Szeretetének jelképe

Amint épp elindultam az egyik egyházi épületünkből Montevideóban (Uruguay) – 10 percnyire a templom építkezési helyétől –, hívást kaptam a feleségemtől, hogy Moróni angyal szobrát nemsokára felhelyezik a templom tornyára. Sokféle érzés kavargott a szívemben, amint feleségem izgatott hangját hallgattam, amikor azt kérte, hogy vegyem fel őt és a fiunkat, hogy jelen lehessünk az eseményen. Nem volt hátra túl sok idő. Át kellett utaznom a város másik végébe, majd pedig vissza kellett térnem a templomhoz.

A szívünk gyorsan vert, a percek pedig óráknak tűntek utazás közben. A nagy forgalom miatt szinte alig tudtunk haladni, de végül, az Úr segedelmével, megérkeztünk.

Az idő felhős, esős és némileg szeles volt már pár napja. Ezen a délutánon azonban kitisztult az ég, csendes kék volt, és a nap sugarai a menny áldásaiként záporoztak a fejünkre.

Amikor megérkeztünk, sok másik egyháztaggal találkoztunk, akik szintén eljöttek, hogy tanúi legyenek e fontos mérföldkőnek az egyház uruguayi történelmében. Sok egyháztag, köztük a feleségem édesanyja, egyházi pionírok voltak hazánkban. Szemeik könnyekkel teltek meg, amikor azt a – régóta várt – áldást láthatták, hogy egy templom épül fel itt.

Azon sokak áldozata, akik az evangéliumot terjesztették, jelképes értelmet nyert Moróni angyal nagyszerű ragyogásában, amint szinte körberepülte az eget, majd végül megpihent a tisztelet helyén. Ott kijelentette a világnak az örökkévaló evangélium visszaállítását, és egy ország kapuinak megnyitását, amelynek szüksége volt az Úr segítő kezére a fejlődéshez.

Láttuk az egyenes és fenséges szobrot, amint eléri rendeltetési helyét, az Örökkévaló Atya szeretetére emlékeztetve, amely hamarosan lehetővé teszi számunkra, hogy szeretetben összepecsételtessünk a hazánkban. Reméljük, hogy gyermekeink és unokáink elmennek majd a templomba, hogy szent szövetségeket kössenek, és áldást hozzanak az országra.

Tudtuk, hogy sok teendő van még – a templom 2001. márciusi felszentelése előtt és után is. Fel kellett készülnünk a jövőre, és mindenek előtt emlékeznünk kellett az őseinkre, mert ez a szent ház majd őket is megáldja. Azonban azt a gyönyörű szeptemberi napot soha nem felejtjük el. Szívünk csordulásig megtelt hálával, amiért tanúi lehettünk annak, amikor Mennyei Atyánk szeretetének jelképét a helyére teszik.

Freddy W. Carreno a Buceo egyházközség tagja a Montevideó Uruguay Keleti cövekben.