Isten egyháza és királysága

Az Úr visszaállította az evangéliumot, és ismét megszervezte egyházát a földön. Ezen újraszervezés és visszaállítás oka abban a tényben keresendő, hogy a világ évszázadokon keresztül lelki sötétségben élt, felhatalmazás és megértés nélkül; nem tudták, hogyan hódoljanak az élő Istennek. […] …

Az örökkévaló szövetség felbomlott; az evangéliumi tantételek helyes értelmezése pedig eltűnt a hitehagyás során; ezzel az emberek elvesztették a jogot az evangélium szertartásainak elvégzésére. Szükségessé vált, hogy mindez visszaállításra kerüljön, és hogy a hit gyarapodjék az emberek között azáltal, hogy a mennyek újra feltárulnak és az evangélium visszaállíttatik.

Így aztán az Úr hírnököket küldött jelenlétéből az evangélium teljességével, hatalommal és a papság felhatalmazásával, hogy azt az emberre ruházzák; valamint parancsolatokat adott nekik, …mert az Úr ismerte azokat a csapásokat, amelyek a világra jönnek majd, és szándékában állt megfelelően figyelmeztetni az embereket, és lehetőséget biztosítani arra, hogy az emberiség megkaphassa az evangéliumot, hogy bűnbánatot tarthassanak, elfordulhassanak gonosz útjaiktól, és az Urat szolgálják [lásd T&Sz 1:17–23].⁴

Kijelentjük, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Isten földi királysága, az egyetlen olyan hely, ahol az emberek megismehetik a szabadítás igaz tanait és megtalálhatják a szent papság felhatalmazását.⁵

Kedves fivéreim és nőtestvéreim, kimondhatatlanul hálás vagyok mindazon áldásokért, melyeket az Úr megadott nekem és egyháza hithű tagjainak a világ különböző nemzeteiben, valamint minden gyermekének mindenütt.

Életem minden napján köszönetet mondok Neki örökkévaló evangéliumának visszaállításáért ezekben az utolsó napokban, melyet mindazok szabadítása érdekében állított vissza, akik hisznek és engedelmeskednek ezen evangélium törvényeinek.⁶

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza szó szerint Isten királysága a földön.⁷

El kívánom mondani, hogy egyetlen ember sem képes önmaga vezetni ezt az egyházat. Ez az Úr Jézus Krisztus egyháza; Ő áll az élén. Az egyház az Ő nevét viseli, az Ő papságával rendelkezik, az Ő evangéliumát és tanát hirdeti, valamint az Ő munkáját végzi.

Ő választja ki és hívja el az embereket, hogy eszközök legyenek kezében célja megvalósításában, Ő irányítja és vezeti őket munkájukban. Az emberek azonban csupán eszközök az Úr kezében, a dicsőség és a tisztelet mindazért, amit szolgái elérnek, örökre Őt illeti.

Ha ez egy ember munkája lenne, elbukna, de az Úr munkája ez, Ő pedig nem bukik el. Számunkra pedig ott a biztosíték, hogy amennyiben betartjuk a parancsolatokat és bátrak vagyunk a Jézusról való bizonyságunkban, valamint hűek a belénk helyezett bizalomhoz, akkor az Úr az igazlelkűség ösvényén irányít és vezet bennünket és egyházát minden célja megvalósítására.⁸

Az egyház minden tagjának az egész világon el szeretném mondani, hogy ez az egyház Isten által kijelölt küldetéssel bír, hogy Jézus Krisztus irányítása és vezetése mellett tevékenykedjen, és hogy semmi sem állíthatja meg az Ő terveit erre vonatkozóan. Be fogja tölteni Mennyei Atyánk terveit. Remélem, hogy a szentek szerte a világban naponta köszönetet mondanak az Úrnak azért, hogy egyháza tagjai lehetnek, valamint megköszönik Joseph Smith próféta küldetését az evangélium örömünkre és boldogságunkra történő visszaállításában.⁹

Az őszinte szívűeknek minden nemzetben azt mondjuk: az Úr szeret benneteket. Szeretné, ha elnyernétek az evangélium áldásainak teljességét. Most pedig arra szólít benneteket, hogy higgyetek a Mormon könyvében, fogadjátok el Joseph Smitht prófétaként, és gyertek az Ő földi királyságába, ezzel örökösévé válva az örök életnek az Ő mennyei királyságában.¹⁰

Sohasem volt egyetlen pillanat sem az egyház megszervezése óta, amikor ember vezette volna az egyházat. Nem volt ez így Joseph Smith napjaiban, sem Brigham Young napjaiban, és azóta sem. Ez az Úr munkája, és sohase feledjétek, hogy az Örökkévaló az, aki e munkát végzi, nem pedig az ember.¹¹

Tudom, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Isten királysága a földön, és hogy az, ahogyan most fennáll és vezetik, az Úr jóváhagyásával történik, valamint hogy a kijelölt úton halad.

Tudja hát meg minden ember, hogy ez bizony az Úr egyháza, és Ő irányítja annak ügyeit. Mily kiváltság, hogy egy ilyen isteni intézmény tagjai lehetünk!¹²

Az Úr minden dolgot rendben állított fel, ezzel tökéletes rendszert adott a kezünkbe. Az emberek nem javíthatnak rajta. Ha elvégeznénk mindazt, amit az Úr kinyilatkoztatott, úgy, ahogyan azt kinyilatkoztatta, akkor minden tökéletes lenne, mert a szervezet tökéletes szervezet; az elmélet – a terv – hibátlan.¹³

Az Úr felállított az egyházában egy olyan papsági szervezetet, amelyet apostolok és próféták vezetnek. Más szervezeteket is adott, …hogy segítsék és támogassák a papságot.

Minden evangéliumi adományozási korszakban vannak kielégítésre váró különleges szükségletek, megoldandó problémák, segítséget kell nyújtani az egyház tagjainak, támogatva és gondoskodva róluk, miközben igyekeznek az Úr előtt „félelemmel és rettegéssel” kimunkálni szabadulásukat (lásd Filippibeliek 2:12). Ezért vannak a segédszervezetek [a Segítőegylet, a Fiatal Férfiak, a Fiatal Nők, az Elemi és a Vasárnapi Iskola], hogy segítsék és támogassák a papságot. Úgy szervezték meg őket, hogy kielégítsék az emberek szükségleteit, bármilyen társadalmi körülmények legyenek is. Isten kormányzatának részei, és azért állíttattak fel, hogy segítsék az egyház tagjait életük tökéletesítésében, valamint mindazon dolgok elvégzésében, melyek biztosítják számukra az örömet és a boldogságot ebben az életben, valamint az örök életet a következőben. […]

Az egyház és annak szervezetei lényegében egyfajta szolgálatot nyújtó szervezetet alkotnak, hogy segítsenek a családoknak és az egyéneknek. A házitanítók, a papsági vezetők és a püspökök arra lettek kijelölve, hogy örök életre vezessék az Atya királyságában azokat, akikkel együtt munkálkodnak, a segédszervezetek megbízása pedig az, hogy segítsenek a szabadítás e nagyszerű munkájában és támogassák azt.

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, milyen hatalmas szükség van arra, hogy kihasználjuk mindezen programokat Atyánk minden gyermekének javára és áldására. […]

Ha mindannyian megteszünk mindent, amit csak kell, hogy továbbvigyük az egyház programjait, akkor az Úr oly teljes mértékben fog megáldani és felvirágoztatni bennünket, hogy siker koronázza majd munkánkat, mindennek eredményeként pedig teljes béke és öröm lesz a miénk itt és örök dicsőség ezután.¹⁴

Az Úr az egyházzal van. Ő vezet bennünket. Az Ő Lelke nyugszik ezen a népen. Azt várja tőlünk, hogy alázatosan, a szív és a lélek egységével szolgáljuk Őt.¹⁵

Szabadítónk azért jött a világba, hogy egymás iránti szeretetet tanítson nekünk, ahogyan pedig ez a nagyszerű lecke kifejezésre jutott hatalmas szenvedésében és halálában, hogy mi élhessünk, nem kellene-e vajon nekünk is kifejezni felebarátaink iránti szeretetünket azzal, hogy szolgálatot nyújtunk számukra? Nem kellene-e vajon kimutatnunk megbecsülésünket nekünk tett végtelen szolgálatáért azzal, hogy az Ő ügyében szolgálunk?

Aki csak azokat a dolgokat végzi el az egyházban, amelyek egyedül rá vonatkoznak, soha nem éri el a felmagasztosulást. Például az az ember, aki hajlandó imádkozni, fizetni a tizedét és felajánlásait, valamint eleget tenni azoknak a hétköznapi kötelességeknek, amelyek saját életére vonatkoznak, de ennél semmi többet, az az ember sohasem éri el a tökéletesség célját.¹⁶

Soha ne utasítsátok vissza a szolgálatot! Amikor egy elnöklő tisztségviselő a segítségeteket kéri, örömmel fogadjátok el, és a tőletek telhető legjobbat nyújtsátok a munka során. Az Úr elvárja ezt tőlünk, mi pedig szövetség alatt állunk, hogy megtegyük. Ez a hozzáállás örömet és békességet eredményez, egyúttal pedig azok, akik szolgálnak, elnyerik a legnagyobb áldást. A tanár többet tanul, mint a tanuló; az áldás, amely azért száll ránk, mert elfogadtunk egy felkérést, hogy az egyházban munkálkodjuk, sokkal hatalmasabb, mint az az áldás, amelyet mi másoknak adni tudunk. Aki visszautasít bármilyen munkát, vagy meghátrál a felelősség elől, amikor megadatna neki az egyházban, az igen komolyan kockára teszi, hogy elveszíti a Lélek útmutatását. Idővel langyossá és érdektelenné válik minden kötelesség iránt, majd pedig az elhanyagolt és nem öntözött növényhez hasonlóan kiszárad és elhal lelkileg.¹⁷

Rátermett szolgálatotok nem marad észrevétlen az Isten előtt, akit szolgáltok, és akinek a munkájában tevékenykedtek.¹⁸

Kép

A young man and his mother working in a flower garden as an elderly woman looks on.

Azért imádkozom, hogy mindannyian, együtt munkálkodva igaz fivérekként és nővérekként az Úr királyságában, úgy dolgozzunk, hogy megvalósíthassuk azt a nagyszerű munkát, amely előttünk áll.¹⁹

Az evangélium valamely adományozási korszaka a meghatározás szerint az, amikor Istentől választott tisztviselőknek hatalom és felhatalmazás adatik Isten megbízásából az Ő igéjének terjesztésére, valamint minden szertartásának elvégzésére. […]

Voltak olyan időszakok, amikor vétkeik miatt az evangélium elvétetett az emberektől. Ez volt a helyzet Noé napjaiban. Izráel elfordult az Úrtól és sok nemzedéken át sötétségben maradt Jézus Krisztus eljövetelét megelőzően, amikor pedig Ő eljött az emberekhez, visszaállította evangéliuma teljességét. Elküldte tanítványait, hogy üzenetét az egész világon hirdessék, azonban nem kellett túl sok évszázadnak eltelnie ahhoz, hogy az emberek ismét vétekbe essenek, és elveszítsék a felhatalmazást arra, hogy az Úr nevében cselekedjenek. Ez tette szükségessé a mennyek kitárulását és egy új adományozási korszak bevezetését, hogy minden készen álljon Urunk második eljövetelére – ezúttal a menny fellegei közül –, hogy dicsőségben uralkodjék ezer éven át, amely esemény közel van, mégpedig itt, a küszöbön áll.²⁰

Maga az evangélium minden adományozási korszakban ugyanaz volt; a szabadítás terve ugyanaz Atyánk minden gyermeke számára minden korszakban. Időről időre hitehagyás miatt elveszett, amikor azonban az Úrnak volt népe a földön, akkor ők ugyanazokat a törvényeket és szabadító igazságokat kapták, mint amelyeket nekünk is kinyilatkoztatott.

Van azonban egy nagyszerű további dolog is, amelyet ebben a korszakban megkaptunk, és amely sohasem adatott még meg korábban. Az Úr ugyanis ebben az adományozási korszakban kijelentette, hogy az egyház többé nem kerül tévútra; ez alkalommal az evangélium itt marad. Ez alkalommal a kinyilatkoztatott igazság arra hivatott, hogy felkészítsen egy népet Isten Fiának második eljövetelére, az egyház pedig a föld minden részén megalapíttatik, amikor az Úr eljön, hogy bevezesse a béke és igazlelkűség millenniumi korszakát.²¹

Világméretű egyház tagjai vagyunk, olyan egyházé, amely rendelkezik az élet és a szabadítás tervével, olyan egyházé, amelyet maga az Úr állított fel ezekben az utolsó napokban, hogy szabadító üzenetét eljuttassa minden gyermekéhez az egész földön. […]

Elértük azt a fejlettséget és erőt, amely alkalmassá tesz bennünket arra, hogy betöltsük az Úrtól Joseph Smith prófétán keresztül kapott parancsot, hogy a visszaállítás örömhírét minden nemzethez és minden emberhez el kell juttatnunk.

Sőt, nem csupán hirdetni fogjuk az evangéliumot minden nemzetben az Ember Fia második eljövetele előtt, hanem megtérteket gyűjtünk és megalapítjuk a szentek gyülekezeteit közöttük.²²

Isten királysága és az Úr munkája egyre tovább terjed; gyorsabban halad a világban a jövőben, mint bármikor a múltban. Az Úr megmondta, és a Lélek tanúsítja; és én is bizonyságot teszek erről, mert tudom, hogy igaz. Azért van itt Isten királysága, hogy növekedjék, hogy messzi földeken is elterjedjen, hogy gyökeret verjen a földön, és hogy gyarapodjon azon a helyen, ahová az Úr elültette saját hatalma és igéje által, hogy soha többé ne pusztítsák el, hanem tovább haladjon, míg a Mindenható céljai be nem teljesednek – minden tantétel, melyről a próféták a világ kezdete óta szóltak. Ez Isten munkája, amelyet saját maga állított vissza a földre ezekben az utolsó napokban, saját bölcsességéből, nem pedig az ember bölcsességéből.²³

Az evangélium minden ember javára szolgál, és az egyházat megalapítják mindenütt, minden nemzetben, egészen a föld széleiig, az Ember Fia második eljövetele előtt.²⁴

Tudom és tanúsítom, hogy az Úr céljai győzedelmeskedni fognak a földön. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza itt marad. Az Úr munkája diadalmaskodni fog. Nincs a földön olyan hatalom, amely meggátolhatná az igazság terjedését és az evangélium hirdetését minden nemzetben.²⁵

Áldásomat hagyom rátok, és biztosítékomat, hogy Isten a népe mellett áll, valamint hogy a munka, amelynek részesei vagyunk, diadalmaskodik és tovább gördül, míg az Úr örökkévaló céljai be nem teljesednek.²⁶

• Hogyan követhetjük Smith elnök példáját egyházi szolgálatunk során? (Lásd „Joseph Fielding Smith életéből”.)

• Gondolkozz el Smith elnök az evangélium visszaállításáról szóló tanításain (lásd 1. szakasz). Milyen érzéseid vannak azzal kapcsolatban, hogy olyan időszakban élsz, amikor az Úr egyházát visszaállították a földre?

• Smith elnök bizonyságot tett, hogy Jézus Krisztus áll az egyház élén (lásd 2. szakasz). Hogyan oszthatnád meg a bizonyságodat erről az igazságról valakivel, aki nem tagja az egyháznak?

• Hogyan segítettek neked az egyház szervezetei és programjai, hogy elnyerd a 3. szakaszban említett áldásokat? Hogyan segítettek a családodnak?

• Smith elnök azt mondta: „Szabadítónk azért jött a világba, hogy egymás iránti szeretetet tanítson nekünk” (4. szakasz). Hogyan tudjuk a Szabadító szeretetre vonatkozó példáját követni a házitanítói vagy a látogatótanítói szolgálatunk során?

• Amikor áttekinted az 5. szakaszt, figyeld meg, miben különbözik ez az adományozási korszak a többitől. Hogyan befolyásolja ez az ismeret az egyházban végzett szolgálatunkat? Milyen érzéseid vannak, amikor arra gondolsz, hogy a világot felkészítik a Szabadító második eljövetelére?

Móziás 18:17–29; T&Sz 1:30; 65:1–6; 115:4; 128:19–22

„Amikor változatos tanulási tevékenységeket használsz, a tanulók hajlamosak jobban megérteni az evangéliumi tantételeket, és több mindent megjegyeznek. Egy gondosan kiválasztott módszer érthetőbbé, érdekesebbé és emlékezetesebbé tehet egy tantételt” (lásd Tanítás, nincs nagyobb elhívás [2000]. 89.).