Ők nem győzedelmeskedhetnek, mi pedig nem bukhatunk el

Drága prófétánk, Russell M. Nelson elnök ezt mondta a legutóbbi általános konferenciánk alkalmával: „E veszedelmes időkben – melyekről Pál apostol is jövendölt – Sátán már nem is próbálja elrejteni támadásait Isten terve ellen. Mindenütt hemzseg az egyre felbátorodó gonoszság. Ezért a lelki túlélés egyetlen módja az, ha eltökéltek vagyunk arra, hogy engedjük Istent uralkodni az életünkben, hogy megtanuljuk meghallani az Ő hangját, és hogy erőnket Izráel egybegyűjtésének segítésére fordítjuk.”¹

Miközben átgondoljuk a próféta azon felhívását, hogy tanuljuk meg meghallani Isten hangját, a szívünk vajon eltökélt vagy megkeményített? Emlékezzünk a Jákób 6:6-ban adott tanácsra: „Igen, ma, ha meg akarjátok hallani a hangját, ne keményítsétek meg a szíveteket; mert miért akarnátok meghalni?” Legyünk eltökéltek arra, hogy hagyjuk Istent uralkodni az életünkben.

Miként hagyhatjuk, hogy Isten, és ne az ellenség uralkodjon az életünkben? A Tan és szövetségek 6:34-ben ezt olvassuk: „Ne félj tehát, kicsi nyáj; tegyél jót; hadd szövetkezzen ellened föld és pokol, mert ha a sziklámra lettél felépítve, akkor ők nem győzedelmeskedhetnek.” Ez egy figyelemre méltó ígéret. Bár föld és pokol szövetkezhet ellenünk, nem győzedelmeskedhetnek, ha azt választjuk, hogy Istent engedjük győzedelmeskedni azáltal, hogy az Ő sziklájára alapozzuk az életünket.

A tanítványaihoz szólva Jézus Krisztus egy bölcs és egy bolond emberről tanított, mely tanítás az Újszövetségben, Máté 7. fejezetében van feljegyezve. Sokan hallottátok már A bölcs és a bolond ember² című elemis éneket. Ha időt szakítotok arra, hogy összehasonlítsátok a dal mind a négy versszakát, akkor észre fogjátok venni, hogy az 1. és 2. versszak sok tekintetben hasonlít a 3. és 4. versszakra. A bölcs ember és a bolond ember is házat építenek. Biztonságos és kényelmes otthont akarnak biztosítani a családjuk számára. Csakúgy, mint nektek és nekem, az a vágyuk, hogy családként örökké boldogan együtt éljenek. A körülményeik is megegyeztek: „Az eső ömlött, jó nagy árvíz lett”. Ezt hatszor is elénekeljük ebben a dalban. Az egyetlen különbség abban rejlik, hogy a bölcs ember a sziklára építette a házát, és a ház biztosan állt, míg a bolond ember homokra építette a házát, amelyet aztán elmosott az eső. Így hát valóban számít, hogy mire épül az alapunk, és ez döntő hatással van a dolgok végső és örökkévaló kimenetelére.

Bizakodom és imádkozom, hogy mindannyian megtaláljuk majd a biztos alapot, és azon is maradjunk a jövőbeli életünk megalapozása során. A Hélamán 5:12 erre emlékeztet minket: „És most, fiaim, emlékezzetek, emlékezzetek rá, hogy Megváltónk sziklájára, aki Krisztus, Isten Fia, arra kell építenetek az alapotokat; hogy amikor az ördög elküldi erős szeleit, igen, nyilait a forgószélben, igen, amikor minden jégesője és hatalmas zivatara benneteket ver majd, akkor nem lesz hatalma felettetek, hogy lehurcoljon a nyomorúság és a végtelen jaj szakadékába, mert a szikla, melyre építettetek – mely biztos alap – egy olyan alap, melyről nem bukhat le az ember, ha arra épít.”

Ez az Istentől jövő ígéret. Ha Jézus Krisztusra építjük az alapunkat, akkor nem bukhatunk el! Miközben mindvégig hithűen kitartunk, Isten segíteni fog nekünk az Ő sziklájára alapozni az életünket, „és a pokol kapui nem fognak diadalmaskodni felettü[n]k” (Tan és szövetségek 10:69). Ha nem is változtathatunk mindenen, ami be fog következni, azt azonban megválaszthatjuk, hogy miként készülünk fel rá.

Néhányunk talán így gondolkodik: „Jó az evangélium, és az életünk részévé is kell tennünk, mondjuk, heti egyszer.” Hetente egyszer eljárni az istentiszteletre nem elegendő ahhoz, hogy a sziklára építsünk. Az egész életünket meg kellene töltenünk Jézus Krisztus evangéliumával. Nem az evangélium az életünk része, hanem igazából az életünk Jézus Krisztus evangéliumának a része. Gondoljatok csak bele! Nem így van? A halandó életünk csak egy része a szabadítás és felmagasztosulás egész tervének.

Isten a mi Mennyei Atyánk. Ő mindannyiunkat szeret. Nálunk sokkal jobban tudja, hogy mire vagyunk képesek. Nemcsak az életünk részleteit ismeri, hanem a részletek részleteinek részleteivel is tisztában van.

Kérlek benneteket, hogy kövessétek az élő prófétánk, Nelson elnök bölcs tanácsát. A Tan és szövetségek 21:5–6-ban feljegyzetteknek megfelelően:

„Mert az ő szavát úgy fogadjátok, mintha az én számból eredne, teljes türelemmel és hittel!

Mert megtéve e dolgokat a pokol kapui nem fognak diadalmaskodni felettetek; igen, és az Úristen eloszlatja előletek a sötétség erőit, és megrázza az egeket tiérettetek és az ő nevének dicsőségéért.”

Ez az oka annak, hogy ők nem győzedelmeskedhetnek, mi pedig nem bukhatunk el!

Bizonyságomat teszem arról, hogy Krisztus másodszor is eljön majd, úgy, mint először tette, ez alkalommal viszont nagyszerű dicsőséggel és fenséggel teszi majd. Bizakodom és imádkozom, hogy kész legyek fogadni Őt, akár a fátyol ezen oldalán, akár a másikon. Eme csodálatos húsvéti időszak ünneplése során remélem, hogy Jézus Krisztus engesztelése és feltámadásának hatalma által (lásd Moróni 7:41) képes leszek majd a Teremtőmhöz menni, találkozni Ővele és köszönetet mondani Neki. Jézus Krisztus nevében, ámen.