Máté 6:1–13:23 (3. rész)

Felkészülési anyag az otthon tanulók oktatója számára

A napi otthontanulói leckék összefoglalása

A következő összefoglalást azon eseményekről, tanokról és tantételekről, melyeket a tanulók a Máté 6:1–13:23 (3. rész) tanulmányozása során megismertek, ne tanítsd az órád részeként! Az általad tanított lecke e tanok és tantételek közül csupán néhányra összpontosít. Kövesd a Szent Lélek késztetéseit, amikor átgondolod, hogy mire van szükségük a tanulóidnak.

1. nap (Máté 6–7)

A tanulók a hegyi beszéd tanulmányozását folytatva megtudták a következőket: Ha azért viszünk véghez odaadást kifejező cselekedeteket, hogy Mennyei Atyánk kedvében járjunk, és nem azért, hogy mások figyelmét magunkra vonjuk, akkor Ő nyíltan meg fog jutalmazni minket. Nem szolgálhatunk egyszerre Istennek és a Mammonnak. Amint az igazság után kutatva kérünk, keresünk és kopogtatunk, Mennyei Atyánk válaszolni fog és személyes kinyilatkoztatással áld meg minket. Gyümölcseikről ismerhetjük fel a hamis prófétákat.

2. nap (Máté 8–10)

Ebben a leckében a tanulók megtanulták, hogy Jézus meggyógyíthatja az erőtlenségeinket és betegségeinket, és hogy Ő apostolokat hív el, és rájuk ruházza az Ő felhatalmazását. A tanulók azt is felfedezték, hogy amikor az Úr szolgálatában vagyunk, Ő szükség esetén sugalmazás által megadja nekünk, hogy mit mondjunk, és ha Jézus Krisztusért elveszítjük az életünket (adunk az időnkből), akkor rá fogunk jönni, hogy van célja az életünknek.

3. nap (Máté 11–12)

A tanulók megtudták, hogy amint arra törekszünk, hogy tanuljuk és bizonyságot tegyünk Jézus Krisztusról, a saját bizonyságunk is erősödhet Őróla, és ha Jézus Krisztushoz jövünk, akkor Ő könnyít a terheinken és nyugalmat ad nekünk. A tanulók emellett tanultak az Isten iránti teljes elkötelezettségről és arról, hogy jókkal váltsák fel az életükben lévő gonosz hatásokat.

4. nap (Máté 13:1–23)

A tanulók a magvető példázatát tanulmányozva megtudták, hogy a világ gondjai elterelhetik a figyelmünket, hogy ne az Úrra összpontosítsunk, valamint elfojthatják a hitünket és az Isten szaváról való bizonyságunkat. Ennek megelőzéséért és azért, hogy megtérjünk a Szabadítóhoz, be kell fogadnunk Isten szavát, és igyekeznünk kell elmélyíteni a bizonyságunkat.

Bevezetés

Amint azt a Máté 7 feljegyzi, Jézus Krisztus azzal folytatta a hegyi beszédét, hogy igazlelkű ítélkezésre tanította a tanítványait. A személyes kinyilatkoztatás elnyeréséről és Mennyei Atyánk akaratának a megtételéről is tanított.

Javaslatok a tanításhoz

Megjegyzés: A tanulók az 1. rész otthontanulói leckéjében és a hét 3. napjának leckéjében is tanulmányozták a Máté 11:28–30-ban található szentírás-memoritert. Megteheted, hogy szánsz néhány percet ennek a memoriternek az áttekintésére a tanulókkal.

Máté 7:1–5

Hegyi beszédének részeként Jézus Krisztus az igazlelkű ítélkezésről tanítja a tanítványait

Az óra kezdete előtt írd fel a táblára a következő kérdést: Szabad-e megítélnünk másokat? Az óra elején kérd meg a tanulókat, hogy válaszoljanak erre a kérdésre.

Tedd ki a Hegyi beszéd című képet (Evangéliumi művészeti könyv [2009]. 39. sz.; lásd még LDS.org). Mondd el, hogy Jézus a hegyi beszédét folytatva az ítélkezésről tanította a tanítványait.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 7:1-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, mit tanított a Szabadító az ítélkezésről. Mutass rá, hogy az 1. verset gyakran félreértelmezik, és azt a jelentést tulajdonítják neki, hogy soha ne ítélkezzünk. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a JSF, Máté 7:1–2-t: „Most, ezek azok a szavak, melyeket Jézus a tanítványainak tanított, hogy ezt mondják a népnek. Ne ítélkezzetek hamislelkűen, hogy meg ne ítéltessetek; hanem ítéljetek igazlelkű ítéletet” (Kalauz a szentírásokhoz, 231. oldal).

Mit tanított a Szabadító az ítélkezésről?
Szerintetek mit jelent igazlelkűen ítélni?

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 7:2-t, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mi történik majd velünk annak függvényében, hogy mi módon ítélünk meg másokat. A tanulók mondják el, mit találtak. (Elmagyarázhatod, hogy az „a milyen mértékkel mértek” kifejezés azt jelenti, hogy amilyen módon mérünk vagyis ítélkezünk.)

Mi történik, ha igazlelkűen ítélünk meg másokat? (Miután a tanulók válaszoltak, segíts nekik megfogalmazni a következő tantételt: Ha igazlelkűen ítélünk meg másokat, akkor Isten ugyanilyen irgalommal és méltányossággal lesz majd irántunk.)

Ha lehetséges, oszd ki a tanulóknak a következő idézetet a Hűek a hithez című kiadványból, és kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel. Az osztály kövesse a szöveget, és nézzék meg, hogy milyen típusú ítéleteket kellene és milyeneket nem kellene hoznunk, valamint hogyan ítélhetünk igazlelkűen.

„Néha az emberek úgy vélik, helytelen másokat bármely módon megítélni. Noha igaz az, hogy nem szabad másokat hamislelkűen kárhoztatni vagy elítélni, egész életetekben elképzeléseket, helyzeteket és embereket kell majd megítélnetek. […]

Az ítélethozatal önrendelkezésetek fontos felhasználása, melyre nagyon kell ügyelni, főleg amikor másokról mondotok ítéletet. Mindenféle ítéletet igazlelkű normák alapján kell meghozni. Ne feledjétek, hogy csak Isten – aki ismeri minden egyén szívét – hozhat végső döntést az egyes emberekről! (lásd Jelenések 20:12; 3 Nefi 27:14; T&Sz 137:9). […]

Amennyire csak lehet, az emberek helyzetét ítéljétek meg, és ne magukat az embereket! Ha lehet, tartózkodjatok az ítélethozataltól, amíg elegendő tényt nem ismertek! Mindig legyetek fogékonyak a Szent Lélekre, aki utat mutathat döntéseitekben!” (Hűek a hithez: Evangéliumi értelmező szótár [2004]. 134–135.).

Milyen típusú ítéleteket kellene hoznunk?
Hogyan ítélhetünk igazlelkűen?
Milyen példákat tudtok mondani olyan alkalmakra, amikor valakinek igazlelkű ítéletet kell hoznia?

Tegyél ki egy apró faforgácsot, valamint egy vastag, hosszú fadarabot. Magyarázd el, hogy a Szabadító – az ítélkezésről tanítva a tanítványait – a faforgácsot szálkának, a nagy fadarabot pedig gerendának nevezte. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 7:3-at, az osztály pedig kövesse a szöveget, és figyeljék meg, mit tanított a Szabadító mások megítéléséről.

Mit jelképezhet a szálka és a gerenda a Szabadító hasonlatában? (Kis és nagy hibákat, gyengeségeket vagy bűnöket.)
Hogyan mondanátok el más szavakkal a Szabadítónak a 3. versben található tanítását?

Kérj meg két tanulót, hogy jöjjön ki az osztály elé, és az egyik tanuló tartsa a szeme elé a gerendát jelképező fadarabot. Kérdezd meg a második tanulótól:

Szeretnéd, ha az osztálytársad, akinek gerenda van a szeme előtt, venne ki a szemedből egy szálkát? Miért nem?

Kérdezd meg a fadarabot tartó tanulótól:

Mit kell tenned azért, hogy elég jól láss ahhoz, hogy ki tudd venni a szálkát az osztálytársad szeméből?

Kérd meg a két tanulót, hogy üljenek vissza a helyükre. Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 7:4–5-öt, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit mondott a Szabadító, kinek a hibái miatt kellene aggódnunk.

A saját hibáink miatt kellene aggódnunk és azt igyekeznünk helyrehozni, vagy mások hibái miatt? Miért?
Milyen tantételt tanulhatunk ezekből a versekből, mely segíthet nekünk elkerülni mások hamislelkű megítélését? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tantételt: Ha a saját bűneink és gyengeségeink eltávolítására összpontosítunk, akkor kevésbé valószínű, hogy hamislelkűen fogunk megítélni másokat. Írd fel ezt a tantételt a táblára.)
Hogyan segíthet nekünk ez a tantétel, ha hiányosságot látunk valakiben?

Adhatsz a tanulóknak egy kis fadarabot, mely emlékeztetni fogja őket erre a tantételre. Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, milyen bűnöket vagy gyengeségeket tudnának eltávolítani a saját életükből. Buzdítsd őket, hogy az Úr segítségét kérve próbálják meg inkább saját hiányosságaikat kijavítani, és nem másokat ítélni meg hamislelkűen.

Máté 7:24–27

A Szabadító szabadítást ígér azoknak, akik az Atya akaratát teszik

Mutass egy követ és egy tálca homokot. Kérdezd meg a tanulóktól, hogy sziklára vagy homokra szeretnék inkább építeni a házukat. Mondják meg, miért.

Kérj meg egy tanulót, hogy olvassa fel a Máté 7:24–27-et, az osztály pedig kövesse a szöveget, és nézzék meg, mit mondott Jézus, mi hasonlít a sziklára épített házhoz, és mi hasonlít a fövenyre, vagyis a homokra épített házhoz.

A 24. vers szerint mit mondott a Szabadító, milyen tettek tesznek hasonlóvá valakit a sziklára építő bölcs emberhez?
A 26. vers szerint mit mondott a Szabadító, milyen tettek tesznek hasonlóvá valakit a homokra építő bolond emberhez?
Szerintetek mit jelképez az eső, az árvíz és a szél (lásd a 27. verset; lásd még Hélamán 5:12) ezekben a hasonlatokban?
Milyen tantételeket tanulhatunk ezekből a hasonlatokból az Úr tanításai szerint való cselekvésről? (A tanulók más szavakat is használhatnak, de fogalmazzák meg a következő tantételeket: Ha halljuk az Úr tanításait és azok szerint cselekszünk, akkor Ő megerősít bennünket, hogy ki tudjunk tartani a próbatételeinkben. Ha halljuk az Úr tanításait, de nem követjük azokat, akkor nem lesz meg a szükséges támaszunk, amikor jönnek a próbatételek.)

Kérd arra a tanulókat, hogy legyenek a bölcs emberhez hasonlóak, és döntsenek úgy, hogy a Szabadító által tanított tantételek szerint cselekszenek. Adhatsz időt a tanulóknak arra, hogy leírják, hogyan fogják alkalmazni az ebben a leckében vagy a Szabadító hegyi beszédének többi részébe során tanult tantételek egyikét vagy akár többet is.

Következő rész (Máté 13:24–17:27)

Mondd el a tanulóknak, hogy a következő héten arról a gonosz összeesküvésről fognak olvasni, amely Keresztelő János halálához vezetett. Válaszokat kapnak majd a következő kérdésekre: Miért fejeztette le Jánost Heródes? Miért süllyedt el Péter a vízben, miután már járt rajta? Kérd meg a tanulókat, hogy gondolják át, milyen érzés egy közeli barát vagy családtag halála. Kérd meg őket, hogy a következő rész tanulmányozása közben nézzék meg, hogyan reagált a Szabadító egy szerette halálára, és mi történt a Színeváltozás hegyén.