2016
A tudomány és az igazságkeresésünk
July 2016


A tudomány és az igazságkeresésünk

A szerző az Amerikai Egyesült Államokban, Utah államban él.

Nincs ok aggodalomra, ha úgy tűnik, hogy az evangéliumról való ismereteid ellentétben állnak azzal, amit a tudomány révén megtudsz.

Kép
microscope

El tudod képzelni, hogy amikor a pattanásaiddal bőrgyógyászhoz fordulsz, ő azt mondja, hogy a kezelés némi vér lecsapolása lesz? Ez ma már irreálisnak tűnik, néhány évszázada viszont egyáltalán nem volt olyan szokatlan. Akkoriban jelentős mennyiségű vér csapolását tartották szinte minden egészségügyi probléma normális kezelésének, az emésztési gondoktól az elmebajon át egészen a pattanásokig. Senki sem kérdőjelezte meg ezt. Miért is kellett volna? Végtére is a véreztetést évezredek óta számtalan különböző kultúrában használták.

Egészen addig, amíg az orvosok tudományos szemszögből nem kezdtek közelíteni a gyógyításhoz, senki sem kérdőjelezte meg ezt a gyakorlatot. Amikor végül alaposabban megvizsgálták a véreztetést, az orvosok nem alkalmazták már minden egészségügyi problémára, csak néhány konkrét esetben.1

Ebből a történelmi példából láthatjuk, hogy csak azért, mert egy elképzelés széles körben elfogadott, vagy már régóta alkalmazzák, még nem szükségszerűen lesz igaz is. Az is látható, hogy a tudomány kiváló eszköz lehet a valódi igazság felfedésére.

Az utolsó napi szentek számára ez komoly dolog. Az igazság ismerete nem csupán jobb alapot nyújt számunkra a gyakorlati döntésekhez („Nem, nem szeretném, ha véreztetnének ma, köszönöm!”), hanem kiegészíti az evangéliumról való ismereteinket is. Ahogy azt Brigham Young elnök (1801–1877) tanította: „Nincs olyan igazság, amely ne tartozna az evangéliumhoz. […] Ha igazságot találtok a mennyben [vagy] a földön…, az a tanaink közé tartozik.”2

A miért vagy a hogyan

Természetesen, amikor arról beszélünk, hogyan járul hozzá a tudomány az ismert igazságokhoz, biztosnak kell lennünk abban, hogy értjük, milyen igazságokra képes fényt deríteni a tudomány – és milyenekre nem. Az egyik módja annak, ahogyan ezt vizsgálhatjuk az, ha feltesszük a kérdést: Milyen kérdésekre képes és nem képes a tudomány választ adni?

Ellen Mangrum nőtestvér, aki vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott a New York-i Rensselaer Polytechnic Institute-on, a következőképpen fogalmazta ezt meg: „A tudomány magyarázatot ad a hogyanra, azonban sosem jut el addig, hogy a miértet is megindokolja.” Hozzáteszi, hogy a vallás az, ami a miértet megmagyarázza, mint például, hogy miért teremtetett a föld, és mi miért helyeztettünk ide.

Albert Einstein, a híres fizikus szintén úgy vélte, hogy a vallás és a tudomány eltérő, de egymást kiegészítő küldetéssel rendelkezik.

„A tudomány csupán azt bizonyíthatja, ami van, azt azonban nem, aminek lennie kellene – mondta. – A [tudomány] területén kívül mindenfajta értékítélet szükséges marad.”3

Kép
watering a plant

Mit jelent ez az utolsó napi szentek számára? Először is, tudjuk, hogy a tudományos értelmezés változni fog. Végtére is a tudomány éppen arról szól, hogy egyre jobb módszereket találunk a körülöttünk lévő világ „hogyanjainak” megértésére. Ennek tudatában nem szükséges a legfrissebb értekezéseket megnéznünk ahhoz, hogy megértsük az élet „miértjeit”. Segítségképpen ahhoz, hogy döntsünk a helyes és a helytelen között, nyugodtan támaszkodhatunk Jézus Krisztus változatlan evangéliumára.

Minden összeillik

Russell M. Nelson elnök, a Tizenkét Apostol Kvórumának elnöke és ismert szívsebész szólt arról, hogyan illik össze a vallás és a tudomány.

„Nincsen ellentmondás a tudomány és a vallás között – mondta. – Az ellentmondás mindig vagy a tudomány, vagy a vallás, vagy éppen mindkettő hiányos ismeretéből származik. […] Az igazság, akár egy tudományos laboratóriumból, akár kinyilatkoztatáson keresztül az Úrtól jön, összeillik.”4

Kép
atom

Ha tehát valaha is kérdések merültek fel benned arról, hogy a föld kora vagy a dinoszauruszok vagy az evolúció vagy bármi más, amit a természetismeret órán tanultál, miként illeszkedik az evangéliumba, az nagyszerű! Minden összeillik, mégis rengeteg kérdés marad, mert még mindig sok mindent kell megtudnunk. Brian Down testvér, a kanadai Québecben élő gyógyszerész azt mondta, hogy nagyon várja már a napot, amikor minden kinyilatkoztatásra kerül számunkra (lásd T&Sz 101:32–34).

Addig is azonban „a saját képességeinkre korlátozódunk a körülöttünk lévő világ minden rejtelmének tudományos erőfeszítések révén történő felfogása terén – mondja. – Hasonlóképpen korlátozott az értelmünk Isten rejtelmeit és az Ő gyermekei számára készített nagyszabású tervét illetően.”

Nincs ok aggodalomra tehát, ha úgy tűnik, hogy az evangéliumról való ismereteid ellentétben állnak azzal, amit a tudományon keresztül megtudsz. Valójában semmilyen tudományos felismerés sem képes megcáfolni a hitedet.

Ha tehát szereted a természettudományokat, tanulj meg mindent az érdeklődési területedről! A hited még előnyt is jelenthet. Richard Gardner testvér, aki a Dél-Virginai Egyetem biológia tanszékének docense, azt mondja, hogy a Jézus Krisztus evangéliumába vetett hite hatalmas segítségére volt.

„Időnként, amikor a kutatás nehézkessé vált, és úgy tűnt, semmi sem működik – ez pedig gyakran előfordul a kutatások során – az evangélium áldásainak szem előtt tartása átsegít a helyzeten” – mondja.

Down testvér úgy érzi, hogy hite segített neki tudományos munkája során is.

„Mindig azzal a hittel munkálkodtam, hogy mindenben rend és logika uralkodik, és ha elég sokáig és elég alaposan foglalkozok egy kérdéssel, akkor Mennyei Atyám végül megnyitja az elmémet a válasz előtt” – mondja.

Örülni a tudományos felfedezéseknek

A Krisztusba és az Ő evangéliumába vetett hitünk szintén segíthet, hogy alázatosak és nyitottak maradjunk az általunk keresett igazságokkal szemben, akár tudományos, akár lelki igazságokról van szó.

„Rengeteg mindent nem ismerünk a tudomány terén, és Isten sok dolgot még nem nyilatkoztatott ki magáról – mondja Gardner professzor. – Ezért fontos, hogy nyitott legyen az elménk, amikor további információ érkezik, addig pedig ne aggodalmaskodjunk!”

Egyesek például egyszerűen azért hisznek Istenben, mert semmilyen más magyarázatot nem látnak a világgal kapcsolatos megfigyeléseikre. Ezt szokták úgy hívni, hogy a „hézagok Istenében” hisznek, az ilyen embereket pedig felzaklathatja a tudományos felfedezés. Gardner professzor egy példát is ad erre:

„Egyesek azért hisznek Istenben, mert hézagok mutatkoznak a őskövületek történetében (ami számukra azt jelenti, hogy az evolúcióval nem magyarázható az, hogyan kerültünk ide). Mi történik azonban a hitünkkel, amikor ezek a hézagok bezárulnak az új kövületek felfedezésével? Ehelyett inkább megerősítő bizonyítékra van szükségünk Istenről a Szentlelken keresztül, ezután pedig örvendezhetünk minden tudományos felfedezésben, ahelyett, hogy aggódnánk miatta.”

Amikor ezt a megközelítést alkalmazzuk, akkor emlékezünk arra, hogy mind a tudomány, mind pedig a vallás képes segíteni bennünket az igazság keresésében, illetve hogy végső soron minden ilyen igazság ugyanabból a forrásból ered: Istentől.

Kép
lightbulb

„Isten bármit kinyilatkoztathat, amit csak szeretne, köztük az összes tudományos tényt is – mondja Gardner professzor. – Ő pedig egyértelműen sugalmazott számos tudóst, feltalálót és mérnököt. Ám nem egyszerűen csak eléjük tárja az összes választ, hanem szeretné, ha ők is és mi is használnánk az elménket, ezért hagyja, hogy kidolgozzuk a tudományt. Az egyház számára adott kinyilatkoztatásai pedig sokkal inkább az egyház megszervezésére vonatkoznak, különösképpen arra, hogyan jöhetünk Krisztushoz és nyerhetünk szabadítást.

Személyes kinyilatkoztatásai számunkra bármilyen témát érinthetnek, főképp azonban azt tudatja velünk, hogy Ő él és szeret bennünket, hogy Krisztus hatályba helyezte a szabadítás tervét, hogy ma is van egy élő prófétánk, hogy követhetjük Isten tervét, valamint hogy mindez megéri a fáradságot.”

Jegyzetek

  1. Lásd például K. Codell Carter and Barbara R. Carter, Childbed Fever: A Scientific Biography of Ignaz Semmelweis (1994).

  2. Vö. Az egyház elnökeinek tanításai: Brigham Young (1997). 16, 17.

  3. Albert Einstein, in “Science and Religion,” in Ken Wilber, Quantum Questions: Mystical Writings of the World’s Greatest Physicists (1984).

  4. Russell M. Nelson, in Marianne Holman Prescott, “Church Leaders Gather at BYU’s Life Sciences Building for Dedication,” Church News, Apr. 17, 2015, LDS.org.