Az erkölcsi tisztaság törvénye

Ez a fejezet olyan részeket is tartalmaz, melyek meghaladják a fiatal gyermekek érettségi szintjét. E részek tanítása előtt jobb, ha megvárják, míg a gyermekek elég idősek lesznek ahhoz, hogy megértsék, mit jelent a szexuális kapcsolat és a gyermeknemzés. Egyházi vezetőink megmondták, hogy a szülőkre hárul az a felelősség, hogy gyermekeiknek tanítsanak a nemzésről (a fogamzás folyamatáról és a születésről). A szülőknek meg kell tanítaniuk őket az erkölcsi tisztaság törvényére is, ahogyan az ebben a fejezetben áll.

A szülők már akkor elkezdhetik megtanítani gyermekeiknek a testükhöz való helyes hozzáállást, amikor még nagyon fiatalok. Ha nyíltan, de tiszteletteljesen beszélnek gyermekeikkel, és a testrészek, valamint azok működésének helyes elnevezéseit használják, akkor a gyermekek úgy nőnek fel, hogy nem lesz bennük felesleges szégyenérzet a testük miatt.

A gyermekek természetüknél fogva kíváncsiak. Szeretnék tudni, hogyan működik a testük, vagy hogy honnan jönnek a kisbabák. Ha a szülők ezekre a kérdésekre azonnal és világosan válaszolnak oly módon, hogy azt a gyermekek is megértsék, akkor továbbra is hozzájuk fordulnak majd kérdéseikkel. Ha azonban a szülők úgy válaszolnak, hogy a gyermekek zavarba jönnek, vagy elutasítva érzik magukat, akkor valószínűleg valaki máshoz fognak fordulni kérdéseikkel, és lehetséges, hogy helytelen válaszokat kapnak, vagy épp illetlen hozzállással találkoznak.

Azonban egyáltalán nem bölcs dolog, és nem is szükséges, hogy a gyermekeknek mindent egyszerre mondjunk el. A szülők csak arról adjanak nekik felvilágosítást, amiről kértek, és csak annyit, amennyit meg tudnak érteni. E kérdések megválaszolása során a szülők megtaníthatják gyermekeiknek, hogy tiszteljék mások testét és a sajátjukat egyaránt. Meg kell tanítaniuk gyermekeiknek azt is, hogy visszafogottan és erényesen öltözködjenek. A szülőknek helyre kell tenniük a hamis gondolatokat, és ki kell javítaniuk a durva beszédet, melyet gyermekeik másoktól eltanulnak.

Mire a gyermekek éretté válnak, a szülők beszéljék meg velük nyíltan a gyermeknemzést. A gyermekeknek meg kell érteniük, hogy ez a hatalom jó, és az Úr adta a számunkra. Ő azonban elvárja tőlünk, hogy az általa szabott kereteken belül használjuk.

A kisgyermekek tisztán és ártatlanul jönnek a földre Mennyei Atyánktól. Amennyiben a szülők útmutatásért imádkoznak, az Úr majd sugalmazást ad nekik, hogy a megfelelő időben és módon taníthassák gyermekeiket.

• Miért kell a szülőknek a nemzésről és az erkölcsi tisztaságról tanítaniuk a gyermekeiket? Hogyan tehetik ezt megfelelően?

Isten minden élőlénynek megparancsolta, hogy szaporodjon a saját fajtáján belül (lásd 1 Mózes 1:22). A szaporodás része volt Isten azon tervének, hogy minden életforma fennmaradhasson a földön.

Ezután a földre helyezte Ádámot és Évát, akik különböztek az összes többi teremtménytől, mivel az Ő lélekgyermekei voltak. Az Éden kertjében összeházasította Ádámot és Évát, és megparancsolta nekik, hogy sokasodjanak és töltsék be a földet (lásd 1 Mózes 1:28). Életüket azonban erkölcsi törvények szerint, nem pedig ösztöneikre hallgatva kellett irányítaniuk.

Isten azt akarta, lélekgyermekei családokba szülessenek, hogy ezáltal megfelelő gondoskodásban és tanításban lehessen részük. Ádámhoz és Évához hasonlóan nekünk is fizikai testet kell biztosítanunk e lélekgyermekek számára. Az Első Elnökség és a Tizenkét Apostol Kvóruma kijelentette, „hogy a halandó élet megteremtésének módját Isten jelölte ki” (A család: Kiáltvány a világhoz. Lásd Liahóna, 2004. okt. 49.). Isten megparancsolta, hogy egy férfi és egy nő csakis házasságon belül létesíthet egymással nemi kapcsolatot. Ezt a parancsolatot az erkölcsi tisztaság törvényének nevezik.

• Mit jelent az erkölcsi tisztaság törvénye?

Nemi kapcsolatot kizárólag a házastársunkkal létesíthetünk, akivel törvényes házasságot kötöttünk. Senki – akár férfi, akár nő – nem alakíthat ki nemi kapcsolatot házasság előtt. Házasságkötésünk után is csak házastársunkkal szabad nemi életet élnünk.

Az Úr azt parancsolta az izráelitáknak: „Ne paráználkodjál” (2 Mózes 20:14). Azok az izráeliták, akik megszegték ezt a parancsolatot, komoly büntetést kaptak. Az Úr az utolsó napokban újra elismételte ezt a parancsolatot (lásd T&Sz 42:24).

Azt tanították nekünk, hogy az erkölcsi tisztaság törvénye nem csak a nemi aktusra terjed ki. Az Első Elnökség más nemi bűnöktől is óva intette a fiatalokat:

„Házasság előtt ne tegyetek semmi olyat, amivel felébresztitek azokat az erőteljes érzelmeket, melyeket csakis a házasságon belül juttathattok kifejezésre. Tartózkodjatok a szenvedélyes csókolózástól, ne feküdjetek egymásra, és még ruhán keresztül se érintsétek meg egymás nemi szerveit, melyek testetek szent részei. Ne engedjétek meg senkinek, hogy ezt tegye veletek. Ti magatok se ébresszétek fel ezeket az érzelmeket saját testetekben” (A fiatalság erősségéért [füzet, 2001]. 27.).

Az erkölcsi tisztaság megszegésének egyéb módjai mellett a homoszexuális viselkedés is komoly bűn. Az utolsó napi próféták beszéltek a homoszexuális viselkedés veszélyeiről, valamint arról, hogy az egyház törődik azokkal, akik ilyen hajlammal küszködnek. Gordon B. Hinckley elnök azt mondta:

„Először is hisszük, hogy a férfi és a nő közötti házasságot Isten rendelte el. Hisszük, hogy a házasságok örökké tarthatnak, amennyiben az örökkévaló papság hatalmával köttetnek az Úr házában.

Sokszor megkérdeznek minket arról, hogy mi az álláspontunk a magukat úgynevezett melegeknek és leszbikusoknak tartó emberekkel kapcsolatban. A válaszom az, hogy Isten fiaiként és leányaiként szeretjük őket. Lehet, hogy vannak bizonyos erőteljes hajlamaik, amelyeket nehéz kordában tartani. A legtöbb embernek vannak alkalmanként ilyen vagy olyan hajlamai. Amennyiben nem cselekszenek e hajlamok szerint, akkor tovább folytathatják az életüket, ahogyan bármely más egyháztag is teszi. Ha azonban megszegik az erkölcsi tisztaság törvényét és az egyház erkölcsi normáit, akkor ki vannak téve az egyház fegyelmezésének csakúgy, mint bárki más.

Mi szeretnénk segíteni ezeknek az embereknek, szeretnénk őket megerősíteni és támogatni a problémáik közepette, és segítséget nyújtani a nehézségeikben. De nem nézhetjük tétlenül, ha erkölcstelenül viselkednek, ha megpróbálják támogatni, megvédeni vagy gyakorolni az úgynevezett azonos neműek közötti házasságot. Ha ezt megengednénk, azzal jelentéktelennek tüntetnénk fel az Isten által szentesített házasság komoly és szent alapját, valamint annak célját, a családalapítást” (in Conference Report, Oct. 1998, 91; vagy lásd Liahóna, 1999. jan. 82.).

• Hogyan csábítja Sátán az embereket arra, hogy megszegjék az erkölcsi tisztaság törvényét?

Sátán, tervének megfelelően, igyekszik annyi embert félrevezetni, ahányat csak tud, így akadályozva meg, hogy visszatérjünk Mennyei Atyánkhoz. Az egyik legpusztítóbb dolog, amit tehet, hogy rávesz minket az erkölcsi tisztaság törvényének megszegésére. Sátán ravasz, és hatalmas ereje van. Szeretné elhitetni velünk, hogy az erkölcsi tisztaság törvényének megszegése nem bűn. Nagyon sok embert vezetett már félre. Meg kell védenünk magunkat a gonosz hatásokkal szemben.

Sátán támadást intéz az erény normái ellen. El akarja velünk hitetni, hogy mivel az emberi test gyönyörű, így nyugodtan büszkélkedhetünk vele, és bátran megmutathatjuk. Mennyei Atyánk azonban azt kívánja tőlünk, fedjük el testünket, hogy ne ébresszünk másokban helytelen gondolatokat.

Sátán nemcsak arra buzdít minket, hogy erkölcstelenül öltözködjünk, hanem arra is, hogy erkölcstelen és illetlen gondolataink legyenek. Ezt erkölcstelenséget sugalló képek, filmek, történetek, viccek, zene és táncok segítségével éri el. Az erkölcsi tisztaság törvénye megkívánja, hogy gondolataink és tetteink tiszták legyenek. Alma próféta azt tanította, hogy amikor Isten megítél minket, „gondolataink is kárhoztatni fognak minket; és ebben a rettenetes helyzetben nem merünk majd felnézni az Istenünkre” (Alma 12:14).

Jézus azt tanította: „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!

Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében” (Máté 5:27–28).

Gordon B. Hinckley elnök így figyelmeztetett bennünket: „Szörnyű kísértések világában éltek. A pornográfia olcsó szennye rémisztő, mindent elsodró áradatként söpör végig az egész földön. Ez méreg. Ne nézzétek vagy olvassátok. Elpusztít benneteket, ha mégis így tesztek. Elragadja az önbecsüléseteket. Megrabolja az élet szépségei iránti érzéketeket. Szétrombol benneteket, és leránt a gonosz gondolatok – sőt cselekedetek – mocsarába. Maradjatok távol tőle! Őrizkedjetek tőle, mint valami ragályos kórtól, mert éppoly halálos! Legyetek erényesek gondolataitokban és tetteitekben egyaránt! Isten – egy cél érdekében – isteni vágyat helyezett belétek, melyet könnyen megzavarhat a gonoszság és a pusztító szélsőségesség. Amíg fiatalok vagytok, ne randevúzzatok tartósan senkivel. Ha eléritek a kort, hogy a házasságon gondolkodjatok, akkor érkezett el az ideje az udvarlásnak. De nektek, középiskolás fiúknak, még nincs erre szükségetek – mint ahogy a lányoknak sem!” (in Conference Report, Oct. 1997, 71–72; vagy lásd Liahóna, 1998. jan. 56.).

Sátán néha érzelmeinken keresztül kísért meg minket. Tudja, hogy mikor érezzük magunkat magányosnak, levertnek, vagy épp összezavarodottnak. Ezt az időszakot választja arra, hogy az erkölcsi tisztaság törvényének megszegésére csábítson bennünket. Mennyei Atyánk erőt adhat, hogy baj nélkül túljussunk ezeken a megpróbáltatásokon.

A szentírások beszámolnak egy József nevű igazlelkű ifjúról, akiben ura, Pótifár teljesen megbízott, így mindenét, amivel csak rendelkezett, az ő felügyeletére bízta. Pótifár felesége szemet vetett Józsefre, és megpróbálta rávenni, hogy paráználkodjon vele. József azonban ellenállt a csábításnak, és elmenekült tőle. (Lásd 1 Mózes 39:1–18.)

Pál a következőt tanította: „Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, aki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek” (1 Korinthusbeliek 10:13). Alma kihangsúlyozta, hogy nem fognak bennünket azon felül megkísérteni, amit el tudunk viselni, ha megalázkodunk az Úr előtt, az Ő szent nevét szólítjuk, valamint folyamatosan éberek vagyunk és imádkozunk (lásd Alma 13:28).

• Milyen kapcsolat van a visszafogottság és az erkölcsösség között? A szülők hogyan taníthatják meg gyermekeiknek a visszafogott öltözködést, beszédet és viselkedést?

• Hogyan vehetjük fel a küzdelmet a pornográfia elterjedése és hatásai ellen?

• Milyen ígéreteket tett nekünk az Úr, melyek segítségével le tudjuk győzni Sátán kísértéseit?

Alma próféta sokat szenvedett amiatt, hogy egyik fia megszegte az erkölcsi tisztaság törvényét. Így szólt fiához, Koriántonhoz: „Hát nem tudod, fiam, hogy ezek a dolgok utálatosak az Úr szemében? Igen, az ártatlan vér ontását vagy a Szentlélek megtagadását kivéve minden bűnnél utálatosabbak” (Alma 39:5). Az erkölcstelenség a gyilkosság után a legsúlyosabb bűn.

Ha egy férfi és egy nő megszegi az erkölcsi tisztaság törvényét, és gyermekük fogan, kísértést érezhetnek arra, hogy elkövessenek egy másik förtelmes bűnt: az abortuszt. Az abortusz csak nagyon kevés esetben lehet indokolt. Az egyházi vezetők azt mondták, hogy néhány kivételes körülmény indokolttá teheti az abortuszt. Ilyen például, ha a terhesség vérfertőzés vagy nemi erőszak eredménye, ha a szakorvos véleménye szerint az anya élete vagy egészsége komoly veszélyben forog, vagy ha úgy látja, hogy a magzaton olyan súlyos elváltozások vannak, hogy születése után nem maradna életben. De még ezek a kivételes esetek sem jogosítanak fel automatikusan az abortusz elvégzésére. Azok is, akik ilyen helyzetbe kerülnek, csak azután vegyék fontolóra, miután tanácskoztak a helyi egyházi vezetőikkel, és komoly imán keresztül megerősítést kaptak.

„Amikor egy férfinek és egy nőnek házasságon kívül fogan gyermeke, minden igyekezettel arra kell biztatni őket, hogy házasodjanak össze. Amikor nem valószínű, hogy a házasságuk sikeres lesz – életkoruk, illetve más körülmények miatt –, akkor a nem házas szülőknek azt kell tanácsolni, hogy az UNSZ Családsegítő Szolgáltatáson keresztül kínálják fel gyermeküket örökbefogadásra, így gondoskodva arról, hogy a gyermeket olyan szülőkhöz pecsételjék, akik érdemesek belépni a templomba” (Első elnökségi levél, 2002. június 26. és 2002. július 19.).

Mennyei Atyánk szemében rendkívül fontos, hogy gyermekei engedelmeskedjenek az erkölcsi tisztaság törvényének. Azokat az egyháztagokat, akik megszegik ezt a törvényt, vagy másokat erre ösztönöznek, egyházi fegyelmezésnek vetik alá.

Azok, akik megszegték az erkölcsi tisztaság törvényét, békességre lelhetnek. Az Úr azt mondta: „És ha a gonosztevő megtér minden vétkéből, melyeket cselekedett, és megtartja minden parancsolatimat… Semmi gonoszságról, melyet cselekedett, emlékezés nem lészen” (Ezékiel 18:21–22). A békesség a megbocsátáson keresztül érkezik.

Kimball elnök azt tanította: „Minden megbocsátás feltételhez kötődik. […] A böjtnek, az imáknak, az alázatosságnak fel kell érnie a bűn nagyságával, vagy túl kell tennie azon. Megtört szívre és bűnbánó lélekre van szükség. […] Könnyekre és őszinte, szívbéli változásra. Tudatosulnia kell bennünk a bűnnek, fel kell hagynunk a gonoszsággal, és be kell ismernünk a hibát az Úr megfelelően felhatalmazott képviselőinek” (The Miracle of Forgiveness [1969], 353).

A legtöbb ember számára a bűnbánat legnehezebb része a bűn bevallása. Nemcsak az Úrnak kell bevallani bűnünket, hanem annak is, aki ellen vétkeztünk – a férjünknek, illetve a feleségünknek –, valamint a megfelelő papsági felhatalmazottnak. A papsági vezető (püspök vagy cövekelnök) megítéli egyházi helyzetünket. Az Úr azt mondta Almának: „…és aki vétkezik ellenem… ha bűneit bevallja előtted és előttem, és őszinte szívvel bűnbánatot tart, annak bocsáss meg, és én is meg fogok neki bocsátani” (Móziás 26:29).

Kimball elnök azonban arra figyelmeztetett: „Noha a megbocsátást gazdagon megígérték, azok a lelkek, akik nem bánják meg teljes mértékben a bűneiket, nem részesülnek semmiféle ígéretben, de még a megbocsátás legkisebb jelében sem. […] Nem tudjuk elég nyomatékosan emlékeztetni az embereket, hogy nem követhetnek el sorozatosan bűnöket abban a reményben, hogy majd újra és újra bocsánatot fognak nyerni azokra” (The Miracle of Forgiveness, 353, 360). Akik bocsánatot nyertek, majd ismét elkövetik a bűnt, azokon számon fogják kérni a korábban elkövetett bűneiket is (lásd T&Sz 82:7; Ether 2:15).

• Milyen áldásokban részesülünk, ha betartjuk az erkölcsi tisztaság törvényét?

Amikor engedelmeskedünk az erkölcsi tisztaság törvényének, bűntudat és szégyenérzet nélkül élhetünk. Saját életünk és gyermekeink élete is áldott lesz, ha tiszták és makulátlanok vagyunk az Úr előtt. Gyermekeink példát vehetnek rólunk, és követhetik a nyomdokainkat.

• Máté 19:5–9; 1 Mózes 2:24 (a házassági kapcsolat szent)

• Titus 2:4–12 (az erkölcsösségre vonatkozó utasítások)

• 1 Korinthusbeliek 7:2–5; Efézusbeliek 5:28 (a házastársi hűség)

• Jelenések 14:4–5 (az erkölcsi tisztaság törvénye iránti engedelmesség áldásai)

• Példabeszédek 31:10 (az erény magasztalása)

• Alma 39:9 (ne menjünk szemünk kívánságai után)

• T&Sz 121:45 (szüntelenül erény díszítse a gondolatainkat)

• Alma 42:16 (a bűnbánattal együtt jár a büntetés)

• Alma 42:30 (ne mentegessük a bűneinket)

• T&Sz 58:42–43 (a bűnbánók bevallják és elhagyják bűneiket)