Rómabeliek 8–11

Kezdd az órát a következő kérdésekkel:

• Mit nevezünk örökségnek?

• Ha bárki vagyonát megörökölhetnétek, akkor kinek a vagyonát választanátok és miért?

• Rendszerint ki örökli egy adott személy vagyonát?

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, milyen áldásokat kaphat valaki mindazon dolgok örököseként, amelyek Mennyei Atyánk birtokában vannak. Kérd meg a tanulókat, hogy a Rómabeliek 8:1–18 tanulmányozása során figyeljék meg, mit kell tennünk azért, hogy örököljük mindazt, amivel Mennyei Atyánk rendelkezik.

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Rómabeliek 8:1, 5–7, 13-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított Pál, mi jellemzi azokat, akik „a test szerint valók”, vagyis hajlamosak bűnt elkövetni, illetve azokat, akik „a Lélek szerint valók” (5. vers).

• Mit jelent „a testnek gondolata” (6. vers), vagyis a testi gondolkodásmód? (Azt, hogy valaki a fizikai test szenvedélyeinek és kívánságainak kielégítésére összpontosít.)

• Mit jelent „a Lélek gondolata” (6. vers), vagyis a lelki gondolkodásmód?

Mondd el, hogy „a test cselekedeteit a lélekkel megöldököl[ni]” (13. vers) azt jelenti, hogy megölni, vagyis megfékezni a halandó testhez kapcsolódó gyengeségeket, kísértéseket és bűnöket (lásd Móziás 3:19).

• Milyen tantételt tanulhatunk a 13. versből: mi segíthet nekünk legyőzni a természetes ember bűnre való hajlamát? (Segíts a tanulóknak megfogalmazni a következő tantételt: Ha követjük a Lélek befolyását, akkor legyőzhetjük a természetes ember bűnre való hajlamát. Írd fel a táblára ezt a tantételt.)

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Rómabeliek 8:14–16-ot, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék ki, milyen szavakkal utal Pál azokra, akik követik a Lelket.

• Milyen szavakkal utal Pál azokra, akik követik a Lelket? (Mondd el, hogy a fiai szó ebben a szövegkörnyezetben fiakat és leányokat is jelent [lásd T&Sz 25:1].)

Mutass rá a „fiúságnak Lelkét” kifejezésre (15. vers). Magyarázd el, hogy a mi lelkünket (lásd 16. vers), vagyis a lélektestünket Mennyei Atyánk teremtette, és ez azt jelenti, hogy mindenki szó szerint Mennyei Atyánk lélekgyermeke. A „fiúságnak Lelkét” viszont úgy kapjuk meg, hogy Isten fiaivá és leányaivá válunk az evangéliumi szövetségben, lelkileg újjászületve és Isten családjának teljes jogú tagjává válva azáltal, hogy szertartásokon keresztül szövetségeket kötünk Istennel, majd betartjuk ezeket a szövetségeket. A Szentlélek társasága jelzi, hogy az ilyen emberek nem csupán a teremtés révén lélekgyermekei Istennek, hanem az Ő szövetséges gyermekei is.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Rómabeliek 8:17–18-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy mivé válhatnak Isten szövetséges gyermekei.

• Mivé válhatnak Isten szövetséges gyermekei? (Írd fel a táblára a következő tantételt úgy, hogy a hithű szó helyét üresen hagyod: Ha Isten hithű szövetséges gyermekei vagyunk, akkor Jézus Krisztus örököstársaivá válhatunk mindazt illetően, amivel Mennyei Atyánk rendelkezik.)

• Kit nevezünk örököstársnak? (Olyan valakit, aki más örökösökkel egyforma örökséget kap.)

• A 17. vers szerint mit kell tenniük Isten szövetséges gyermekeinek ahhoz, hogy Krisztus örököstársaivá váljanak?

Magyarázd el, hogy a „[Jézus Krisztussal] együtt szenvedünk” (17. vers) kifejezés nem azt jelenti, hogy elszenvedjük mindazt, amit a Szabadító az engesztelő áldozata részeként elszenvedett. Inkább azt jelenti, hogy a Szabadítóhoz hasonlóan megtartóztatjuk magunkat minden istentelenségtől, betartjuk a parancsolatokat, és hithűen kitartunk az ellenállás közepette (lásd Máté 16:24; Joseph Smith fordítás, Máté 16:26 [a Kalauz a szentírásokhoz 232. oldalán]). A táblára írt tantételt egészítsd ki a hithű szóval. Rajzolj fel a táblára egy három oszlopból álló táblázatot. Az első oszlop fejléce legyen követelmények, a középsőé ellenállás, a harmadiké pedig örökség. Sorold fel a tanulók alábbi kérdésekre adott válaszait a megfelelő oszlopokban.

• Milyen követelményei vannak annak, hogy Isten hithű szövetséges gyermekeinek számítsunk?

• Milyen ellenállásba ütközhetünk, miközben igyekszünk Isten hithű szövetséges gyermekeiként élni?

• Milyen áldásokat örökölhetünk Mennyei Atyánktól, ha igyekszünk az Ő hithű szövetséges gyermekeiként élni? (Az egyik lehetséges válasz az, hogy olyanná válhatunk, mint Mennyei Atyánk.)

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át a táblára írt felsorolásokat.

• Pál 18. versben található tanításait olvasva mit gondoltok, milyen arányban vannak a Krisztus örököstársaivá válás követelményei az áldásokkal? Miért?

Mondd el, hogy a Rómabeliek 8:19–30-ban Pál azon tanítását olvashatjuk, hogy a Lélek segít nekünk a gyengeségeinkben, és segít nekünk, hogy tudjuk, miért imádkozzunk. Azt is megtudjuk, hogy Jézus Krisztus már a halandóság előtti létben elhívást kapott arra, hogy Isten gyermekeinek a Szabadítója legyen.

Megjegyzés: A Rómabeliek 8:29–30-ban található eleve elrendelt kifejezés előre elrendelést, vagyis elhívást jelent. A tanulók az Efézusbeliek 1-hez kapcsolódó leckében tanulmányoznak majd néhányat Pál előre elrendelésre vonatkozó tanításaiból.

Néhány tanuló egymást váltva olvassa fel a Rómabeliek 8:28, 31–39-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, milyen igazságokat tanított Pál Isten szeretetéről a halandóságban tapasztalható ellenállással, kihívásokkal és megpróbáltatásokkal kapcsolatban. Mutass rá, hogy a Rómabeliek 8:31 Joseph Smith fordítása az „ellenünk” szó helyett a „győzhet le minket” kifejezést használja („Ha az Isten velünk, kicsoda győzhet le minket?”).

• Milyen igazságokat tanulhatunk ezekből a versekből? (A tanulók többféle igazságot is megfogalmazhatnak, köztük a következőket: Ha szeretjük Istent, akkor minden dolog összefog a javunkért. Jézus Krisztus által a halandóság minden kihívását és megpróbáltatását legyőzhetjük. Semmi nem választhat el minket Isten szeretetétől, mely Jézus Krisztus engesztelésében nyilvánul meg.)

• Hogyan segíthet nekünk Jézus Krisztus és az Ő tanításai, hogy legyőzzük a halandóság kihívásait és megpróbáltatásait?

• A halandóság általatok megtapasztalt kihívásai és megpróbáltatásai tükrében e versek mely kijelentéseit tartjátok különösen fontosnak? Miért?

• Hogyan tapasztaltátok már meg Isten szeretetét a kihívásaitok és a megpróbáltatásaitok közepette?

Kérd meg a tanulókat, hogy írják le a füzetükbe vagy a szentírás-tanulmányozási naplójukba, minek a megtételére éreznek késztetést annak érdekében, hogy Jézus Krisztus által le tudják győzni a kihívásaikat és a megpróbáltatásaikat. Buzdítsd őket a leírtak alkalmazására.

Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják végig, hogyan reagálnának a következő helyzetekben:

1. A püspökötökkel meglátogattok egy fiatal férfit, akinek a családja tevékeny az egyházban, ő azonban nem. Amikor a püspökötök kedvesen segíteni próbál a fiatal férfinak, hogy megértse annak következményeit, ha nem él az evangélium szerint, a fiatal férfi azt mondja: „Ne aggódj! Megkeresztelkedtem, és a szüleim tevékenyek. Isten semmilyen áldást nem fog visszatartani tőlem.”

2. Nemrég összebarátkoztatok egy más vallású fiatal nővel. Kérdéseket tesz fel az általatok követett normákról. Meséltek neki az Úr néhány normájáról, mire ő azt mondja: „Nem értem, miért bajlódtok ezzel. A szabadításhoz csupán hinni kell Jézus Krisztusban.”

Kérd fel a tanulókat, hogy a Rómabeliek 9–11 tanulmányozása során keressenek olyan igazságokat, amelyek segíthetnek nekik megérteni, hogy mire van szükség az evangélium áldásainak elnyeréséhez.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a következő magyarázatot Pálnak a Rómabeliek 9–11-ben található tanításairól:

A Rómabeliek 9–11 feljegyzéseiben Pál az Izráel és az izráeliták kifejezéseket használta a zsidók szó helyett, amikor arról beszélt, hogy a zsidók közül sokan milyen döntéseket hoztak. Isten szövetséges népére időnként Izráel házaként utalunk. Az Ószövetség idején Isten Jákób, vagyis Izráel leszármazottait választotta ki arra, hogy az Ábrahámmal kötött szövetségének részesei legyenek (lásd Rómabeliek 9:4–5), mely szövetség nagy áldásokat foglalt magában, például az evangéliumot, a papsági felhatalmazást, az örök életet, az örök gyarapodást, egy örökségként kapott földet, valamint a világnak az evangéliummal történő megáldása felelősségét.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Rómabeliek 9:6, 8-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit tanított Pál Izráel házának tagjairól.

• Szerintetek mit értett Pál az alatt, hogy „nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltől valók” (6. vers)? (A zsidók közül sokan tévesen abban bíztak, hogy ábrahámi leszármazásuk feltétel nélkül biztosítja számukra a szövetség áldásait.)

Mondd el, hogy a Rómabeliek 9:25–30-ban Pál azt tanította, hogy az egyházhoz csatlakozó nemzsidók a szövetség minden áldását elnyerhetik, és igazlelkűekké válhatnak azáltal, hogy hitet gyakorolnak Jézus Krisztusban.

Kérj meg néhány tanulót, hogy egymást váltva olvassák fel a Rómabeliek 9:31–33-at és 10:1–4-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék ki, hogy Pál napjaiban néhány izráelita hogyan igyekezett igazlelkűvé válni Isten előtt. Magyarázd el, hogy „az igazság törvény[e]” (Rómabeliek 9:31) Mózes törvényére utal; a „beleütközés köv[e]” (Rómabeliek 9:32, 33) Jézus Krisztus; „az isten igazság[a]”, vagyis igazlelkűsége (Rómabeliek 10:3) pedig Jézus Krisztusra és az Ő evangéliumára utal.

• A Rómabeliek 9:31–33 szerint hogyan igyekeztek némely izráeliták igazlelkűvé válni Isten előtt? (Úgy, hogy szigorúan elvégezték Mózes törvényének cselekedeteit.)

• A Rómabeliek 10:3–4 szerint kit és mit utasítottak el ezek az izráeliták? (Jézus Krisztust, valamint az Őrajta keresztül lehetségessé vált igazlelkűséget.)

Magyarázd el, hogy amint azt a Rómabeliek 10:8–13 feljegyzi, Pál kifejtette, hogy mi módon nyerhető el „a hitből való igazság”, vagyis igazlelkűség (Rómabeliek 9:30). Több tanuló egymást váltva olvassa fel a Rómabeliek 10:8–13-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogyan érhető el az igazlelkűségnek ez az állapota.

• Mit kell tennie valakinek azért, hogy elnyerje a hitből fakadó igazlelkűséget?

Mondd el, hogy a 9. versben található vallást teszel ige görög megfelelője az elfogadás vagy szövetségkötés nyilvános megvallását jelenti, a hiszed ige görög megfelelője pedig bizalommal teljes elkötelezettséget. Ez a Szabadítóba vetett mély bizalom indítja az embereket annak nyilvános megvallására, hogy elfogadják Őt úgy, ahogyan azt kívánja. E kívánalmakhoz tartozik Isten parancsolatainak betartása, a bűnbánat, valamint a szabadító szertartások – például a keresztelkedés és a Szentlélek ajándéka – elnyerése.

• Pál tanításai szerint mit kell tennünk, ha el szeretnénk nyerni Isten szövetségeinek áldásait, a szabadítást is beleértve ebbe? (Segíts a tanulóknak megfogalmazni a következő tantételt: Ha elfogadjuk és követjük Jézus Krisztust és az Ő evangéliumát, akkor elnyerhetjük Isten szövetségeinek áldásait, és megszabadulhatunk. Írd fel a táblára ezt a tantételt.)

Mutass rá, hogy némelyek a Rómabeliek 10:9, 13-ra hivatkozva azt állítják, hogy a szabadításunkhoz mindössze szóban ki kell nyilvánítanunk a Jézus Krisztusba vetett hitünket. Emlékeztesd a tanulókat a lecke korábbi részében bemutatott helyzetekre.

• Hogyan segíthetnek nektek az ebben a leckében található igazságok abban, hogy miként reagáljatok ilyen helyzetekben?

A Rómabeliek 10–11 hátralevő részének összegzéseként mondd el, hogy Pál azt tanította, hogy Isten szavát feltétlenül hallani kell a Krisztusba vetett hit kifejlesztéséhez. A vadolajfa ágainak a szelíd olajfába való oltásának hasonlatát felhasználva jelenítette meg a nemzsidók befogadását Izráel házába (lásd még Jákób 5:3–14). Azt is tanította, hogy az evangélium ismét fel lesz majd ajánlva a zsidóknak.

Befejezésként tegyél bizonyságot az ebben a leckében megtárgyalt igazságokról.