A tanítói tanácsgyűlés hatása
A szerző Skóciában él.
A tanítói tanácsgyűlésen elhangzott egy hozzászólás, mely nem csupán a tanításomat változtatta meg.
A tanítói tanácsgyűlések segítenek Sandra Cattell (középen) tanítói készségeinek fejlesztésében.
Nem vagyok már fiatal, így hát mikor elhívtak, hogy a fiatal nőket tanítsam, arra gondoltam: „Te jó ég! Vajon miért engem hívtak el?”
Sok energiát fektettem a fiatal nők szükségleteinek megfelelő leckék elkészítésébe, és reméltem, hogy hajlandóak lesznek megosztani, hogy mit tanultak meg, és azt hogyan alkalmazták a hét során. A kérdéseimet azonban gyakran csend követte.
Az egyik első egyházközségi tanítói tanácsgyűlésen az egyik tanító azt mondta, hogy neki is nehéz rávennie a fiatalokat, hogy az órákon megosszák a gondolataikat. A gyűlésen résztvevő egy másik tanító pedig azt: „Tudod, nem kell félned a csendtől.” Időnként az embereknek egy kis időre van szükségük a kérdés átgondolásához, mielőtt válaszolnának.
Ez a tanítói tanácsgyűlésen hallott hozzászólás nem csupán az én tanítási módomat változtatta meg, hanem a tanulóimat is. Sokat gondolkoztam rajta. A következő órán a fiatal nőknél megkérdeztem az osztálytól, hogy mely evangéliumi tantételt alkalmazták a hét során. Szokás szerint csend volt. Én azonban nem szakítottam meg azonnal a csendet, hanem a tanítói tanácsban elhangzott beszélgetésre gondolva csendben azt mondtam: „ráérünk”.
Amint kimondtam ezt, beindult a beszélgetés. A fiatal nők kezdtek megnyílni, és meséltek néhány becses élményükről. Azonnal meg akartam köszönni annak a tanítónak, aki ezt a csenddel kapcsolatos egyszerű megjegyzést tette a tanácsgyűlésen. Meglepődtem, milyen gyorsan megváltoztathat oly sok mindent ennek az egyetlen alapelvnek az alkalmazása.
Azt viszont csak később ismertem fel, hogy mi mindenre van még hatással ez és a többi megismert alapelv. Az istentisztelet után az egyik fiatal nő anyukája elmesélte, hogy a lánya azt mondta, tudja, hogy engem Isten hívott el.
El sem tudom mondani, milyen különleges volt számomra hallani ezt a megállapítást. Eddig azt gondoltam: „Mit is tudnék tanítani ezeknek a fiatal nőknek?” De lám, mégiscsak tanítok nekik valamit! Az elhívásomnak célja van, és a tanítói tanácsgyűlések segítenek nekem betölteni ezt a célt.