Beszélgetés a szentírás-tanulmányozásról: Interjú Henry B. Eyring elderrel

Eyring elder: Isten, egész életemben a szentírásokon keresztül nyilvánított ki nekem személyes és hasznos dolgokat. Kisfiú koromban kaptam egy kis méretű Bibliát. Ha jól emlékszem, akkor az csak az Újszövetséget tartalmazta. Valamilyen oknál fogva, nagyon érdekelt az 1 Korinthusbeliek 13, amely a jószívűségről szól. Valahogy már akkor, gyermekkoromban tudtam, hogy számomra ez a fejezet a jövőbeli családomról szólt. Évekkel később, mielőtt megházasodtam, megkaptam a pátriárkai áldásomat. Abban az áldásban a pátriárka leírta azokat az érzéseket, amelyek a valamikori otthonomban lesznek majd érezhetőek. Pontosan leírta azt, amit évekkel korábban akkor éreztem, amikor elolvastam az 1 Korinthusbeliek 13-at.

Isten, többek között, a szentírásokkal szólt hozzám – már gyermekkoromban is – a szükségleteimmel, a helyzetemmel és az életemmel kapcsolatban. Ez még ma is így van. Mivel az élet folyamán a szükségleteink megváltoznak, Isten különböző dolgokat mond nekünk, különböző időben.

Olykor tan miatt fordulok a szentírásokhoz. Olykor útmutatásért fordulok a szentírásokhoz. Egy kérdéssel fordulok feléjük, ami általában így hangzik: „Mit akar Isten, mit tegyek?” vagy „Mit akar éreztetni velem?” De mindig találok új ismereteket, gondolatokat, melyekről addig nem volt tudomásom, továbbá inspirációt, utasítást is kapok és válaszokat a kérdéseimre.

Eyring elder: A Mormon könyve egy másik bizonyság Jézus Krisztusról, és az oldalain Róla tanulunk. Tudjuk, hogy óriási erő rejlik benne. Elegendő ahhoz, hogy életeket változtasson meg. Ereje van ahhoz, hogy térítsen. Ha őszintén olvasod, akkor tudni fogod, hogy a könyv Isten szava és igaz.

A Mormon könyve segítségével az Úr megtaníthat minket arra, hogy milyen az emberekkel együtt lenni és őket szolgálni. A többi szentírás meg sem közelíti azt a módot, ahogy ez a könyv feltárja az Úr, családi életre vonatkozó akaratát. Úgy hiszem, ez nagyrészt érdekes felépítésének köszönhető. Családokról szól; emberek közötti kapcsolatokról. Családokkal kezdődik, családokkal végződik, és mi megszeretjük ezeket a családokat.

Egy másik ok a rendszeres tanulmányozásra az – legalábbis számomra –, hogy kezembe vehetem a Mormon könyvét, kinyithatom bármelyik oldalon, olvashatom, és a Szentlélek személyes bizonyságot tesz nekem arról, hogy a könyv Isten szava. Tudom, hogy az Úr szól. Tudom, hogy a Mormon könyve az, aminek állítja magát.

Eyring elder: Amikor a Tizenkét Apostol Kvórumába jöttem, Richard G. Scott elder azt javasolta nekem, hogy vásároljak egy olcsó kötetet a szentírásokból, és jelöljem be azokat a meglátásokat és kinyilatkoztatásokat, melyeket az új elhívásom során nyerek majd. Így tettem. De egy kicsit tovább is mentem.

Megkérdeztem Mennyei Atyámat, hogy Ő mit szeretne, mit tegyek apostolként. Leírtam az érzésem szerinti válaszait. Ezeket a válaszokat színkódokkal legépeltem, majd beragasztottam a szentírásaim elejére. Például, az első ez volt: „Tegyek tanúságot arról, hogy Krisztus Isten Fia.” Ezután olyan gondolatok után kutatva olvastam a szentírásaimat, amelyek azt tanították nekem, hogy hogyan kell tanúságot tenni arról, hogy Krisztus Isten Fia. Amikor találtam valamit, megjelöltem kék színnel. Hamarosan saját tárgymutatót fejlesztettem ki, azokkal a dolgokkal kapcsolatban, melyekről úgy véltem, az Úr akaratát teljesítem. Nagyon sokat tanultam e folyamat alatt.

Az számít igazán, hogy a szentírásokhoz forduljunk, hogy megtanuljuk mit kell cselekednünk. Az Úr képes tanítani minket. Amikor válsággal kell szembenéznünk az életünkben – például, egy gyermek vagy házastárs elvesztésekor –, forduljunk a szentírásokhoz konkrét segítségért. Válaszokat fogunk találni a szentírásokban. Az Úr úgy tűnik, előre látja az összes problémánkat és szükségleteinket, és segítséget adott a szentírásokban a számunkra – csupán keresnünk kell.

Eyring elder: Az egyetlen mód, amivel biztosítani lehet, hogy a zsúfolt napirend ne szorítsa ki a szentírás-tanulmányozást az, hogy bevezetünk egy rendszeres időpontot a szentírások tanulmányozására. Azt vettem észre, hogy a nap eleje és vége az enyém. Ezekkel az időpontokkal általában én rendelkezem. Ezért kisfiú korom óta azt a rendszert követem, hogy a nap elején és végén olvasom a szentírásaimat. Ennek a rendszernek köszönhetően 18 éves korom előtt nagyon sokszor olvastam el a Mormon könyvét.

Nagyon nehezen viselem, ha olyan helyzetbe kerülök, amikor meg kell szakítanom ezt a rendszerességet. Ha egyszer hozzászoksz a rendszeres szentírás-tanulmányozáshoz, hiányozni fog, ha nem csinálod. Olyan, mint az étel – muszáj, hogy magadhoz vedd. Tudom, hogy úgy kellenek nekem a szentírások, mint az étel. Nem mulasztom el a rendszeres táplálkozást, és nem mulasztom el a rendszeres szentírás-tanulmányozást sem.

Eyring elder: A tanulás szándékával kell elkezdeni egy böjtöt; olyan alázatosnak és lelkesnek kell lennünk, mint egy gyermek. Így kell helyesen böjtölni. Ha csupán nem eszünk, az nem ugyanaz.

A böjthöz hasonló alázattal és lelkesedéssel kell a szentírásokhoz is fordulni. Amikor tanulási szándékkal fordulok a szentírásokhoz, óriási segítséget jelent, ha azt párosítom a böjttel.

Az általános konferencia előtt például, azért böjtölök, hogy megtudjam, miről szeretné az Úr, hogy beszéljek. Addig nem tudok megírni egy konferenciai beszédet, amíg meg nem tudom, hogy Ő mit akar. A böjt segít arra az egy dologra összpontosítanom, amire az Úr szerint szükségem van. Ez az összpontosítás megmarad akkor is, amikor olvasom a szentírásokat. A böjt és az ima együtt fejtik ki hatásukat a szentírás-tanulmányozással, így az Úr könnyebben tud tanítani minket.

Eyring elder: Mindannyiunknak voltak különböző tapasztalatai és sikerei a családi szentírás-tanulmányozással kapcsolatban, különösen akkor, amikor a gyermekeink beléptek a kamaszkorba. Amikor még kicsik, könnyebben lehet őket összegyűjteni és velük együtt olvasni a szentírásokat. Ahogy idősebbek lesznek, ezt már nehezebben lehet megtenni. Tudom, hogy sok család sikeresen ébreszti fel korán reggel a családját és olvassák a szentírásokat, ezután pedig este is olvasnak. Azonban nagyon sok módszer létezik.

Számomra azonban – és szerintem ezzel mind a hat gyermekem egyetértene – a szentírás-tanulmányozás akkor működik jól, ha a gyermekeid tudják, hogy szereted a szentírásokat és azzal is tisztában vannak, hogy egyénileg szereted őket. Akkor bármilyen módszert használsz is, az működni fog. Ha a szentírás-tanulmányozást te vagy ők kényszerítik, ha nyomást gyakorolsz gyermekeidre, vagy ha te magad nem igazán szereted a szentírásokat, akkor a szentírás-tanulmányozásnak nem lesz akkora ereje.

Nagyon fontos, hogy úgy olvassátok együtt a szentírásokat, hogy a gyermekeid tudják, hogy azért lettek bevonva, mert szereted őket. Az együtt olvasás azonban, a kamasz években összeomolhat. A tizenévesek azt mondhatják: „Inkább magam olvasok.” Arra buzdítom a családokat, hogy ezt a helyzetet inkább győzelemnek fogják fel, ne vereségnek. Ezzel a gyermek talán azt mondja: „Olyan valamiben részesülök egyedül, amiben nem, amikor együtt vagyunk.” Vedd úgy ezt a csodálatos jelet, hogy a szentírás-tanulmányozás elkezdett bevésődni a tizenéves gyermeked szívébe. A fő cél, hogy szeressük meg a szentírásokat és lakomázzunk belőlük, akár egyedül vagyunk, akár együtt.

Realistának kell lenned! Tudasd a tinédzserekkel, hogy szereted őket! Győződj meg arról, hogy ők tudják, hogy szereted a szentírásokat! Ha azonban el akarnak vonulni a szobájukba olvasni, akkor hagyni kell őket. Meg fogják találni a saját módszerüket és megszeretik a szentírásokat.

Olyan feleséggel lettem megáldva, aki feltétlenül szereti a szentírásokat. Ha azt kérdezem: „Mit szeretnél csinálni?” Ő ezt feleli: „Ó, olvass fel a szentírásokból!” Szerintem a gyermekink megérezték, hogy nem kötelességből olvastuk a szentírásokat, hanem élvezetből.

Eyring elder: Hosszú éveken keresztül szolgáltam az Egyházi Oktatás biztosaként, így alkalmam volt látni, hogy a szeminárium három óriási dolgot vihet véghez. Először, összehozza azokat a fiatalokat, akik ugyanazon normák szerint élnek. A fiatalok szeretnek azokkal lenni, akik osztoznak hitükben és akik szeretik a szentírásokat. Másodszor, összehozza a fiatalokat olyan tanárral, akinek van bizonysága, és amikor azt megosztja, érezhetik annak tüzét. Harmadszor, a szeminárium bevonja a fiatalokat a szentírásokba.

A szeminárium tanárok sokféle módszert kipróbáltak már, ilyenek voltak a szentírás vadászat, a megbízások és a szentírás-memoriter. A siker tanítványról tanítványra változik, de amikor a szeminárium működik, találsz egy olyan tanárt, akinek van bizonysága és aki szereti a fiatalokat.

Eyring elder: Az egyházi tanmenet a szentírásokon alapul, ezért az a tanár, aki követi a tanmenetet, a tanítványait közelebb viszi a szentírásokhoz. A legnagyszerűbb tanárok, akiket ismertem, olyan szentírást mutatnak be az órai megbeszélés alatt, amelyik kifejezetten annak a tanítványnak a szükségleteire vagy érdeklődésére ad választ, aki arról beszélt. Óriási erő rejlik ebben. Az a pillanat, amikor egy fiatal ember tényleg látja, ahogy a tanár használja a szentírásokat, hogy tisztázzon dolgokat és bensőséges módon segítsen – az a legcsodálatosabb pillanat.

Egy csodálatos professzorral tanítottam együtt a Ricks Főiskolán (ma már Brigham Young Egyetem – Idaho). Hozzá fordultam és megkérdeztem tőle: „Hogyan tudja, hogy hol vannak azok a szentírások?” Olyan akartam lenni, mint ő, abban az értelemben, hogy a szentírások nekem is az ujjamban legyenek. Néhány szentírással én is meg tudtam csinálni, de ő nagyon sokkal. Hatalmas áldás egy tanár számára, ha az Úr elő tudja idézni a memóriájából pontosan azt a szentírást, amely segíteni fog a tanítványának.

Nem szabad elfelejteni, hogy egy rövid szentírás erőteljesebb lehet, mint egy hosszú. Egyenes választ adhat valakinek a kérdésére vagy érdeklődésre a teremben lévők közül. Ez azért erőteljes, mert példamutatással tanítja a tanítványokat. Azt mondja: „Ha valaha problémád lesz, a válasz megtalálható a szentírásokban.”

Eyring elder: A Szentlélek megerősíti nekünk Isten igéjét, amikor olvassuk azt. Ez a megerősítés, ami gyakran megtörténik, erősíti hitünket. Mi pedig a hit által győzzük le az akadályokat és állunk ellen a kísértésnek.

Én tanítottam diakónusokat. Voltam cserkészparancsnok segéd. Arra jöttem rá, hogy amikor a fiúk nyugtalanná váltak, néhány perc erejéig olvastunk egy vagy két szentírást. Megnyugtató hatással van az osztályra, amikor Isten igéjét olvassuk. A szentírás szavai elhozzák a Szentlelket. Érezni lehet a különbséget. Ezért azt mondom a tanároknak, ha kisebb problémák vannak az osztály magatartásával, akkor olvassanak fel egy szentírást vagy az egyik tanítvánnyal olvastassanak fel egy szentírást. Ez megnyugtató hatással lesz rájuk, mert megidézi a Szentlelket.

Eyring elder: Ha igazán elkezdesz lakomázni a szentírásokból, idővel rájössz, hogy azok a részeddé válnak. Emlékszem, hogy ez így történt Bruce R. McConkie elderrel (1915–1985), a Tizenkét Apostol Kvórumából, aki jobban ismerte a szentírásokat, mint bárki más, akit ismertem. Néha, amikor őt hallgattam, azt kérdeztem magamban: „Most a szentírásokból idéz vagy ezek a saját szavai?”

Gordon B. Hinckley elnök is ilyen. Hétköznapi beszéde szentírásbeli prózaiság, és ez énjének részét képezi még a kellemes, könnyed pillanataiban is. Szerintem hatalmas irodalmi ajándékkal rendelkezik, részben a szentírásokról szerzett tudása miatt. A minap vele voltam, amikor egy beszélgetés során csak úgy mellékesen idézett egy szentírást, amely tökéletesen odaillő volt. Nyilvánvaló, hogy ismeri a szentírásokat; azok énjének részévé váltak.

Mindannyian álmodozhatunk arról, hogy Isten igéje egy napon annyira részünkké válik, hogy az Úr használhatja azokat, mi pedig megtanulhatunk úgy gondolkodni, mint Ő. A folyamat során pedig Hozzá jöhetünk.

Ezt az interjút LaRene Porter Gaunt készítette, az egyházi magazinoktól.