Jézus Krisztus a Mormon könyvében

Kép

Jézus Krisztus szolgálattételben részesíti az amerikai földrészen élőket

Mit mondanál arra, hogy ki a Mormon könyve legfontosabb szereplője? Egyesek talán Nefit, Almát vagy Mormont neveznék meg, de a valódi főszereplő Jézus Krisztus. Nefi ezt írta:

„[S]zorgalmasan munkálkodunk, hogy írjunk, hogy meggyőzzük gyermekeinket…, hogy higgyenek Krisztusban…

És Krisztusról beszélünk, Krisztusban örvendezünk, Krisztusról prédikálunk, Krisztusról prófétálunk” (2 Nefi 25:23, 26).

1978-ban Susan Ward Easton mérföldkövet jelentő cikket tett közzé, amely számszerűen szemlélteti, hogy Jézus Krisztus a Mormon könyve fő alakja. Ebben beazonosította Jézus Krisztus különböző megnevezéseit, majd kimutatta, hogy a Mormon könyvében 3 925 alkalommal – tehát átlagosan 1,7 versenként fordul elő – valamelyik neve vagy megnevezése.¹

Ez az értékes tanulmány rávilágít a Szabadító központi helyére a Mormon könyvében; ugyanakkor ez a szám valójában még magasabb, ha a Krisztusra utaló névmások előfordulásait is hozzávesszük.

Bár a Jézus Krisztusra való utalások száma nem a legfontosabb részlet, amelyet a Mormon könyvéből tanulhatunk, azonban mindegyik ilyen utalás tanítani képes bennünket az Ő isteni természetéről és küldetéséről. Mi alaposan megvizsgáltuk a Mormon könyvét Jézus Krisztus összes említése után kutatva, beleértve a megnevezéseket és a névmásokat is. Összesen 7 452 utalást találtunk, vagyis többet, mint ahány vers van.² Ezeknek nagyjából a felét teszik ki Krisztus megnevezései, a többit pedig a névmások. [Magyarul a főnevek és igék ragozása gyakorta szükségtelenné teszi e névmások használatát – a ford.]

Amikor Jézus Krisztust kutatjuk, az egy semmihez nem fogható módszer arra, hogy tanuljunk Róla. Nézzük meg például, hogyan összpontosít Őrá ez a vers: „[K]ezdjetek hinni Isten Fiában, hogy ő el fog jönni megváltani a[z ő] népét, és hogy [ő] szenvedni fog, és meghal, hogy kiengeszteljen a bűneikért; és hogy [ő] ismét feltámad a halálból, [ami] véghez vi[szi] a feltámadást; hogy minden ember [ő]előtte áll majd, hogy cselekedetei szerint megítéltessen az utolsó napon, az ítélet napján” (Alma 33:22; kiemelések hozzáadva).

Easton nővér hivatkozott tanulmányában ez a vers mindössze egy előfordulásnak számíthatott („Isten Fiában”), pedig további öt alkalommal történik benne említés a Szabadítóról. Ez a vers nemcsak azt hangsúlyozza ki, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, hanem azt is, hogy Ő az, aki megvált minket az Ő örök engesztelése és feltámadása által, és Ő lesz a bíránk.

Nagy hatásúak a Mormon könyvében azok a részek, ahol Krisztus önmagára utal. Például azt olvassuk, hogy a Szabadító ezt mondja: „…ha [én]hozzám jönnek az emberek, akkor [én] megmutatom nekik a gyengeségüket. [Én] gyengeséget adok az embereknek, hogy alázatosak legyenek; és [az én] kegyelmem elegendő minden olyan embernek, aki megalázkodik [én]előttem; mert ha megalázkodnak [én]előttem és hisznek [én]bennem, akkor [én] erőssé teszem számukra a gyenge dolgokat” (Ether 12:27; kiemelések hozzáadva). Bár Krisztus neve nem jelenik meg ebben a versben, a Szabadító nyolc alkalommal utal önmagára. Az Ő szerepét látjuk kiemelve, amikor a Szabadítót keressük ebben a szentírásrészben.

A következő versek megmutatják, milyen személyes kapcsolatot érzett a Szabadító az egyes emberekkel, és ők mit éreztek Őiránta:

„Keljetek fel, és jöjjetek [én]hozzám, hogy kezeteket bebocsáthassátok az [én] oldalamba, és hogy érezhessétek a szögek nyomait a[z én] kezeimben és a[z én] lábfejeimben, hogy tudhassátok, hogy én vagyok Izráel Istene és az egész föld Istene, és megöltek a világ bűneiért.

[A] sokaság odament, és az [ő] oldalába bocsátották a kezeiket, és érezték a szögek nyomait a[z ő] kezeiben és a[z ő] lábfejeiben” (3 Nefi 11:14–15; kiemelések hozzáadva).

Bár mi most nem tapinthatjuk az Ő jeleit a testén, a Mormon könyvén keresztül elmélyíthetjük személyes tanúságunkat Jézus Krisztusról.

Az Úrra történő gyakori utalások a Mormon könyvében segítenek nekünk meglátni, mennyire központi helyet foglal el Ő ebben a szent munkában. A Mormon könyve egy másik tanúbizonyság Jézus Krisztusról. Amikor megkeressük ebben a könyvben a Szabadítót, azzal hathatósan tudunk közelebb kerülni Őhozzá.