Miért mondta ezt a Lélek nekem?

1980 nyarán szolgálatom végéhez közeledtem a Massachusetts Boston Misszióban. Egy este lehetőségünk volt egy ígéretes fiatal főiskolai hallgatót tanítani a szabadulás tervéről.

A lecke során számos alkalommal szinte felemésztett, ahogyan a Szentlélek újra meg újra tanúságot tett nekem arról, hogy az általunk tanított tantételek igazak. Emlékszem, szinte hangosan így imádkoztam: „Én már tudom mindezt. Számtalan alkalommal tanítottam ezt a leckét az elmúlt két év során. Hálás vagyok azért, hogy érzem a Lelket, de kérlek, tégy bizonyságot az érdeklődőnknek is!”

Nem sokkal később aznap este találkoztam a misszióelnökömmel, aki arról értesített, hogy az édesanyám életét vesztette egy tragikus autóbalesetben. Természetesen az ő hirtelen elvesztése óriási csapásként érte a családomat, és az egész közösségünket. Amint azonban a pillanatnyi érzelmek elmúltak, és lehetőségem volt elgondolkodni, tökéletes tisztasággal tudtam visszaemlékezni a Lélek azon erőteljes tanúságára, melyet a szabadulás tervének tanítása során éreztem. Tudtam, hogy ez egy szerető Mennyei Atya munkája volt, aki felkészített a rám váró veszteségre.

Nem múlik el úgy nap, hogy ne hiányozna az édesanyám tanítása és társasága. De úgy sem múlik el egyetlen nap sem, hogy ne emlékeznék arra, hogyan készített fel engem gondosan egy szerető Mennyei Atya az ő elvesztésére.