Felkészülési anyag az otthon tanulók oktatója számára
A napi otthontanulói leckék összefoglalása
A következő összefoglalást azon eseményekről, tanokról és tantételekről, melyeket a tanulók a Márk 4–9 (8. rész) tanulmányozása során megismertek, ne tanítsd az órád részeként! Az általad tanított lecke e tanok és tantételek közül csupán néhányra összpontosít. Kövesd a Szent Lélek késztetéseit, amikor átgondolod, hogy mire van szükségük a tanulóidnak.
A tanulók megtudták, hogy ha az Úr segítségét kérjük a nehézségek vagy a félelem idején, akkor Ő békét hozhat nekünk. Azt is megtudták, hogy amikor megtapasztaljuk a Szabadító hatalmát az életünkben, tanúbizonyságot tehetünk másoknak is az Ő áldásairól és könyörületéről. Jairus lányának és a vérfolyásos asszonynak a történetéből a tanulók megtudták, hogy ha megmutatjuk a Jézus Krisztusba vetett hitünket azzal, hogy igyekszünk Őhozzá jönni, akkor Ő meggyógyíthat bennünket, valamint hogy a Jézus Krisztusba vetett hit gyakorlása megköveteli, hogy a bizonytalanság időszakaiban is folyamatosan higgyünk Őbenne.
Az 5000 ember megvendégelésének csodájából a tanulók megtudták, hogy amikor mindenünket felajánljuk a Szabadítónak, Ő megsokszorozhatja felajánlásunkat, hogy megvalósítsa az Ő céljait. Azt is megtudták, hogy azáltal követhetjük a Szabadító példáját, ha felismerjük mások szükségleteit, majd segítünk azok kielégítésében.
A beszámolóból, melynek során Jézus egy gonosz lelket űzött ki egy fiúból, a tanulók megtudták, hogy ha hiszünk Jézus Krisztusban, minden dolog lehetséges lesz számunkra. További tantételek ebből a leckéből: Ha ragaszkodunk ahhoz, amiben hiszünk, és az Úr segítségére törekszünk, akkor Ő segít majd megerősíteni a hitünket. Ima és böjt által gyarapíthatjuk a Jézus Krisztusba vetett hitünket.
A tanulók a Márk 9:30–50 tanulmányozása során megtudták, hogy ha a Jézus Krisztusban hívőket bűnbe visszük, azért felelősségre leszünk vonva Isten előtt. A Szabadító e versekben olvasható tanításaiból megtudták azt is, hogy jobb, ha a hamislelkű befolyásoktól határoljuk el magunkat, mintsem Istentől.
Bevezetés
Ez a lecke segít a tanulóknak megérteni, hogy ha mások kedvére igyekszünk tenni ahelyett, hogy azt tennénk, amiről tudjuk, hogy helyes, az helytelen döntésekhez, bánathoz és megbánáshoz vezethet.
Jézust elutasítják Názáretben, és szétküldi a tizenkét apostolt; beszámoló Keresztelő János haláláról
Az óra kezdéseként kérd meg a tanulókat, hogy gondoljanak vissza a legutóbbi olyan alkalomra, amikor nyomást éreztek valami olyan megtételére, amiről tudták, hogy nem helyes.
Írd fel a következő kijelentést a táblára (a kijelentés forrása: “Making the Right Choices,” Ensign, Nov. 1994, 37):
„A helytelenül cselekvő személyek azért szeretnék, ha ti is csatlakoznátok hozzájuk, mert kevésbé feszélyezi őket, amit tesznek, ha mások is azt teszik” (Richard G. Scott elder).
Hogyan próbálnak mások nyomást gyakorolni rátok, hogy olyat tegyetek, amiről tudjátok, hogy helytelen?
Kérd meg a tanulókat, hogy a Márk 6 tanulmányozása során keressenek egy olyan igazságot, mely segíthet nekik ellenállni a negatív kortársnyomásnak.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Márk 6:17–18-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit tett Heródes Keresztelő Jánossal. Mondják el, mit találtak.
Mit tett Heródes Jánossal, és miért?
Heródes elvált a feleségétől, és Fülöp nevű testvérének feleségét vette el, akit Heródiásnak hívtak. Ez a tette a zsidó törvény égbekiáltó áthágása volt (lásd 3 Mózes 18:16), és Keresztelő János nyilvánosan el is ítélte emiatt. János ellenvetése e házasság kapcsán nagyon feldühítette Heródiást, így Heródes bebörtönözte Jánost, hogy az asszony kedvére tegyen.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Márk 6:19–20-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit akart tenni Heródiás Keresztelő Jánossal.
Mit akart tenni Heródiás Keresztelő Jánossal?
Miért nem tudta kivégeztetni? (Azért, mert Heródes félt Jánostól, és tudta, hogy Isten embere.)
Néhány tanuló egymást váltva olvassa fel a Márk 6:21–29-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit tett Heródes Keresztelő Jánossal.
A 26. vers szerint hogyan érzett Heródes Keresztelő János kivégzésével kapcsolatban?
Miért fejeztette le Heródes Jánost, ha tudta, hogy az helytelen, és nem is akarta megtenni? (Heródest aggasztotta a vele egy társaságban lévők véleménye.)
Milyen tantételt ismerhetünk meg Heródes választásaiból arról, hogy mi történik, amikor másoknak igyekszünk a kedvére tenni ahelyett, hogy a jót cselekednénk? (A tanulók különböző szavakat használhatnak, de győződj meg róla, hogy megfogalmazzák a következő tantételt: Ha mások kedvére igyekszünk tenni ahelyett, hogy azt tennénk, amiről tudjuk, hogy helyes, az helytelen döntésekhez, bánathoz és megbánásokhoz vezethet.)
Hogy segíts a tanulóknak jobban megérteni ezt az igazságot, rendezd őket párokba vagy három-négy fős csoportokba, és kérd meg őket, hogy keressenek több példát is olyan helyzetekre, amelyekben a fiataloknak választaniuk kell aközött, hogy mások kedvére tesznek-e, vagy azt teszik, amiről tudják, hogy helyes. Elegendő idő eltelte után kérd meg az egyes csoportokat, hogy osszák meg gondolataikat, és amíg ezt teszik, írd fel néhány példájukat a táblára.
Hogyan tapasztaltátok már meg azt, hogy ha engedünk az ezen példákban szereplőhöz hasonló nyomásnak, az bánatot és megbánást eredményez?
Milyen alkalommal láttatok valakit, aki azt tette, ami helyes, ahelyett, hogy másoknak a kedvére igyekezett volna tenni?
Mi segíthet azt választanunk, amiről tudjuk, hogy helyes, ahelyett, hogy mások kedvére tennénk?
Olvasd fel Spencer W. Kimball elnök következő kijelentését a helyes döntésekről:
Kép
Spencer W. Kimball elnök
„Helyes döntéseket hozni akkor a legkönnyebb, amikor… már jó előre meghozzuk őket; ez számos gyötrődéstől megkímél bennünket az útelágazásnál [a döntés pillanatában], amikor fáradtak vagyunk, és súlyos kísértésekkel nézünk szembe” (Az egyház elnökeinek tanításai: Spencer W. Kimball [2006]. 118.).
Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át a következő hetüket, és keressenek olyan lehetséges helyzeteket, amelyekben választaniuk kell esetleg aközött, hogy mások kedvére tesznek, vagy pedig azt teszik, ami helyes. Buzdítsd őket, hogy tervezzék meg, hogyan reagálnak majd erre a nyomásra, ha esetleg szembetalálják magukat vele.
Mondd el, hogy amikor Heródes hírét vette a sok csodának, melyet Jézus Galileában tett, attól félt, hogy Keresztelő János feltámadt a halálból, és ő végzi ezeket a csodákat (lásd Márk 6:14–16).
Jézus meggyógyít két embert, és a tanítványait tanítja
Mondd el, hogy a Márk 7–8 két beszámolót is tartalmaz a Szabadító gyógyításairól. Oszd párokra a tanulókat, és mindegyik pár egyik tagja olvassa el a Márk 7:31–35-öt, a másik tanuló pedig a Márk 8:22–25-öt. Ezután kérd meg a tanulókat, hogy mondják el a társuknak a csodálatos gyógyítást, amelyről olvastak.
Elegendő idő eltelte után kérd meg a tanulókat, mondják el, miként gyógyította meg a Szabadító ezt a két embert.
Mit tanulhatunk abból a tényből, hogy a vak nem gyógyult meg egyből?
Az egyik tanuló olvassa fel a következő kijelentést Bruce R. McConkie eldertől a Tizenkét Apostol Kvórumából. Kérd meg a tanulókat, figyeljék meg, hogy Jézus miért fokozatosan, vagyis több lépésben gyógyította meg a vakot.
Kép
Elder Bruce R. McConkie
„Ez a csoda egyedülálló; ez az egyetlen olyan feljegyzett eset, amelyben Jézus fokozatosan gyógyított meg valakit. Lehetséges, hogy Urunk azért követte ezt a módot, hogy megerősítse a vak férfi gyenge, de gyarapodó hitét. Úgy tűnik, hogy az egymást követő fizikai kapcsolat Jézussal további reményt, bizonyosságot és hitet adott a világtalannak. Jézus maga (1) vezette ki kézen fogva a vakot a városból, (2) kente saját nyálát a világtalan szemére, (3) végezte el a kézrátétel szertartását, valamint (4) tette rá második alkalommal is kezét a férfi szemeire.
Ennek a gyógyításnak a módja bizonyosan azt tanítja, hogy az embernek minden erejével és hitével kell törekednie az Úr gyógyító kegyelmére, még akkor is, ha ez mindössze részleges gyógyuláshoz elegendő, melynek elnyerése azonban további bizonyosságot és hitet nyújthat, hogy ezzel már éppé és teljes egésszé lehessen az ember. Az emberek gyakran lelki betegségeikből is fokozatosan, lépésről lépésre épülnek fel, amint életüket összhangba hozzák az Istenség terveivel és céljaival” (Doctrinal New Testament Commentary, 3 vols. [1965–73], 1:379–80).
A fokozatosan történő gyógyulás miként erősíti meg az ember Jézus Krisztusba vetett hitét?
Miért fontos megérteni, hogy néhány áldás – mint például az evangéliumról való bizonyság megszerzése, illetve a fizikai vagy lelki gyógyulás elnyerése – gyakran fokozatosan vagy lépésről lépésre jön, nem pedig azonnal vagy egyszerre?
A Márk 8:27–28 összegzéseként mondd el, hogy Jézus megkérdezte a tanítványaitól, hogy kinek mondják Őt az emberek. Erre azt válaszolták, hogy egyesek azt mondják, hogy Ő Keresztelő János vagy egy másik próféta.
Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Márk 8:29-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, mit jelentett ki Péter Jézusról.
Mit mondott Péter, ki Jézus? (A Krisztus szó a Messiás görög megfelelője.)
A Márk 8:30–31 összegzéseként mondd el, hogy Jézus azt tanította a tanítványoknak, hogy a zsidók elutasítják és megölik Őt. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Márk 8:32–33-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és keressék meg, hogyan reagált Péter erre a hírre.
Mondd el, hogy a zsidók népszerű, hódító Messiásról szóló várakozása miatt Péter és sok más korabeli zsidó számára is nehéz volt megérteni és elfogadni egy olyan Messiás gondolatát, aki szenved és meghal.
Miben hasonlított Péter a Márk 8:22–25-ben jellemzett vakra? (Péter is fokozatosan nyerte el az igazsággal kapcsolatos „látását”. Hitt a Szabadítóban, az Ő küldetését azonban csak fokozatosan értette meg.)
Hogyan segített az Úr nektek vagy valamelyik ismerősötöknek, hogy fokozatosan egyre tisztábban lássátok az igazságot?
A mai lecke zárásaként kérd meg a tanulókat, hogy olvassák el magukban a Márk 8:34–38-at, és gondolkodjanak el azon, hogyan segíthet nekik a mai lecke abban, hogy az Urat tegyék az első helyre az életükben.
Mondd el, hogy a tanulók befejezik majd Márk evangéliumának tanulmányozását, és hozzákezdenek Lukács írásainak olvasásához. Kérd meg őket, hogy miközben újraolvassák Jézus Krisztus életének és engesztelésének végső eseményeit, keressenek új részleteket, és figyeljék meg, milyen gyalázkodó megjegyzéseket tettek Jézusra, miközben Ő a kereszten szenvedett. Lukács evangéliumában az egész Biblia egyik leghíresebb fejezetét olvassák majd – a Lukács 2-t –, valamint beszámolókat elnyomottakról, számkivetettekről és bűnösökről.