A templom és a lelki alapotok

Kedves fivéreim és nővéreim! Hálás vagyok, amiért veletek lehetek ma délelőtt, hogy megosszam szívem érzéseit.

Mint tudjátok, nagyszabású felújítást végzünk a történelmi Salt Lake templomon. Ezen összetett projekt magában foglalja az eredeti alapzata jelentős megerősítését, amely több mint egy évszázadig jól szolgált. E templomnak azonban sokkal tovább kell állnia. Május végén megvizsgáltam e hatalmas projekt előrehaladtát. Arra gondoltam, értékelnétek, ha láthatnátok, amit a feleségemmel, Wendyvel láttunk. Szerintem értitek majd, miért kapott új jelentést számunkra a Mily szilárd alap¹ című himnusz.

Rövidfilm a Salt Lake templom építkezési területéről: „A Salt Lake templom eredeti alapzatát látjuk. Az egykori kert terem alatti területen állok éppen. Amint az egész épület megmunkálását szemlélem, elámulok azon, mi mindent értek el a pionírok. Teljesen lenyűgöz, amikor arra gondolok, hogy ezt a fenséges templomot kizárólag a több mint száz évvel ezelőtt elérhető szerszámokkal és technológiával építették.

Ennyi évtized múltán azonban, ha alaposan megvizsgáljuk az alapzatot, láthatjuk az erózió hatásait, hasadékokat az eredeti kőművesmunkákban, valamint a falazat eltérő mértékű stabilitását.

Most pedig, hogy tanúja vagyok annak, mire képesek a mai mérnökök, építészek és építőmérnökök az eredeti alapzat megerősítése érdekében, teljességgel elámulok. Lélegzetelállító munkát végeznek!

Bármely épület alapzatának – de különösen egy ilyen hatalmas épületének – elég erősnek és ellenállónak kell lennie ahhoz, hogy bírja a földrengéseket, a korróziót, az erős szeleket, valamint a minden épület esetében elkerülhetetlen altalaj-tömörödést. A jelenleg folyamatban lévő megerősítés összetett munkálatai olyan alapzattal erősítik majd meg e szent templomot, amely képes lesz és ki is fogja állni az idő próbáját.”

Semmilyen erőfeszítést nem sajnálunk, hogy e tiszteletre méltó templom számára – amely egyre sérülékenyebbé is vált – olyan alapzatot biztosítsunk, amely ellenáll a természet erőinek egészen a millenniumig. Hasonlóképpen eljött az idő arra, hogy mindannyian rendkívüli intézkedéseket léptessünk életbe – akár olyan intézkedéseket is, amelyeket soha korábban nem tettünk – a személyes lelki alapzatunk megerősítése érdekében. A példa nélküli idők példa nélküli intézkedéseket követelnek.

Kedves fivéreim és nővéreim! Ezek tényleg az utolsó napok! Ha ti és én szeretnénk ellenállni az eljövendő veszedelmeknek és nyomóerőknek, akkor elengedhetetlen, hogy mindegyikünk a Megváltónk, Jézus Krisztus sziklájára épített szilárd lelki alapzattal rendelkezzen.²

Ezért hát megkérdezem tőletek: Milyen szilárd a ti alapotok? És milyen megerősítések szükségesek a bizonyságotokban, valamint az evangélium értése terén?

A templom áll hitünk és lelki erőnk megszilárdításának a középpontjában, hiszen a Szabadító és az Ő tana alkotják a templom magját. Minden, amit a templomban tanítanak – a tanítások és a Lélek révén is –, gyarapítja azt, amit Jézus Krisztussal kapcsolatban megértünk. Az Ő elengedhetetlen szertartásai Őhozzá kötnek bennünket szent papsági szövetségeken keresztül. Majd pedig, midőn betartjuk a szövetségeinket, Ő felruház bennünket az Ő gyógyító, megerősítő hatalmával.³ És ó, mily nagy szükségünk lesz az Ő hatalmára az előttünk álló napok során!

Azt az ígéretet kaptuk, hogy „ha fel vagy[unk] készülve, akkor nem fog[unk] félni”⁴. E bizonyosság mélyreható következményekkel jár napjainkban. Az Úr kijelentette, hogy napjaink példa nélküli kihívásai ellenére azoknak, akik Jézus Krisztusra építik az alapzatukat, és megtanulják, miként hívják segítségül az Ő hatalmát, nem kell engedniük e kor egyedülálló aggodalmainak.

A templomi szertartások és szövetségek ősi eredetűek. Az Úr arra utasította Ádámot és Évát, hogy imádkozzanak, kössenek szövetségeket, és ajánljanak fel áldozatokat.⁵ Valóban, „minden olyan korban, amikor az Úrnak volt egy népe a földön, akik hajlandóak voltak engedelmeskedni az Ő szavának, Ő megparancsolta nekik, hogy építsenek templomokat”⁶. Az alapművek telis-tele vannak utalásokkal a templomi tanításokra, öltözetre, nyelvezetre és egyebekre vonatkozóan.⁷ Minden, amiben hiszünk, és minden ígéret, amelyet Isten az Ő szövetséges gyermekeinek tett, a templomban ér össze. A templom minden korban nyomatékosította a becses igazságot, mely szerint azok, akik szövetségeket kötnek Istennel és megtartják azokat, a szövetség gyermekei.

Így az Úr házában megköthetjük ugyanazon szövetségeket Istennel, amelyeket Ábrahám, Izsák és Jákób kötött. És ugyanazon áldásokat is megkaphatjuk!

A templomok ezen adományozási korszak részét képezték már a kezdetektől fogva.⁸ Illés Joseph Smithre bízta a pecsételési felhatalmazás kulcsait a Kirtland templomban. A papság teljessége pedig a Nauvoo templomban került visszaállításra.⁹

Joseph Smith a vértanúságáig folyamatos kinyilatkoztatásokat kapott, amelyek előrelendítették a felruházás és a pecsételési szertartások visszaállítását.¹⁰ Felismerte azonban azt, hogy további finomítás szükséges. Miután 1842 májusában Joseph elvégezte Brigham Young felruházását, azt mondta neki: „Ez nincsen helyesen megszervezve, de megtettük, amit lehetett az adott körülmények között; szeretném hát, ha kezedbe vennéd ezt az ügyet, valamint megszerveznéd és rendszereznéd mindezen szertartásokat.”¹¹

A Próféta halálát követően Young elnök felügyelte a Nauvoo templom befejezését¹², majd később templomokat épített a Utah Területen is. A St. George templom alsó szintjeinek a felszentelésekor Brigham Young elnök nyomatékosan kijelentette, mennyire sürgető a helyettes általi templomi munka, amikor azt mondta: „Amikor e témára gondolok, azt kívánom, bárcsak mennydörgés hangján ébreszthetném rá erre az embereket!”¹³

Ezen időtől fogva a templomi szertartásokat fokozatosan finomították. Harold B. Lee elnök kifejtette, miért változnak továbbra is a folyamatok, eljárásrendek és még a templomi szertartások végzési módja is a Szabadító visszaállított egyházában. Azt mondta: „Jézus Krisztus evangéliumának a tantételei isteniek. Senki sem változtatja meg az egyház tantételeit és [tanát], csak maga az Úr, kinyilatkoztatás által. A módszerek azonban változnak, amint sugalmazott iránymutatás érkezik azokhoz, akik egy adott időszakban elnökölnek.”¹⁴

Gondoljuk át, miként változott az úrvacsora elvégzése az évek során. A kezdeti időszakban az úrvacsorai vizet egyetlen nagyobb edényből kínálták körbe a gyülekezet tagjainak. Mindenki abból ivott. Most már egyszer használatos, egyéni poharakat használunk. A folyamat változott, a szövetségek azonban ugyanazok maradtak.

Gondolkodjatok el e három igazságon:

1. A visszaállítás egy folyamat, nem pedig egy esemény, és mindaddig folytatódik, amíg az Úr ismét el nem jön.

2. Izráel egybegyűjtésének¹⁵ végső célja a templom áldásainak az eljuttatása Isten hithű gyermekeihez.

3. Miközben azt kutatjuk, miként valósíthatjuk meg eredményesebben ezt a célt, az Úr további meglátásokat nyilatkoztat ki. A folytatódó visszaállítás folytatódó kinyilatkoztatást igényel.

Az Első Elnökség és a Tizenkettek Kvóruma gyakran kérdezi az Urat, hogy van-e jobb módja annak, ahogyan a templom áldásait eljuttatjuk az Ő hithű gyermekeihez. Rendszeresen keressük az útmutatást arról, miként biztosíthatjuk, hogy a templomi tanítások, szövetségek és szertartások a nyelvi és kulturális különbözőségek ellenére világszerte pontosak és következetesek maradjanak.

Az Úr útmutatása szerint, és az imáinkra adott válaszként a közelmúltban folyamatbeli kiigazítások történtek. Ő az, aki azt akarja, hogy nagy tisztasággal értsétek, pontosan minek a megtételére köttök szövetségeket. Ő az, aki azt akarja, hogy teljes mértékben megtapasztaljátok az Ő szent szertartásait. Ő szeretné, ha felfognátok a kiváltságaitokat, ígéreteiteket, és feladataitokat. Ő szeretné, ha olyan lelki meglátásokra és felismerésekre lelnétek, mint még soha ezelőtt. Ő ezt kívánja minden templomlátogató számára, függetlenül a lakóhelyüktől.

A templomi folyamatokban történt jelenlegi kiigazítások, valamint a jövőben megvalósuló továbbiak is, folyamatos bizonyítékai annak, hogy az Úr tevékenyen irányítja az Ő egyházát. Mindegyikünk számára lehetőségeket biztosít a lelki alapjaink eredményesebb megerősítésére azáltal, hogy életünket Őrá, valamint az Ő templomának a szertartásaira és szövetségeire összpontosítjuk. Amikor az Úr tanulásházába templomi ajánlással, megtört szívvel és kutató elmével érkeztek, akkor Ő tanít majd benneteket.

Ha a távolság, egészségügyi kihívások vagy egyéb korlátozások akadályozzák egy időre a templomlátogatást számotokra, akkor felkérlek benneteket, hogy rendszeresen szánjatok időt az általatok kötött szövetségeitek átismétlésére az elmétekben.

Ha még nem szerettek templomba járni, menjetek gyakrabban – ne ritkábban! Engedjétek, hogy az Úr az Ő Lelkén keresztül tanítson és sugalmazzon benneteket ott. Megígérem nektek, hogy idővel a templom a biztonság, a megnyugvás és a kinyilatkoztatás helyévé válik majd.

Ha lehetőségem lenne szemtől szembe beszélni minden fiatal felnőttel, arra kérnélek benneteket, hogy keressetek társat, akivel egymáshoz pecsételhetnek benneteket a templomban. Talán azon tűnődtök, vajon miben lesz így más az életetek. Megígérem nektek, hogy egészen más lesz! Amikor a templomban köttök házasságot, és ismétlődően visszatértek, erőt nyertek, és útmutatást kaptok a döntéseitekben.

Ha szólhatnék minden egyes férjhez és feleséghez, akiket még nem pecsételtek össze a templomban, könyörögnék nektek, hogy tegyétek meg a szükséges lépéseket e megkoronázó és sorsfordító szertartás elnyerése érdekében.¹⁶ Számít ez majd? Csak akkor, ha szeretnétek örökre fejlődni, és örökre együtt lenni. A vágyakozás az örökkévaló együttlétre nem lesz elegendő. Egyetlen más ceremónia vagy szerződés sem fogja biztosítani azt.¹⁷

Ha szólhatnék minden egyes férfihez és nőhöz, akik vágyakoznak a házasságra, de még nem találták meg örökkévaló társukat, arra buzdítanálak titeket, hogy ne várjatok a házasságig azzal, hogy az Úr házában felruháztassatok. Kezdjetek már most hozzá a tanuláshoz és annak a megtapasztalásához, hogy mit jelent papsági hatalommal felvérteződni.

Tihozzátok pedig, akik templomi szövetségeket kötöttetek, könyörgök, hogy törekedjetek – imádságos lélekkel és következetesen – a templomi szövetségek és szertartások megértésére.¹⁸ Lelki ajtók nyílnak majd meg. Megtanuljátok, miként vonjátok szét a fátylat a menny és a föld között, miképpen kérjétek Isten angyalainak a látogatását, és hogyan kapjatok jobban iránymutatást a mennyből. Az ennek a megtételére irányuló szorgalmas erőfeszítéseitek megszilárdítják és megerősítik lelki alapzatotokat.

Kedves fivéreim és nővéreim! Amikor elkészülnek a felújítások a Salt Lake templomon, akkor nem lesz biztonságosabb hely földrengés esetén a Sóstó-völgyben ennek a templomnak a belsejénél.

Hasonlóképpen, amikor bármilyen felbolydulás következik be az életetekben, a legbiztonságosabb hely, ahol lehettek lelkileg, az a templomi szövetségeitek keretein belüli életvitel lesz.

Higgyetek nekem, amikor azt mondom, hogy amikor a lelki alapotokat szilárdan Jézus Krisztusra építitek, akkor nem kell félnetek. Amikor hűek vagytok a templomban kötött szövetségeitekhez, akkor az Ő hatalma megerősít benneteket. Majd pedig, amikor bekövetkeznek a lelki földrengések, képesek lesztek szilárdan állni, mert a lelki alapotok erős és mozdíthatatlan.

Szeretlek benneteket, kedves testvéreim. Ezen igazságokat tudom: Isten, a mi Mennyei Atyánk azt akarja, hogy ti döntsetek úgy, hogy hazatértek Őhozzá. Az örökkévaló fejlődésre vonatkozó terve nem bonyolult, és tiszteletben tartja az önrendelkezéseteket. Szabadon választhattok, kik legyetek – és kivel legyetek – az eljövendő világban!

Isten él! Jézus a Krisztus! Ez az Ő egyháza, mely azért állíttatott vissza, hogy segítsen nektek betölteni isteni rendeltetéseteket. Erről teszek bizonyságot Jézus Krisztus szent nevében, ámen.