Könyvek és leckék
42. fejezet: Izráel házának összegyűjtése

42. fejezet

Izráel házának összegyűjtése

Kép
The Old Testament prophet Israel (Jacob) with his sons gathered around him. One of the sons (Joseph) is kneeling before his father. Israel has his hand on the son's head as he prepares to give him a priesthood blessing.

Izráel háza Isten szövetséges népe

  • Milyen felelősségei vannak Isten szövetséges népének a világ nemzeteivel szemben?

Jákób egy nagyszerű próféta volt, aki évszázadokkal Krisztus előtt élt. Mivel Jákób hithű volt, az Úr egy különleges nevet adott neki: Izráelnek szólította, mely azt jelenti, „Istennel uralkodó” vagy „Isten uralkodjon” (Bible Dictionary, “Israel,” 708). Jákóbnak tizenként fia született. Leszármazottjaik Izráel tizenkét törzseként, vagy másképpen izráelitákként váltak ismertté (lásd 1 Mózes 49:28).

Jákób Ábrahám unokája volt. Az Úr örök szövetséget kötött Ábrahámmal, melyet megújított Izsákkal, valamint Jákóbbal és az ő gyermekeivel (lásd e könyv 15. fejezetét; lásd még az ebben a fejezetben található képet, mely Jákóbot ábrázolja, amint megáldja fiait). Isten megígérte, hogy amíg engedelmeskednek parancsolatainak, az izráeliták lesznek az Ő szövetséges népe (lásd 5 Mózes 28:9–10). Áldást fognak hozni a világ minden nemzetére, mert ők viszik el hozzájuk az evangéliumot és a papságot (lásd Ábrahám 2:9–11). Ezáltal megtartják az Úrral kötött szövetségüket, és Ő is megtartja a velük kötött szövetségét.

Izráel háza szétszóratott

Izráel házát sokszor figyelmeztették az Úr prófétái, hogy mi vár rájuk, ha gonosszá válnak. Mózes így jövendölt: „És szétszórt téged az Úr minden nép közé, a földnek egyik végétől a földnek másik végéig” (5 Mózes 28:64).

Az izráeliták a figyelmeztetés ellenére folyamatosan megszegték Isten parancsolatait. Harcba indultak egymás ellen, és a nép két részre szakadt. Északon terült el Izráel királysága, délen pedig Júda királysága. A tizenkét törzsből tíz az északi királyságban élt, akiket egy háború során ellenségeik elfogtak, és fogságba hurcoltak. Néhányan közülük később az északi földekre menekültek, és eltűntek a világ szeme elől.

Az északi királyság bukása után száz évvel a déli királyság is hasonló sorsra jutott. Kr.e. 586-ban elpusztították a fővárost, Jeruzsálemet, és Izráel két fennmaradt törzsét is rabságba vetették. Később e törzsekből néhányan visszatértek, és újra felépítették Jeruzsálemet. Közvetlenül a város pusztulása előtt az Izráel házához tartozó Lehi és családja elhagyta Jeruzsálemet, és az amerikai kontinensre vándorolt.

Krisztus földi szolgálata után Jeruzsálemet újra elpusztították, ezúttal a rómaiak. A zsidók szétszórattak a világ minden részére. Napjainkban a föld minden országában találunk izráelitákat. Közülük sokan nem is tudják, hogy Izráel ősi házának leszármazottai.

  • Milyen előnye származott Isten gyermekeinek abból, hogy szövetséges népe szétszóratott a föld színén?

Izráel házát össze kell gyűjteni

  • Miért akarja az Úr, hogy népét összegyűjtsék?

  • Hogyan lesz Izráel háza összegyűjtve?

Az Úr megígérte, hogy szövetséges népét egy napon össze fogják gyűjteni: „Juhaimnak maradékát pedig összegyűjtöm minden földről, a melyekre elűztem őket” (Jeremiás 23:3).

Isten a misszionáriusi munka által gyűjti össze gyermekeit. Amint az emberek megismerik Jézus Krisztust, és részesülnek a szabadulás szertartásaiban, valamint az azzal járó szövetségekben, ők is „a szövetség gyermekei” lesznek (3 Nefi 20:26). Hogy miért akarja Isten összegyűjteni a gyermekeit, annak több fontos oka is van. Egyrészt az, hogy elsajátíthassák az evangélium tanításait, és felkészítsék magukat a Szabadítóval való találkozásra, amikor Ő újra eljön. Másrészt azért gyűjti össze őket, hogy templomokat építsenek, és szent szertartásokat végezzenek őseikért, akik anélkül haltak meg, hogy erre lehetőségük lett volna. Továbbá, hogy erősíthessék egymást, egységesek legyenek az evangéliumban, és védelemre találjanak a világ gonosz hatásai elől, valamint hogy felkészüljenek az evangélium másokkal történő megosztására.

Joseph Smith kapta meg a hatalmat és a felhatalmazást, hogy irányítsa Izráel háza összegyűjtésének munkáját. Ezt Mózes próféta adta át neki, aki 1836-ban megjelent előtte a Kirtland templomban (lásd T&Sz 110:11). Azóta minden egyes próféta viseli Izráel háza összegyűjtésének kulcsait. Az összegyűjtés fontos részét képezi az egyház munkájának. A szövetséges nép összegyűjtése most zajlik azáltal, hogy az emberek elfogadják a visszaállított evangéliumot, és szolgálják Ábrahám, Izsák és Jákób Istenét (lásd 5 Mózes 30:1–5).

Az izráelitákat először lelkileg kell összegyűjteni, majd azután fizikailag is. A lelki összegyűjtés úgy történik, hogy csatlakoznak Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházához, valamint hogy megkötik szent szövetségeiket, és betartják azokat. Ez a fajta összegyűjtés már Joseph Smith próféta idejében megkezdődött, és ma is világszerte folyik. Minden ember, aki megtér az egyházhoz, izráelitának számít – vagy vér szerint, vagy pedig örökbefogadás által –, és így Ábrahám és Jákób családjához tartozik (lásd Ábrahám 2:9–11; Galátziabeliek 3:26–29).

Joseph Fielding Smith elnök azt mondta: „Nagyon sok nemzet képviselteti magát… az egyházban. […] Azért jöttek, mert az Úr Lelke megnyugodott rajtuk; …elnyerték az összegyűjtés lelkét, és mindent hátrahagytak az evangéliumért” (Doctrines of Salvation, comp. Bruce R. McConkie, 3 vols. [1954–56], 3:256; dőlt betűs kiemelés az eredeti szerint).

Izráel fizikai összegyűjtése azt jelenti, hogy a szövetséges népet „összegyűjtik… haza, örökségük földjeire, és letelepítik őket mind a nekik megígért földeken” (2 Nefi 9:2). Efraim és Manassé törzsét az amerikai földrészre gyűjtik majd össze, Júda törzse pedig visszatér Jeruzsálem városába és a környező földekre. A tíz elveszett törzs Efraim törzsétől kapja majd meg a nekik ígért áldásokat (lásd T&Sz 133:26–34).

Amikor az egyházat megszervezték, a szentek azt az utasítást kapták, hogy gyülekezzenek Ohióban, majd Missouriban, később pedig a Nagy-sóstó völgyében. Napjaink prófétái azt tanítják nekünk, hogy az egyháztagok saját országaikban igyekezzenek felépíteni Isten királyságát. Russell M. Nelson elder ezt mondta: „Azon döntésünk, hogy Krisztushoz jöjjünk, nem földrajzi helyzetünktől függ; ez egyéni elkötelezettség kérdése. Az embereket anélkül »vezetik majd el az Úr… ismeretéhez« [3 Nefi 20:13], hogy el kellene hagyniuk a szülőföldjüket. Igaz, hogy az egyház korai szakaszában a megtérés gyakran kivándorlást is jelentett. Most azonban az összegyűjtés a nemzeteken belül történik. […] A brazil szentek összegyűjtési helye Brazíliában van; a nigériai szentek összegyűjtési helye Nigériában van; a koreai szentek összegyűjtési helye Koreában van; és így tovább. Sion »a tisztaszívűek«. [T&Sz 97:21.] Sion az, ahol igaz szentek vannak” (Liahóna, 2006. nov. 81.).

Izráel fizikai összegyűjtése egészen a Szabadító második eljöveteléig és a millenniumig zajlik majd (lásd Joseph Smith – Máté 1:37). Ekkor az Úr ígérete beteljesedik:

„…ímé, eljőnek a napok, ezt mondja az Úr, a mikor nem mondják többé; Él az Úr, a ki felhozta Izráel fiait Égyiptom földéről;

Hanem ezt: Él az Úr, a ki felhozta Izráel fiait északnak földéről és mindama földekről, a melyekben elszórta őket! Mert visszaviszem őket az ő földjükre, a melyet az ő atyáiknak adtam” (Jeremiás 16:14–15).

  • Az Úr szövetséges népének tagjaiként hogyan gyűjtöttek össze minket lelkileg?

  • Te hogyan vettél már részt mások összegyűjtésében?

További szentírások