Szerető karjaiba zárva

A kisfiunk, Nolan, egyéves korában agyvérzést szenvedett egy gerincvelő gyulladás szövődménye következtében. Most 14 évesen nyomáscsökkentő söntölést kell végezni rajta, tanulási nehézségekkel küszködik, és a teste egyik fele le van bénulva.

A rögös út ellenére Nolan felülmúlta a várakozásainkat. Minden mérföldkő, amit megtesz, rengeteg örömöt okoz nekünk. Türelmet és példaértékű akaraterőt fejlesztett ki magában.

A férjemmel, Ryannel, és az öt másik fiunkkal mindannyian növekedtünk lelkileg a Nolannel átélt események miatt. Időnként elcsüggedünk és aggaszt bennünket a jövője, de amikor megszámoljuk az áldásainkat, felismerjük, hogy mennyire szeret bennünket Mennyei Atyánk és az Ő Fia, és hogy mennyire törődnek velünk. Emlékszünk arra is, amikor Nolan hatéves korában imánk válaszra talált.

Egy este, mikor nem tudtuk pontosan, hogyan kezeljük Nolan megpróbáltatásait, letérdeltem, hogy imádkozzam érte. Miközben az Úrhoz folyamodtunk, különösen Nolannek a saját önértékeléséhez kapcsolódó viselkedése miatti aggodalmunkat fejeztük ki. Őszintén kértük, hogy Nolan érezze a Szabadítónk szeretetét, és hogy tudja, Isten gyermekeként mennyire értékes.

Másnap reggel Nolan egyenesen a konyhába jött, ahol én éppen a reggelit készítettem. Reggeli előtt általában a testvéreivel játszadozott, vagy a kanapéra huppant. Ám most elszántan felmászott a reggeliző pultnál lévő konyhaszékre, rám nézett és így szólt: – Az éjjel volt egy álmom.

Éreztem a komolyságát, és ez rögtön felcsigázta az érdeklődésemet.

– Tényleg? – kérdeztem. – Mi történt az álmodban?

– Ott volt Jézus – válaszolta Nolan egyszerűen –, és a karjában tartott engem.

Bizonyságom van arról, hogy a mi szerető Mennyei Atyánk hallja és megválaszolja az imáinkat, és hogy a Szabadító a szószólónk az Atyánál. Ők személyesen ismernek minket. Figyelnek a szükségleteinkre, és ismerik a képességeinket. Tudják, hogyan segítsenek rajtunk.

Moróni azt mondja, hogy „ha őszinte szívvel, igaz szándékkal, Krisztusba vetett hittel kérdeztek, akkor ő… ki fogja nektek nyilvánítani… [az] igazság[ot]. És a Szentlélek hatalma által minden dolgot illetően tudhatjátok az igazat” (Moróni 10:4–5). Rájöttem, hogy ez a szentírás nem csak a Mormon könyvéről való bizonyság megszerzésére vonatkozik, hanem minden olyan kérdésre, melyre őszintén keressük a választ. Amikor kihívásokkal, szívfájdalommal és megpróbáltatásokkal találjuk szembe magunkat, a szívünk teljesen őszinte, a szándékaink pedig rendkívül valódiak.

Mennyire hálás vagyok azért, hogy a Szabadító egyházának a tagja lehetek, ahol tanulás, szolgálat és a Szentlélek segítségével sokat tanulhattam az Ő evangéliumáról! Rendkívül hálás vagyok azért, hogy tudhatom, a Szabadítónk mindannyiunknak segít majd, valamint megvigasztal és vezet bennünket. Tudom, hogy Ő mindegyikünket szeretetének karjaiba von (lásd T&Sz 6:20), ha Őhozzá jövünk.