A sabbatnap

• Mi a sabbatnap?

„Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt” (2 Mózes 20:8; lásd még T&Sz 68:29).

A sabbat szó a héber nyugalom szóból származik. Jézus Krisztus feltámadása előtt a sabbatnapon arra a napra emlékeztek, amikor Isten, a teremtés végeztével, megpihent. Ez volt a jele az Isten és az Ő népe közötti szövetségnek. Mózes első könyvében olvashatjuk, hogy Isten a mennyeket és a földet hat időszak alatt teremtette meg, mely időszakokat napoknak nevezett: „Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala. És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt” (1 Mózes 2:2–3). Napjainkban a sabbaton Jézus Krisztus feltámadásáról is megemlékezünk.

Minden hetedik nap a sabbat napja. Ez egy szent nap, melyet Isten arra rendelt el, hogy megpihenjünk mindennapi munkánktól, és hódoljunk Neki.

• Hogyan tudnád elmagyarázni a sabbatnap célját olyasvalakinek, aki semmit nem tud a sabbatról?

Jézus azt tanította, hogy a sabbatnap a mi javunkra adatott (lásd Márk 2:27). A sabbat azért van, hogy legyen a héten egy nap, amikor gondolatainkat és tetteinket Isten felé fordíthatjuk. Ez nem csupán egy nap, amikor nem dolgozunk. Ez egy szent nap, amelyen hódolunk, és amelyet áhítatos szellemben töltünk. Miközben megpihenünk szokásos napi tevékenységeinktől, az elménk szabadon foglalkozhat a lelki dolgokkal. Ezen a napon meg kell újítanunk az Úrral kötött szövetségeinket, és táplálnunk kell a lelkünket a Lélek dolgaival.

• Gondolkozz el, mit tehetsz azért, hogy észben tudd tartani a sabbat célját, amint hetente felkészülsz rá!

A föld létezésének kezdetén Isten megszentelte a hetedik napot, mint sabbatot (lásd 1 Mózes 2:2–3). A föld különböző népei már a kezdetek óta őrizték a szent hetedik nap hagyományát. Isten a következő szavakkal újította meg az erre a napra vonatkozó parancsolatot az izráelitákkal: „Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt” (2 Mózes 20:8). A sabbat napjáról való megemlékezés azt is jelezte, hogy az izráeliták az Ő szövetséges népe (2 Mózes 31:12–13, 16; Ésaiás 56:1–8; Jeremiás 17:19–27).

Néhány zsidó vezető azonban rengeteg felesleges szabályt kötött a sabbathoz. Meghatározták, hogy mennyit gyalogolhatnak az emberek, milyen csomókat köthetnek, és így tovább. Amikor bizonyos zsidó vezetők bírálták Jézus Krisztust, amiért a sabbaton embereket gyógyít, Jézus emlékeztette őket, hogy a sabbat az emberek javára adatott.

A nefiták is megtartották a sabbat napját Isten parancsolatai szerint (lásd Járom 1:5).

A modern időkben az Úr megismételte azon parancsolatát, hogy emlékezzünk meg a sabbat napjáról, és szenteljük meg azt (lásd T&Sz 68:29).

• Miért változott a sabbat a hetedik napról az első napra?

Egészen feltámadásáig, Jézus Krisztus és tanítványai a hetedik napot [a szombatot] tisztelték sabbatként. A feltámadása után a vasárnapot szentelték meg az Úr napjaként, arra való emlékezésképp, hogy azon a napon támadt fel (lásd Cselekedetek 20:7; 1 Korinthusbeliek 16:2). Követői attól kezdve a hét első napján tartották a sabbatjukat. Mindkét esetben hat napig dolgoztak, egyet pedig a nyugalomra és az áhítatra szántak.

Az Úr határozottan megparancsolta ezekben a napokban, hogy nekünk is a vasárnapot – az Úr napját – kell sabbatként tisztelnünk (lásd T&Sz 59:12).

• Hogyan befolyásolhatja a sabbatnapi hódolatunkat a feltámadásról való megemlékezés?

• Mit jelent megszentelni a sabbatnapot?

Az Úr mindenekelőtt azt kéri tőlünk, hogy szenteljük meg a sabbatnapot. Egy 1831-ben Joseph Smithnek adott kinyilatkoztatásban az Úr megparancsolta a szenteknek, hogy menjenek el az imádság házába, és ajánlják fel szentségeiket, valamint pihenjenek meg munkáiktól, és róják le odaadásukat a Magasságosnak (lásd T&Sz 59:9–12).

Másodszor, azt kéri tőlünk, hogy pihenjünk meg a mindennapi munkánktól. Ez azt jelenti, hogy ne végezzünk olyan munkát, amely elterelné figyelmünket a lelki dolgokról. Az Úr azt mondta az izráelitáknak: „…semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod” (2 Mózes 20:10). A prófétáink azt mondták nekünk, hogy ezen a napon ne vásároljunk, ne vadásszunk, ne horgásszunk, ne menjünk sporteseményekre, illetve ne vegyünk részt semmilyen ehhez hasonló tevékenységeken.

Spencer W. Kimball elder azonban figyelmeztetett bennünket, hogy ha kizárólag dologtalanul, semmittevéssel töltjük az időnket a sabbaton, azzal nem szenteljük meg azt. A sabbat építő jellegű gondolatokat és tetteket kíván. (Lásd Az egyház elnökeinek tanításai: Spencer W. Kimball [2006]. 181.)

Milyen dolgokat tehetünk a sabbaton? Ésaiás próféta azt javasolta, hogy ezen a napon ne a saját kedvtelésünket űzzük, és hívjuk a sabbatot „gyönyörűségnek…, az Úr szent és dicsőséges napjának”, és szenteljük meg azt (Ésaiás 58:13).

Meg kell fontolnunk, hogy milyen igazlelkű dolgokat végezhetünk a sabbaton. Többek között a következőkkel tudjuk megszentelni a sabbat napját: elmegyünk az egyházi gyűlésekre; olvassuk a szentírásokat és az egyházi vezetőink szavait; meglátogatjuk a betegeket, az időseket és a szeretteinket; felemelő zenét hallgatunk és himnuszokat éneklünk; hálaadással imádkozunk Mennyei Atyánkhoz; egyházi szolgálatot látunk el; családtörténeti feljegyzéseket készítünk, írjuk a személyes történetünket; a hitet erősítő történeteket mesélünk a családtagjainknak, bizonyságunkat tesszük nekik, és lelki élményeket osztunk meg velük; leveleket írunk a misszionáriusoknak és a szeretteinknek; céltudatosan böjtölünk; időt szakítunk a gyermekeinkre és más emberekre.

Azt, hogy mely tevékenységek felelnek meg a sabbatnapon, úgy dönthetjük el, ha megkérdezzük magunktól: Ez vajon felemel és inspirál engem? Tiszteletet fejez-e ki az Úr iránt? Vajon Őfelé tereli-e a gondolataimat?

Előfordulhat, hogy dolgoznunk kell a sabbaton. Amennyire csak lehetséges, kerüljük el ezt, de ha erre feltétlenül szükség van, hódolattal a szívünkben így is megőrizhetjük a sabbat szellemét.

• Gondolkozz el, mit tehetnél azért, hogy jobban meg tudd szentelni a sabbatnapot! Szülőként vagy nagyszülőként gondolkozz el azon, hogy miként segíthetnél a gyermekeidnek vagy az unokáidnak megérteni a sabbat jelentőségét!

• Milyen áldásokban részesülünk, amikor megszenteljük a sabbatnapot?

Ha tiszteletben tartjuk a sabbatnapot, akkor nagyszerű lelki és fizikai áldásokban részesülhetünk. Az Úr azt mondta, hogy ha hálaadással és vidám szívvel tartjuk meg a sabbat napját, akkor teljes lesz az örömünk. Ezt ígérte:

„…tiéd a föld teljessége, […] akár ételnek vagy ruházatnak, vagy házaknak, vagy csűröknek, vagy gyümölcsösöknek, vagy kerteknek vagy szőlőskerteknek;

Igen, minden dolog, ami a földből sarjad, annak idejében, az ember javára és használatára lett megalkotva, hogy kedvére legyen a szemnek és vidítsa a szívet;

Igen, ételnek és ruházatnak, ízlelésre és szaglásra, hogy erősítse a testet és élénkítse a lelket” (T&Sz 59:16–19).

• 2 Mózes 31:16–17 (a sabbat örök érvényű szövetség az Úr és az Ő népe között)

• Móziás 13:16–19; 18:23; 2 Mózes 35:1–3; 3 Mózes 26:2–4, 6, 12 (meg kell szentelni a sabbatnapot)

• Lukács 6:1–11 (lehet jót tenni a sabbaton)

• Lukács 13:11–17; János 5:1–18 (Jézus jót cselekszik a sabbaton)