A templom bemutatása a barátainknak
A szerző Kanadában, Quebecben él.
Mérhetetlen örömet éreztem, amikor két barátom eljött velem a templomi nyílt napokra.
A Quebeci Montreal templom
A templomot fényképezte: David Richer-Brulé
Amikor a Quebeci Montreal templomot 2015-ben, komoly felújítások után újraszentelték, a helyi vezetőink nyílt napokat szerveztek. Tökéletes alkalom volt arra, hogy meghívjam a barátaimat, hogy jöjjenek és lássák meg a templomot.
Azonnal eszembe jutott két egyetemi jó barátom, akik már érdeklődtek az egyházról és a hitelveimről. Egyszer már mindketten elfogadták a meghívásomat egy karácsonyi úrvacsorai gyűlésre. Két évvel korábban az esküvőmre is meghívtam őket. Ez akkor lehetőséget adott arra, hogy elmagyarázzam nekik, miért csak a fogadáson tudnak részt venni, a pecsételő szertartáson a templomban pedig miért nem.1
Habár korábban már beszéltem velük az egyházról, így is haboztam meghívni őket. Attól féltem, hogy kínos lesz, ha elutasítják. Végül összeszedtem a bátorságomat, és felhívtam őket: „Szeretnétek látni azt a helyet, ahol házasságot kötöttem? A templom a nagyközönség előtt is nyitva áll, idegenvezetéssel. Ha ez érdekel benneteket, akkor elmehetünk együtt.”
A válasz mindkét esetben gyors volt: „Igen! Nagyon szívesen!”
Az egyik barátom eljött a két gyermekével, a másik pedig a házastársával. Feledhetetlen élmény volt ez számomra. Hatalmas örömet éreztem, amiért megoszthattam velük a templom iránti szeretetemet.
A 2020. októberi általános konferencián Az Úrnak ajánlva című beszédében Ronald A. Rasband elder a Tizenkét Apostol Kvórumából így emlékeztetett minket: „Az egyházban minden templom külsején megtalálhatóak az odaillő szavak: »Szentség az Úrnak«. A templom az Úr háza és menedék a világ elől. Az Ő Lelke burkolja be azokat, akik annak szent falain belül hódolnak. Ő állítja fel a mércét, mely meghatározza belépésünk feltételeit az Ő vendégeiként.”2
A templom menedékként szolgál a világ gonoszságai elől. Amikor felidézem ezt, megértem, miért kell azoknak, akik belépnek oda, összhangban élniük az Úr tanításaival, ahogy azok megtalálhatók Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházában. Valójában mindenkinek szól a meghívás, hogy tapasztalja meg az Istennel kötött szent szövetségek örömét. Ahhoz azonban, hogy ezt megtegyünk, meg kell felelnünk az ajánlásra való jogosultság Őáltala megállapított feltételeinek. Rajtunk áll, hogy eldöntsük, követjük-e az Ő törvényeit.
Amikor elmagyarázzuk a barátainknak, mi a különbség a templom és a gyülekezeti ház között, akkor egyszerűen elmondhatjuk nekik a következőket:
-
A templom Isten háza. Egy békés hely, ahol Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza hithű tagjai szent ígéreteket tehetnek Istennek, hogy az Ő parancsolataival összhangban fogják élni az életüket. Olyan hely ez, ahol többet tudunk meg az életünk céljáról, és ahol a családokat örökre egymáshoz lehet pecsételni. A templomban evangéliumi szertartásokat végezhetünk, például keresztelést olyan őseinkért, akiknek nem volt lehetőségük részesülni azokban, amikor még éltek.
-
A gyülekezeti házak szívélyes helyek, ahol az egyháztagok vasárnaponként összegyűlnek, hogy Mennyei Atyáról és Jézus Krisztusról tanuljanak, és hogy vegyenek az úrvacsorából. Hétköznaponként a gyülekezeti házakat közösségi vagy sporttevékenységekre használjuk. A látogatókat mindig szívesen látjuk a gyülekezeti házainkban, vasárnaponként és a hét folyamán is.
Ha egyszerűen megosztjuk a bizonyságunkat a barátainkkal arról, hogy mit jelent számunkra a templom, az segíthet nekik érezni a Lelket. Ez tanúságot fog tenni nekik e hely szentségéről.
Nagy tisztelettel és hálával tekintek a templomra. Amikor odamegyek, úgy érzem, hogy jobb rálátásom van az életemre. Távolabbról tekinthetek az előttem álló kihívásokra, és világosan magam előtt látom, hogy mire kell figyelnem mindennap. Közelebb érzem magam Istenhez és a Szabadítómhoz, Jézus Krisztushoz, valamint a mostani és a múltbéli családtagjaimhoz is.
Vega nővér és Vega fivér a templom előtt a pecsételésük napján.
Pár fényképe: Juan B. Rodriguez
A kedvenc templomlátogatásaim azok, amelyeken a férjemmel veszek részt. Szeretetünk megerősödik, amikor emlékezünk a Mennyei Atyánkkal és egymással kötött szövetségeinkre, amikor is az időre és az egész örökkévalóságra egymáshoz pecsételtek minket.