Itt a szeretet szól

Az elemis gyermekeink ezt éneklik: „itt a szeretet szól”¹.

Egyszer adtam Gong nővérnek egy apró medaliont. Azt vésettem bele, hogy pont-pont, pont-pont, pont-pont-vonal. Akik ismerik a morzekódot, felismerik a három betűt: I, I, U. Viszont én egy második kódot is belerejtettem. Mandarinul az I angol kiejtése, az „áj”, azt jelenti, hogy szeretni. Tehát a kétszeresen is kódolt üzenet így szólt: én szeretlek téged. Susan, drágám, én áj (爱) téged.

A szeretetet rengeteg nyelven szóljuk. Értesüléseim szerint az emberiség 7168 élő nyelvet beszél.² Az egyházban 575 feljegyzett alapnyelvet beszélünk számos nyelvjárással. Szándékot, hangsúlyt és érzést közvetítünk művészetek, zene, tánc, logikai jelek, valamint személyes és személyek közötti kifejezésmódok által is.³

Ma azonban beszéljünk az evangéliumi szeretet három nyelvéről: a melegség és áhítat nyelvéről, a szolgálat és áldozathozatal nyelvéről, valamint a szövetség általi összetartozás nyelvéről.

Elsőként vegyük a melegség és áhítat evangéliumi nyelvét.

Melegséggel és áhítattal Gong nővér azt szokta kérdezni a gyermekektől és a fiataloktól: „Honnan tudjátok, hogy a szüleitek és a családtagjaitok szeretnek benneteket?”

Guatemalában ezt válaszolták a gyerkőcök: „A szüleim keményen dolgoznak, hogy eltartsák a családunkat.” Észak-Amerikában a gyermekek ezt mondták: „A szüleim meséket olvasnak nekem és betakargatnak esténként.” A Szentföldön ezt felelték a gyermekek: „A szüleim biztonságban tartanak.” Nyugat-Afrikában, Ghánában, ezt mondták a gyermekek: „A szüleim segítenek nekem a Gyermekek és fiatalok programban kitűzött céljaimmal.”

Egy gyermek ezt mesélte: „Bár az anyukám nagyon kifárad az egész napi munkája után, mégis kijön velem játszani.” Az édesanyja elsírta magát, amikor hallotta, hogy a napi áldozatai számítanak. Egy fiatal nő ezt mondta: „Annak ellenére, hogy édesanyámmal néha nem értünk egyet, bízom benne.” Az ő anyukája is könnyekre fakadt.

Néha tudnunk kell, hogy a belőlünk szóló szeretetet meghallják és megbecsülik.

Melegséggel és áhítattal az úrvacsorai és a többi gyűlésünk Jézus Krisztusra összpontosít. Áhítatosan beszélünk Jézus Krisztus engeszteléséről, személyes és valóságos dologként, nemcsak elviekben. Jézus Krisztus visszaállított egyházát az Ő nevén, Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának nevezzük. Áhítatos nyelvezettel imádkozunk, amikor Mennyei Atyához szólunk, egymással pedig meghitt tisztelettel beszélünk. Amint felismerjük, hogy Jézus Krisztus áll a templomi szövetségeink szívében, kevesebbszer használjuk a templomba járás kifejezést, és többször mondjuk azt, hogy Jézus Krisztushoz jövünk az Úr házába. Mindegyik szövetség azt suttogja: „itt a szeretet szól”.

Az új egyháztagok szerint az egyházi szókészletet gyakran kell dekódolni. Kuncogunk a gondolatra, hogy a cövekközpont egy karókkal teli helyiséget is jelenthetne, a nyitógyakorlatok pedig akár közös reggeli tornára is hívogathatnának minket a gyülekezeti ház parkolójába. Azt kérem mindannyiunktól, hogy legyünk megértőek és kedvesek, amint együtt tanuljuk a szeretet új nyelveit. Egy megtértnek, aki új volt az egyházban, azt mondta valaki, hogy túl rövid a szoknyája. Sértődés helyett így felelt: „A szívem megtért; kérlek, légy türelmes, amíg a szoknyám is utolér engem.”⁴

Az általunk használt szavak közelebb hozhatnak vagy távolabb vihetnek minket más keresztényektől és barátoktól. Néha úgy beszélünk a misszionáriusi munkáról, a templomi munkáról, valamint az emberbaráti és jólléti munkáról, hogy mások azt hihetik, szerintünk egyedül végezzük ezeket. Beszéljünk mindig melegséget és áhítatos hálát tanúsítva Isten munkája és dicsősége, valamint Jézus Krisztus érdemei, irgalma és kegyelme, illetve az Ő engesztelő áldozata iránt.⁵

Második: a szolgálat és áldozathozatal nyelve.

Amint hetente újra egybegyűlünk az istentiszteleten, hogy tiszteletben tartsuk a sabbat napját és örvendezzünk benne, az egyházi elhívásaink, a támogatásnyújtás, a barátkozás és a szolgálat által fejezhetjük ki az úrvacsorai szövetséges elkötelezettségünket Jézus Krisztus és egymás felé.

Amikor az aggodalmaikról kérdezem a helyi egyházi vezetőket, a fivérek és nővérek is azt mondják: „Vannak olyan egyháztagjaink, akik nem fogadnak el elhívásokat.” Az Úr és egymás szolgálatára szólító elhívások az Ő egyházában lehetőséget adnak arra, hogy növekedjünk könyörületben, képességben és alázatban. Amikor elválasztanak minket egy elhívásra, sugalmazást kaphatunk az Úrtól mások és magunk felemelésére és megerősítésére. Természetesen az életünk változó körülményei és időszakai befolyásolhatják azt, hogy mennyire vagyunk képesek szolgálni, ám a vágyunkat remélhetőleg soha nem befolyásolják. Benjámin királlyal visszhangozzuk, hogy „ha volna, adnék”⁶, és felajánljuk, amit csak tudunk.

Cöveki és egyházközségi vezetők! Tegyük meg a mi részünket! Amint elhívunk (és felmentünk) fivéreket és nővéreket az Úr egyházában való szolgálatra, kérlek benneteket, tegyük ezt méltósággal és sugalmazással. Segítsetek mindegyiküknek érezni a megbecsüléseteket és azt, hogy sikerrel járhatnak. Kérlek benneteket, hogy tanácskozzatok a női vezetőkkel, és hallgassátok meg őket! Emlékezzünk J. Reuben Clark elnök tanítására, mely szerint az Úr egyházában ott szolgálunk, ahová elhívtak minket, „amely helyet pedig se nem keres[sük], sem el nem utasítj[uk]”⁷.

Amikor Gong nővérrel összeházasodtunk, David B. Haight elder ezt tanácsolta: „Mindig legyen elhívásotok az egyházban. Különösen, amikor sűrű az életetek – mondta –, éreznetek kell az Úr szeretetét azok iránt, akiket szolgáltok, és irántatok, amint szolgáltok.” Megígérem, hogy a szeretet szól itt és mindenütt, amint igennel válaszolunk az egyházi vezetőknek arra, hogy szolgáljuk az Urat az Ő egyházában az Ő Lelke és a szövetségeink által.

Az Úr visszaállított egyháza olyan hely tud lenni, ahol kifejlődhet egy sioni közösség. Amint együtt hódolunk, szolgálunk, valamint élvezzük és megismerjük az Ő szeretetét, az Ő evangéliumához horgonyozzuk egymást. Lehet, hogy eltérő a véleményünk a politikát vagy a társadalmi témákat illetően, de összhangzatra lelünk, amint együtt éneklünk az egyházközségi kórusban. Ápoljuk a kapcsolatokat és küzdünk az elszigeteltség ellen, amint rendszeresen szívből jövő szolgálattételt nyújtunk egymás otthonában és szomszédságában.

Amikor elkísérem a cövekelnököket az egyháztagokkal való találkozóikra, érzem az egyháztagok iránti mély szeretetüket minden helyzetben. Amikor autóval elhaladtunk a cövekében élő egyháztagok otthonai mellett, egy cövekelnök megjegyezte, hogy akár medencés, akár döngölt padlós házban élünk, az egyházi szolgálat olyan kiváltság, amely gyakran foglal magában áldozathozatalt. Azonban bölcsen megfigyelte, hogy amikor együtt szolgálunk és hozunk áldozatokat az evangéliumban, kevesebb hibát találunk másokban, és több békére lelünk. Ha engedjük Neki, akkor Jézus Krisztus segít nekünk az Ő szeretetét szólni itt.

Idén nyáron a családunk csodálatos egyháztagokkal és barátokkal találkozott az angliai Loughborough-ban és Oxfordban. Ezek a tartalmas összejövetelek arra emlékeztettek engem, hogy az egyházközségi társasági és szolgálati tevékenységek új és tartós evangéliumi kötelékeket képesek kiépíteni. Egy ideje úgy érzem, hogy sokfelé az egyházban valamivel több egyházközségi tevékenység – természetesen evangéliumi céllal tervezve és megvalósítva – még nagyobb összetartozással és egységgel kötne minket egymáshoz.

Egy sugalmazott egyházközségi tevékenységi bizottság és az elnöke gondoskodik az egyénekről és a szentek közösségéről. A jól megtervezett tevékenységeik segítenek mindenkinek azt érezni, hogy megbecsülik, bevonják, valamint jelentőségteljes szerep betöltésére kérik. Az ilyen tevékenységek áthidalják a kor- és háttérbeli különbségeket, maradandó emlékeket hívnak életre, és olcsón vagy ingyen is megvalósíthatók. Az élvezetes evangéliumi tevékenységekre meghívhatók a szomszédok és barátok is.

A barátkozás és a szolgálat gyakran együtt jár. A fiatal felnőttek tudják: ha valóban meg akarsz ismerni valakit, akkor fessetek egymás mellett egy létrán állva egy szolgálati projektben.

Kép

Fiatal felnőttek együtt festenek egy szolgálati projekt keretén belül

Természetesen nincsenek tökéletes emberek és családok. Mindannyiunknak segítségre van szükségünk abban, hogy jobban tudjunk szeretet szólni itt. „[A tökéletes] szeretet kiűzi a félelmet”⁸. A hit, a szolgálat és az áldozathozatal elvonja a figyelmet önmagunkról, és közelebb visz minket a Szabadítónkhoz. Minél könyörületesebb, hithűbb és önzetlenebb a szolgálatunk és áldozathozatalunk Őbenne, annál inkább elkezdjük felfogni Jézus Krisztus engesztelő könyörületét és kegyelmét irántunk.

Ez pedig elvezet minket a szövetséges összetartozás evangéliumi nyelvezetéhez.

Önző világban élünk. Olyan sokszor az emberek csak magukra gondolnak! Mintha azt hinnénk, mi tudjuk legjobban, mi áll az érdekünkben és hogyan érjük el azt.

De végső soron ez nem igaz. Jézus Krisztus ezt az erőteljes, időtlen igazságot testesíti meg:

„Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.

Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall?”⁹

Jézus Krisztus egy jobb utat kínál – isteni szövetségre alapuló kapcsolatokat, amelyek még a halál kötelékeinél is erősebbek. Az Istennel és egymással való szövetséges összetartozás képes meggyógyítani és megszentelni a legdédelgetettebb kapcsolatainkat. Az igazság az, hogy az Úr jobban ismer és szeret minket, mint amennyire mi ismerjük vagy szeretjük magunkat. Az igazság az, hogy amikor szövetségben átadunk mindent, amik csak vagyunk, akkor többé válhatunk, mint amik vagyunk. Isten hatalma és bölcsessége – az Ő idejében és módján – képes minden jó ajándékkal megáldani minket.

A generatív mesterséges intelligencia hatalmas eredményeket ért el a nyelvek fordítása terén. Elmúltak már azok az idők, amikor a közismert mondást, mely szerint „a lélek kész, de a test erőtlen”, egy számítógép úgy fordítaná le, hogy „a szellem hajlandó, de a hús gyenge”. Érdekes módon egy nyelv terjedelmes példáinak az ismétlése hathatósabban megtanít egy nyelvet a számítógépnek, mint a nyelvtani szabályok megtanítása.

Hasonlóképpen, a mi közvetlen, ismételt élményeink nyújthatják a legjobb lelki módot a melegség és áhítat, a szolgálat és áldozathozatal, valamint a szövetség általi összetartozás evangéliumi nyelvének a megtanulására.

Tehát hol és hogyan szól hozzátok Jézus Krisztus szeretettel?

Hol és hogyan halljátok az Ő szeretetét szólni itt?

Tanulja meg mindegyikőnk az Ő szeretetét szólni és hallani a szívünkben, az otthonunkban és az evangéliumi elhívásainkban, tevékenységeinkben, szolgálattételünkben és szolgálatunkban!

Isten tervében egy nap majd mindegyikünk átlép ebből az életből a következő életbe. Amikor találkozunk az Úrral, úgy képzelem, azt mondja majd útmutató és ígérettel teli szavakkal: „itt az én szeretetem szól”. Jézus Krisztus szent nevében, ámen.