Püspökök – az Úr nyájának pásztorai

Kedves fivéreim a papságban! Egyik szeretett himnuszunkban ez az igencsak emlékezetes kérdés csendül fel: „Vajon Sion ifjúsága meghátrál…?”¹ E kérdésre így szól szívből jövő és harsogó válaszom: „Nem!”

Annak érdekében, hogy e válasz bizonyosan igaz legyen, ma bizonyságot teszek arról, miszerint a felnövekvő nemzedék támogatása a szokatlan kihívások és kísértések idején olyan elengedhetetlen felelősség, amelyet Mennyei Atyánk a szülőknek és a püspökségeknek adott.² Hadd szemléltessem a püspökség jelentőségét egy személyes élménnyel.

Amikor diakónus voltam, a családom új helyre, egyben másik egyházközségbe költözött. Ekkor mentem hetedikbe, ami iskolaváltással is járt. Fiatal férfiak csodás csoportja fogadott a diakónusok kvórumában. Legtöbbjük szülei tevékeny egyháztagok voltak. Édesanyám teljes mértékben tevékeny volt, a minden tekintetben kiváló édesapám viszont nem.

A püspökség második tanácsosa,³ Dean Eyre fivér, elkötelezett vezető volt. Amikor még csak próbáltam beszokni az új egyházközségbe, bejelentettek egy apa-fia eseményt a Medve-tóhoz – úgy 65 kilométernyi távolságra. Úgy gondoltam, apám nélkül nem fogok elmenni. Eyre fivér azonban különleges meghívást adott át nekem, arra kérve, hogy menjek vele. Megbecsüléssel és tisztelettel beszélt édesapámról, és hangsúlyozta, milyen fontos ez a lehetőség, hogy együtt legyek a diakónusok kvórumának többi tagjával. Ekkor aztán úgy döntöttem, hogy Eyre fivérrel tartok, és fantasztikus élményben volt részem.

Eyre fivér csodálatos példája volt a krisztusi szeretetnek, eleget téve a püspökség azon feladatának, hogy támogassák a szülőket a fiatalok feletti őrködésben és a táplálásukban. Kiváló kezdő löketet adott nekem ebben az új egyházközségben, és a mentorommá vált.

Néhány hónappal azelőtt, hogy 1960-ban misszióba mentem volna, Eyre fivér 39 évesen elhunyt rákban, feleségét öt gyermekkel hagyva hátra, akik mind 16 évesnél fiatalabbak voltak. Legidősebb fiai, Richard és Chris Eyre, később arról biztosítottak, hogy édesapjuk hiányában a püspökségek mindig is krisztusi szeretettel támogatták őket és őrködtek felettük, csakúgy, mint öccseik és húguk esetében, és ezért hálás vagyok.

Mindig is a szülőké lesz az elsődleges felelősség a családjukat illetően.⁴ A kvórumelnökségek szintén alapvető támogatást és útmutatást nyújtanak a kvórum tagjainak azáltal, hogy segítenek nekik az életük középpontjába emelni az ároni papság kötelességeit és hatalmát.⁵

Kép

A Pásztor a juhokkal

Ma az a célom, hogy a püspökökre és a tanácsosaikra összpontosítsak, akiket helyénvaló „az Úr nyája pásztorainak” nevezni – kihangsúlyozva itt a felnövekvő nemzedék pásztoraiként betöltött szerepüket.⁶ Érdekes, hogy Péter apostol úgy utalt Jézus Krisztusra, mint aki lelkünk pásztora és felvigyázója – pont úgy, ahogy a püspök.⁷

A püspöknek az egyházközség feletti elnöklésben öt alapvető felelőssége van:

1. Ő az egyházközség elnöklő főpapja.⁸

2. Ő az ároni papság elnöke.⁹

3. Ő az általános bíró.¹⁰

4. Ő hangolja össze a szabadítás és a felmagasztosulás munkáját, ideértve a szükséget szenvedőkről való gondoskodást is.¹¹

5. Ő felügyeli a nyilvántartásokat, a pénzügyeket, valamint a gyülekezeti ház használatát.¹²

Elnöklő főpapként a püspök az egyházközség „lelki vezetője”¹³, aki „Jézus Krisztus hithű tanítványa”¹⁴.

Ezenkívül „a püspök hangolja össze a szabadítás és felmagasztosulás munkáját az egyházközségben”¹⁵. A püspök adja át az elderek kvóruma és a Segítőegylet elnökségeinek az evangélium megosztásával, az új és visszatérő egyháztagok megerősítésével, a szolgálattétellel, valamint a templomi és családtörténeti munkával járó mindennapos feladatokat.¹⁶ A püspök ezt a munkát az egyházközségi tanácson és az egyházközségi ifjúsági tanácson keresztül hangolja össze.

A püspöknek kiemelkedő szerepe van abban, hogy pásztorként szolgálva Jézus Krisztushoz vezesse a felnövekvő nemzedéket, ideértve a fiatal egyedülálló felnőtteket is.¹⁷ Russell M. Nelson elnök kiemelte a püspök és a tanácsosai központi szerepét, azt tanítva, miszerint „elsődleges és legfontosabb felelősség[ük] az, hogy gondot viseljen[ek] egyházközség[ük] fiatal férfijaira és fiatal nőire”¹⁸. A püspökség támogatja a szülőket az egyházközségben a gyermekek és fiatalok feletti őrködésben és a táplálásukban. A püspök és az egyházközségi Fiatal Nők elnöke közösen tanácskoznak. Törekszenek segíteni a fiataloknak abban, hogy A fiatalság erősségért normái szerint éljenek, jogosultak legyenek szertartások elnyerésére, valamint szent szövetségeket kössenek meg és azokat betartsák.

Felmerülhet bennetek a kérdés, miért kapják a püspökök azt az iránymutatást, hogy olyan sok időt töltsenek a fiatalokkal. Az Úr oly módon szervezte meg az egyházát, hogy megvalósítsa a legfontosabb dolgokat. Ennek megfelelően egyháza szervezete úgy van felépítve, hogy a püspök kettős felelősséggel bír. Tanbéli felelőssége van az egyházközség egésze tekintetében, ugyanakkor konkrét tanbéli felelősséggel tartozik a papok kvórumát illetően.¹⁹

A papi hivatalt viselő fiatal férfiak, illetve a velük egykorú fiatal nők életük és fejlődésük nagyon fontos szakaszában járnak. Rövid idő alatt olyan döntéseket kell meghozniuk, amelyeknek egész életükre kiható jelentős következményei vannak. Ezek meghatározzák, hogy jogosultak lesznek-e a templomra, fognak-e missziót szolgálni,²⁰ törekednek-e a templomban házasodni, illetve miként készülnek fel életük hivatására. Amikor meghozzák e döntéseket, azok mélyreható lelki és gyakorlati következményekkel járnak életük hátralevő részére. Püspökök! Tudnotok kell, hogy egy fiatal pappal, fiatal nővel vagy fiatal felnőttel töltött viszonylag rövid idő is segíthet nekik megérteni, milyen hatalom áll rendelkezésükre Jézus Krisztus engesztelése által. Olyan jövőképet nyújthat ez, amely mély hatást gyakorol majd az egész életükre.

Kép

Moa Mahe püspök a tanácsosaival

Az egyik legjobb példa, amelyet egy olyan püspökre láttam, aki segített a fiataljainak meglátni ezt a jövőképet, Moa Mahe püspök volt. Elhívást kapott, hogy a San Francisco Tongai Egyházközség első püspöke legyen.²¹ Bevándorló volt, a tongai Vava‘uból érkezett. Egyházközsége Kaliforniában, a San Franciscó-i repülőtér közelében terült el, ahol dolgozott.²²

Kép

Tongai egyházközség

Az egyházközségben rengeteg fiatal volt, legtöbbjük olyan családból, akik nemrég vándoroltak be az Amerikai Egyesült Államokba. Mahe püspök nemcsak szóban és példa által tanította őket arról, hogyan lehetnek Jézus Krisztus igazlelkű tanítványai, hanem segített nekik jövőképet is kapni azt illetően, hogy mivé válhatnak, valamint segített nekik felkészülni a templomra, a misszióra, a tanulásra és a munkára. Majdnem nyolc éven át szolgált, a fiatalokkal kapcsolatos álmai és vágyai pedig valósággá váltak.

Az ároni papság kvórumaiban lévő fiatal férfiak közel 90 százaléka szolgált missziót. Tizenöt olyan fiatal férfi és nő volt, akik családjukból elsőként felsőoktatási intézménybe jártak.²³ Találkozott a helyi középiskola igazgatójával (aki nem a mi hitünket vallotta). Barátság szövődött közöttük, és együtt segítettek az egyes fiataloknak az érdemes célok elérésében és a gondok legyőzésében. Az igazgató elmondta nekem, hogy Mahe püspök segített neki mindenféle vallású bevándorló fiatallal dolgozni, akik küszködtek. A fiatalok tudták, hogy a püspök szereti őket.

Sajnos Mahe püspök meghalt, amíg még püspökként szolgált. Soha nem fogom elfelejteni megindító és lélekemelő temetését. Hatalmas tömeg jött el. A kórus több mint 35 hithű fiatal egyháztagból állt, akik mind missziót szolgáltak vagy egyetemre jártak, és akik a püspöki szolgálata idején voltak tizenévesek. Az egyik beszélő kifejezésre juttatta az egyházközségben élő fiatalok és fiatal felnőttek mélységes nagyrabecsülését. Tisztelettel adózott Mahe püspöknek azért a jövőképért, amellyel ellátta őket az életre és az igazlelkű szolgálatra való felkészülés során. Legfőképp pedig Mahe püspök abban segített nekik, hogy életük alapjaként kiépítsék az Úr Jézus Krisztusba vetett hitet.

Nos, püspökök, bárhol szolgáljatok is, az interjúitokon és bármilyen más kapcsolatfelvétel során megadhatjátok ezt a jövőképet, és építhetitek a Jézus Krisztusba vetett hitet. Erőteljes felkéréseket adhattok át a viselkedés megváltoztatására, felkészíthetitek őket az életre, és arra ösztönözhetitek őket, hogy a szövetség ösvényén maradjanak.

Ezenkívül segíthettek néhány olyan fiatalnak, akik összetűzésben állnak a szüleikkel viszonylag jelentéktelen dolgok miatt.²⁴ Abban az időszakban, amikor úgy tűnik, hogy a fiataloknak a lehető legtöbb nézeteltérésük van a szüleikkel, olyankor az a személy, aki a kvórumuk felett elnököl és aki iránt papsági felelősséggel tartoznak, ugyanaz, akihez a szüleik templomi ajánlásért mennek. Ez egyedülálló helyzetbe hozza a püspököt, aki egyaránt ad tanácsot a fiataloknak és a szüleiknek is, amikor a vitás helyzetek megosztottságot eredményeznek. A püspökök mindkét félnek segíthetnek örökkévaló szemszögből tekinteni a dolgokra, és megoldani a többé vagy kevésbé fontos kérdéseket. Azt javasoljuk, hogy a püspökökhöz ne osszanak be szolgálattételre családokat, hogy ezáltal idejüket és erejüket a fiatalokra és azok családjára fordíthassák az ilyen helyzetekben.²⁵

Tudok olyan püspökről, aki képes volt megoldani egy elfajult viszályt egy fiú és a szülei között, összhangot teremtve az otthonukban és fokozott elkötelezettségre indítva őket az evangélium iránt. A püspök segített a szülőknek megérteni, miszerint sokkal fontosabb arra törekedni, hogy Jézus Krisztus tanítványai legyenek, mint az, hogy a családi teendők pontosan mikor és mi módon kerülnek elvégzésre.

Annak érdekében, hogy több időt töltsenek a fiatalokkal, bárhol legyenek is – ideértve az iskolai rendezvényeket és tevékenységeket –, a püspökségek azt a tanácsot kapták, hogy delegálják a lehetséges gyűléseket és a felnőtteknek való tanácsadás idejét. Bár a püspökök végezhetnek tanácsadást sürgető és halaszthatatlan ügyekben, azt javasoljuk, hogy az elhúzódó, kevésbé égető kérdéseket, amelyek nem járnak az érdemesség megítélésével, bízzák rá az elderek kvóruma vagy a Segítőegylet tagjaira – általában az elnökségekre, illetve a szolgálattevő fivérekre vagy nővérekre. A Lélek irányítani fogja a vezetőket²⁶ a megfelelő egyháztagok kiválasztásában e tanácsadásra. Azok, akik ilyen delegált tanácsadási megbízást kapnak, jogosultak a kinyilatkoztatásra. Természetesen mindig szigorúan bizalmasan kell kezelniük az ügyet.

A gondos vezetők mindig is áldozatot hoztak a felnövekvő nemzedék érdekében. Ez az, amivel a püspökség tagjai az egyházi szolgálatuk idejének zömét töltik.

Most szeretnék néhány dolgot közvetlenül a fiataloknak, majd pedig a püspökeinknek mondani.

Sokatoknak, drága fiataljaink, talán nincs világos elképzelése arról, hogy kik vagytok és kivé válhattok. Mégis, ott álltok életetek legfontosabb döntéseinek a küszöbén. Kérlek benneteket, tanácskozzatok a szüleitekkel és a püspökötökkel is az előttetek álló fontos döntésekről. Engedjétek, hogy a püspök a barátotok és a tanácsadótok legyen.

Tudatában vagyunk annak, hogy minden irányból próbatételek és kísértések vesznek körül titeket. Mindannyiunknak bűnbánatot kell tartanunk mindennap, amint azt Nelson elnök tanította. Kérlek, beszéljetek a püspökötökkel bármilyen olyan kérdésről, amelyben egy általános bíró segíthet nektek abban, hogy az életetek rendben legyen az Úr előtt, miközben felkészültök arra a „nagyszerű munkára”, amelyet Ő számotokra tartogat ebben az utolsó adományozási korszakban.²⁷ Nelson elnökhöz csatlakozva én is arra kérlek titeket, tegyétek magatokat alkalmassá, hogy részesei lehessetek az Úr fiatalokból álló seregének.²⁸

Most pedig hozzátok szólok, drága püspökök, az egyház vezetőségének és tagjainak nevében. Mély hálánkat fejezzük ki irántatok. Az elmúlt évek során kért módosítások fényében szeretném, drága püspökök, ha tudnátok, mennyire szeretünk és értékelünk titeket. Szinte lehetetlenség szavakkal kifejezni, milyen hatalmas mértékben járultok hozzá a királysághoz. Az egyháznak 30 900 püspöke és gyülekezeti elnöke szolgál szerte a világon.²⁹ Mindegyikőtöket nagyra értékeljük.

Vannak olyan szavak és az azokkal kifejezett szent elhívások, amelyeket áthat valamiféle lelki, mindent felülmúló jelentőség. A püspök elhívása egyértelműen az ilyen szavak élén áll. Oly sok szempontból figyelemre méltó az Urat e minőségben szolgálni! Egy püspök elhívása, támogatása és elválasztása felejthetetlen élmény. Számomra csupán alig néhány más magasztos eseménnyel említhető egy szinten, az általa keltett érzések széles skálája és mélysége miatt. Tökéletesen beleillik az olyan csodás események sorába, mint a házasságkötés és az apaság, amelyeket nem lehet néhány szóban leírni.³⁰

Püspökök! Támogatunk benneteket! Püspökök! Szeretünk titeket! Ti valóban az Úr pásztorai vagytok az Ő nyája felett. A Szabadító nem fog cserben hagyni titeket ebben a szent elhívásban. Erről teszem bizonyságomat ezen a húsvéti hétvégén, Jézus Krisztus nevében, ámen.