségetek lesz erre az erőre, mert egyre kevésbé lesz népszerű dolog utolsó napi szentnek lenni. Sajnos lesznek olyanok, akiket barátaitoknak véltek, de elárulnak benneteket. És olyan is lesz, ami egyszerűen nem tűnik majd igazságosnak.

Megígérem viszont nektek, hogy Jézus Krisztust követve tartós békességre és valós örömre leltek. Szövetségeiteket egyre pontosabban betartva, Istennek ma a földön lévő egyházát és királyságát védelmezve, az Úr erővel és bölcsességgel fog megáldani benneteket, hogy véghezvigyétek a lehetetlent.

Mindannyiunknak vannak kérdései. Halandó tapasztalatunk lényegi részét képezi az, hogy igyekszünk megismerni, megérteni és észrevenni az igazságot. Életem nagy részét kutatással töltöttem. Ti is úgy tanultok majd leginkább, ha sugalmazott kérdéseket tesztek fel.

Ebben a szempillantásban is vannak közöttetek, akik tudni szeretnék, hogy mihez kezdjenek az életükkel. Mások talán arra kíváncsiak, hogy bocsánatot nyertek-e a bűneikre. A legtöbbeteknek azon jár az esze, hogy ki az örökkévaló társatok, és hol van. Akinek pedig nem, annak ezen kellene!

Némelyekben felmerül, hogy miért csinál az egyház ezt vagy azt. Sokan közületek talán nem tudják, hogyan kapjanak választ az imáikra.

Mennyei Atyánk és az Ő Fia készen állnak, hogy a Szentlélek szolgálattételén keresztül válaszoljanak a kérdéseitekre. Azonban nektek kell rájönnötök, hogyan érdemeljétek ki és kapjátok meg ezeket a válaszokat.

Hol kezdjétek? Kezdjétek azzal, hogy több időt töltötök szent helyeken. A templom szent hely. A kápolna is az, ahol az úrvacsoravétel által minden vasárnap megújítjátok szövetségeiteket. Arra kérlek titeket, hogy a lakásotokat, a kollégiumi helyeteket, az otthonotokat vagy a szobátokat is tegyétek szent hellyé, ahová biztonságban elvonulhattok mindattól, ami sötéten zavaró a világban.

Az egyik kulcs az ima. Imádkozzatok, hogy tudjátok, mit hagyjatok abba és mit kezdjetek el. Imádkozzatok, hogy tudjátok, mit tegyetek be magatokhoz és mit távolítsatok el onnan, hogy bőségesen ott lehessen veletek a Lélek.

Könyörögjetek az Úrhoz a tisztánlátás ajándékáért, majd éljetek érdemesen erre az ajándékra, és tegyetek érte, hogy amikor zavarba ejtő dolgok történnek a világban, pontosan tudjátok, hogy mi igaz és mi nem (lásd 2 Nefi 31:13).

Kép

young adult walking with elderly man

Szolgáljatok szeretettel! Az eltévelyedőknek és a lelki sebesülteknek nyújtott szerető szolgálat megnyitja a szíveteket a személyes kinyilatkoztatás előtt.

Töltsetek több időt – sokkal több időt – olyan helyeken, ahol jelen van a Lélek. Ez több időt jelent olyan barátokkal, akik arra törekednek, hogy velük legyen a Lélek. Töltsetek több időt a térdeteken imádkozva, több időt a szentírásokkal, több időt családtörténeti munkával, több időt a templomban. Megígérem nektek, hogy ha következetesen és nagylelkűen adtok időtökből az Úrnak, akkor ő megsokszorozza a maradandó időt.

15 férfit elrendelt prófétákként, látnokokként és kinyilatkoztatókként támogatunk. Amikor bonyolult probléma merül fel – és úgy tűnik, ezek napról napra egyre bonyolultabbakká válnak –, ez a 15 ember átrágja a témát, megpróbálják átlátni a különböző lépések következményeit, majd szorgalmasan arra törekednek, hogy meghallják az Úr hangját. Böjt, ima, tanulmányozás, elmélkedés és a fivérekkel való tanácskozás után nehéz kérdések terén nem szokatlan számomra az, ha éjszaka további benyomásokra ébredek a tárgyalt témával kapcsolatban. A fivéreim is ezt tapasztalják.

Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma közös tanácskozás során beszéli meg mindazt, amit az Úr egyénileg és együttesen megértetett és átéreztetett velünk. Aztán pedig figyeljük, ahogy az Úr az egyház elnökének adott sugalmazáson keresztül kinyilvánítja az akaratát.

Ezt a prófétai folyamatot követtük 2012-ben, amikor változott a misszionáriusokra vonatkozó alsó korhatár, majd amikor nemrég kiegészítettük az egyházi kézikönyvet, mert néhány országban törvényessé vált az azonos neműek házassága. Együttéreztünk mindenkivel, különösen a gyermekekkel, és sokáig tipródtunk, hogy megértsük az Úr ezt illető akaratát.

Állandóan szem előtt tartva Isten szabadításunkra vonatkozó tervét, és azt, hogy minden gyermeke számára örök életet remél, végigvettük a lehetséges forgatókönyvek számtalan változatát. Böjtölve és imádkozva többször is összegyűltünk a templomban, további útmutatást és sugalmazást kérve. Majd amikor az Úr sugalmazást adott prófétájának, Thomas S. Monson elnöknek, az Úr szándékának és akaratának kinyilvánítása végett, abban a szent pillanatban mindannyian éreztük a lelki megerősítést. Apostolokként abban a kiváltságban volt részünk, hogy támogathattuk a Monson elnök által kapott kinyilatkoztatást. Az Úr szent folyamaton keresztül ad kinyilatkoztatást a szolgáinak. Szent a ti kiváltságotok is arra, hogy személyes kinyilatkoztatást kapjatok.

Kedves testvéreim! A saját életetek vonatkozásában ti is éppen annyira hozzáfértek az Úr szándékához és akaratához, mint mi apostolokként az Ő egyháza vonatkozásában. Miként az Úr tőlünk is megköveteli, hogy kutassunk, elmélkedjünk, böjtöljünk, imádkozzunk, tanulmányozzuk és rágjuk át a nehéz kérdéseket, úgy tőletek is megköveteli ugyanezt, midőn válaszokat kerestek a saját kérdéseitekre.

Ti is megtanulhatjátok meghallani az Úr hangját abban, amit a Szentlélek által súg.¹ A Google, a Twitter és a Facebook hasznosnak tűnhet, de egyszerűen nem szolgálnak válaszokkal a legfontosabb kérdéseitekre!

Kedves fiatal barátaim, megismerhetitek az Úrnak a ti életetekre vonatkozó szándékát és akaratát. Nem kell kételkednetek abban, hogy ott vagytok-e, ahol az Úrnak szüksége van rátok, vagy azt teszitek-e, amire szükség van. Tudhatjátok! A Szentlélek „minden olyan dolgot meg [fog] mondani nektek, amit meg kell tennetek” (2 Nefi 32:3).

Kép

young adult watching general conference

1979-ben, amikor a Vasárnapi Iskola általános elnökeként szolgáltam, meghívtak, hogy vegyek részt egy regionális képviselőknek tartott képzésen, ahol Spencer W. Kimball elnök inspiráló beszédet mondott azon nemzetek, például Kína ajtajának a megnyitásáról, amelyek akkor még zárva voltak az egyház előtt. Minden jelenlévőhöz felhívást intézett a mandarin nyelv tanulmányozására, hogy a szakértelmünket fel tudjuk majd ajánlani Kína népének megsegítésére.

Kimball elnök felhívása prófétai megbízatásnak tűnt számomra, így hát még aznap éjjel megkérdeztem akkori feleségemet, Dantzelt, hogy hajlandó-e mandarinul tanulni velem. Beleegyezett, kerestünk hát egy tanárt, aki segíthet ebben. Természetesen nem tanultunk meg túl jól mandarinul, de eleget tudtunk ahhoz, hogy amikor a rákövetkező évben (teljesen váratlan események sorozatán keresztül) meghívást kaptam, hogy vendégprofesszorként nyitott szívműtétekről tanítsak Kínában, már jobb helyzetben voltam a meghívás elfogadására.

Tekerjünk előre hat évet, 1985-re, miután már elhívtak a Tizenkettek Kvórumába. Egy nap sürgős kérés érkezett hozzám, hogy menjek el Kínába, és végezzek nyitott szívműtétet egy híres operaénekesen, aki ott nemzeti hősnek számított. Elmagyaráztam, hogy teljes idejű papsági feladataim megakadályozzák, hogy elmenjek, de a kínai orvosok könyörögve kértek, hogy jöjjek azonnal és végezzem el az életmentő műtétet.

Megbeszéltem a dolgot a kvórumelnökömmel és az Első Elnökséggel. Azt a benyomást kapták, hogy a kínai nép iránti szívességként menjek és végezzem el a műtétet.

Így is tettem. Szerencsére a műtét sikeres volt! Mellékesen ez volt az általam végzett utolsó nyitott szívműtét. 1985. március 4-én, a kínai Csinanban.

Most tekerjünk megint előre, egészen 2015 októberéig, csupán három hónappal ezelőttre. Wendy és én meghívást kaptunk Csinanba, a Santungi Egyetem orvosi karára. Meglepődtem, mennyire szívélyesen, régi barátjukként üdvözöltek, és viszontláthattam olyan sebészeket, akiket 35 évvel azelőtt tanítottam. Látogatásunk fénypontja az volt, amikor találkoztunk a híres operaénekes fiával és unokájával. Mindezen csodálatos élményeket egyvalami tette lehetővé: hallgattam a próféta tanácsára és elkezdtem mandarinul tanulni!

A próféták látják, mi következik. Látják, milyen szívfájdító veszélyeket tett vagy tesz majd az ellenség az utunkba. A próféták az előttünk álló hatalmas lehetőségeket és kiváltságokat is látják, melyek azokra várnak, akik az engedelmeskedés szándékával hallgatják őket. Tudom, hogy ez így van! Én magam is újra és újra megtapasztaltam.

Az Úr ígérete szerint soha nem fogja hagyni, hogy a próféta félrevezessen minket. Harold B. Lee elnök (1899–1973) kijelentette: „Lehet, hogy nem tetszik majd nektek, ami az egyház felhatalmazottjától [érkezik]. Lehet, hogy ellentétes lesz a politikai nézeteitekkel. Lehet, hogy ellentétes lesz a társadalmi nézeteitekkel. Lehet, hogy nem lesz összeegyeztethető a [társasági] életetek egy részével. Ám ha úgy hallgattok ezekre a tanításokra, türelemmel és hittel, mintha magának az Úrnak a szájából hangzanának el, akkor az ígéret szerint »a pokol kapui nem fognak diadalmaskodni felettetek; igen, és az Úristen eloszlatja előletek a sötétség erőit, és megrázza az egeket tiérettetek és az ő nevének dicsőségéért« (T&Sz 21:6).”²

Talán nem mindig értitek az élő próféta minden egyes kijelentését, azonban mivel tudjátok, hogy a próféta egy próféta, alázatosan és hittel az Úr elé járulhattok, és saját tanúbizonyságot kérhettek mindarról, amit az Ő prófétája kijelentett.

Kr. e. 41 körül sok nefita csatlakozott az egyházhoz, és az egyház gyarapodott, azonban titkos összeesküvések is támadtak, melyek ravasz vezetői közül sokan a nép közé rejtőztek, és nehéz volt észrevenni őket. A nép egyre kevélyebbé vált, és a nefiták közül sokan „csúfot űztek abból, ami szent, megtagadták a prófétálás és a kinyilatkoztatás lelkét” (Hélamán 4:12).

Mindez ma is fenyeget minket. A komor valóság az, hogy „a Sátán szolgái” (T&Sz 10:5) be vannak ágyazódva a társadalomba. Legyetek hát nagyon óvatosak abban, hogy kinek a tanácsát követitek! (lásd Hélamán 12:23.)

Szeretett testvéreim! Ti arra születtetek, hogy igazi millenárisok legyetek. „Választott nemzedék” (1 Péter 2:9) vagytok, akikről Isten előre eldöntötte azt, hogy figyelemre méltó munkát visznek majd véghez – segítenek e világ népének felkészülni az Úr második eljövetelére!