Működik a terv?

Működik a terv?

Nemrégiben egy fiatal felnőttel beszélgettem, aki évekkel ezelőtt missziót szolgált, jelenleg pedig a szakmájában tevékenykedik. Bizonyos értelemben jól haladt az élete. De a hite fogyatkozóban volt. Elmerült Szabadítóval és az Ő egyházával kapcsolatos kételyek tengerében. Elmagyarázta, hogy nem részesül azokban az áldásokban, amelyeket a visszaállított evangéliumtól vár. Nem érezte úgy, hogy a boldogság terve működne az életében.

A mai üzenetem mindazoknak szól, akiknek esetleg hasonló érzéseik vannak. Azokhoz szólok, akik egykor „érezté[k]…, hogy a megváltó szeretet énekét szeretné[k] énekelni”, de most nem tudnak „úgy érezni”¹.

Mennyei Atyánk csodálatos tervet készített az örökkévaló boldogságunkra. Amikor azonban az élet nem a reményeink szerint alakul, akkor úgy tűnhet, hogy a terv nem működik.

Olykor úgy érezhetünk, ahogy Jézus tanítványai éreztek, amikor a hajóban hánykolódtak „a tenger közepén…, a haboktól háborgattatva; mivelhogy a szél szembe fújt vala”².

Majd korán reggel:

„[H]ozzájuk méne Jézus, a tengeren járván.

És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének…; és a félelem miatt kiáltozának.

De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!

Péter pedig felelvén néki, monda: Uram, ha te vagy, parancsolj, hogy hozzád mehessek a vizeken.

Ő pedig monda: Jövel! És Péter kiszállván a hajóból, jár vala a vizeken, hogy Jézushoz menjen.

De látva a nagy szelet, megrémüle; és a mikor kezd vala merülni, kiálta…: Uram, tarts meg engem!

Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél?”³

Megoszthatok veletek három tantételt, amelyeket Pétertől tanulok? Azért imádkozom, hogy ezek a tantételek segítsenek bárkinek, aki úgy érzi, hogy a boldogság terve nem működik az életében.

Az első a Jézus Krisztusba vetett hittel való cselekvés.

Ámulok Péter hitén. Jézus azon egyszerű hívására, hogy „Jövel!”, otthagyta a viharvert hajóját. Úgy tűnt, tudja, hogy ha Jézus Krisztus valamire kéri, akkor képes rá.⁴ Péter jobban bízott a Szabadítóban, mint a saját hajójában. Ez a hit pedig erőt adott neki, hogy bátran cselekedjen egy feszült, rémisztő helyzetben.

Péter hite eszembe juttat egy élményt, amelyet José L. Alonso eldertől hallottam. Röviddel azután, hogy a fia – egy fiatal családot hátrahagyva – elhunyt, Alonso elder hallotta a gyermekeket beszélgetni:

„Most mit fogunk csinálni?” – kérdezték.

A kilencéves kislánya így felelt: „Apa jól van. Jézus Krisztus evangéliumát hirdeti.”

Péterhez hasonlóan ez a kislány is túllátott a kihívásain, és bízott Jézus Krisztusban és az Ő engesztelésében. A Szabadítóba vetett hit békességet és erőt ad a továbbhaladáshoz.

Ha visszatekintetek az életetekre, szerintem látni fogjátok, hogy már sokszor gyakoroltatok hitet. Az egyházhoz való csatlakozás hitbéli cselekedet. Az imában Mennyei Atyával való beszélgetés hitbéli cselekedet. A szentírások olvasása hitbéli cselekedet. Az általános konferenciai üzenetem meghallgatása hitbéli cselekedet. Ahogy Russell M. Nelson elnök is mondta: „Ne becsüljétek alá azt a hitet, amellyel már rendelkeztek!”⁵

Egy másik lecke, amelyet Pétertől tanulok, a következő:

A gondok idején forduljunk azonnal Jézus Krisztushoz.

Amikor a Szabadító felé sétált, Péter megrémült a széltől, és süllyedni kezdett. Amikor azonban Péter ráébredt, hogy mi történik, nem próbált meg egyedül taposni a vízben vagy visszaúszni a hajóhoz. Ahelyett, hogy elengedte volna a Krisztusba vetett hitét, még szorosabban kapaszkodott abba, így kiáltva: „Uram, tarts meg engem!

Jézus pedig azonnal kinyújtván kezét, megragadá őt”⁶.

Mindannyian szembesülünk a viharos szelekkel, amelyek megingathatják a hitünket, és elsüllyeszthetnek bennünket. Amikor erre kerül sor, kérlek, emlékezzetek rá, hogy Mennyei Atya boldogságtervének van egy másik neve is: a megváltás terve. A terv nem az volt, hogy majd könnyedén végigsiklunk az életen, soha meg nem botolva, soha el nem merülve, letörölhetetlen mosollyal az arcunkon. Mennyei Atya tudta, hogy meg kell váltatnunk. Ezért készítette el a megváltás tervét.⁷ Ezért küldött el egy Megváltót. Amikor küszködünk – bármilyen okból is –, az nem azt jelenti, hogy a terv nem működik. Ekkor van a legnagyobb szükségünk a tervre!

Az ilyen pillanatokban kövessük Péter példáját. Forduljunk azonnal a Szabadítóhoz!

„[M]ost van szabadulásotok ideje és napja; […] Ne halogassátok… bűnbánatotok napját”⁸.

Nem számít, hol vagyunk és hol voltunk, a bűnbánat jelenti az előre vezető utat. Nelson elnök ezt tanította:

„Nincs semmi, ami felszabadítóbb, nemesítőbb vagy létfontosságúbb lenne egyéni fejlődésünk szempontjából, mint a bűnbánatnak szentelt rendszeres, napi figyelem. […]

Akár szorgalmasan jártok a szövetség ösvényén, akár lecsúsztatok vagy leléptetek róla, illetve ha onnan, ahol jelenleg álltok, még csak nem is látjátok a szövetség ösvényét, esedezve kérlek titeket: tartsatok bűnbánatot! Tapasztaljátok meg, milyen megerősítő hatalommal bír a mindennapi bűnbánat: azaz, hogy minden egyes nappal egy kicsit jobban teljesítünk és jobbak vagyunk.”⁹

Krisztushoz jönni többet jelent annál, mint hogy csak gondolunk Őrá, beszélünk Róla, vagy akár szeretjük Őt. Azt jelenti, hogy követjük Őt. Azt jelenti, hogy úgy élünk, amilyen életre Ő tanít minket. És mindannyiunk számára azt jelenti, hogy késlekedés nélkül bűnbánatot tartunk.

Az egyik lányom korábban a misszionáriusképző központban dolgozott. Mesélt nekem egy általa tanított elderről, aki bizalmasan megosztotta vele, hogy nem biztos benne, a Mormon könyve igaz-e. Egyre csak imádkozott lelki tanúságért, de nem kapott választ.

A lányom imádkozott, hogy megtudja, mit tegyen, hogy segítsen ennek a misszionáriusnak. Az a benyomása támadt, miszerint a szentírások nemcsak azért adattak, hogy olvassuk és bizonyságot szerezzünk; azért is adattak, hogy megtanítsanak minket Isten parancsolatainak a betartására. A lányom megosztotta ezt a gondolatot a misszionáriussal.

Később újra látta a misszionáriust, aki sokkal boldogabbnak tűnt. Elmondta neki, hogy végre bizonyságot kapott a Mormon könyve igazságáról. Tudta, hogy ez a tanúság azért érkezett, mert nagyobb erőfeszítést tett arra, hogy megtegye, amit a Mormon könyve tanít.

Kövessük Péter példáját, és forduljunk a Szabadítóhoz a gondok idején! Jézus Krisztust kövessétek ahelyett, hogy a saját bölcsességetekre és erőtökre támaszkodnátok. Nem számít, mióta próbáljátok Őnélküle taposni a vizet, soha nincs túl késő kinyújtani a karotokat Őfelé. A terv működik!

A harmadik tantétel, amelyet Pétertől és az élményéből tanulok, a következő:

Alázkodjatok meg az Úr előtt, és Ő nagyobb dolgokhoz fog felemelni benneteket.

Péter hitet tanúsított – a vízen járva és a Szabadító felé nyújtva a kezét –, amikor segítségre volt szüksége. A Szabadító azonban még ennél is sokkal többre látott lehetőséget Péterben. „Kicsinyhitű – mondta –, miért kételkedél?”¹⁰

Péter akár zokon is vehette volna ezt a dorgálást. Ő azonban alázatosan elfogadta. Továbbra is egyre nagyobb hitre törekedett Jézus Krisztusban. Számos további – köztük néhány nagyon-nagyon nehéz – hitet építő élmény révén végül Péter az a sziklaszilárd vezető lett, akire az Úrnak szüksége volt. Nagyszerű dolgokat vitt véghez az Úr szolgálatában.

Mit szeretne az Úr, ti milyen nagyszerű dolgokat vigyetek véghez? Az Ő egyházában és királyságában számos lehetőség nyílik arra, hogy úgy szolgáljunk másokat, ahogy a Szabadító tette. Azt akarja, hogy részesei legyetek az Ő nagyszerű munkájának. A boldogság terve soha nem válik valóságosabbá számotokra annál, mint amikor másoknak segítetek aszerint élni.

Saját hitem építése során Alma e szavai sorsfordító módon hatottak rám: „Áldottak tehát azok, akik megalázkodnak anélkül, hogy alázatosságra kényszerülnének”¹¹. Hozzuk magunkat alázatosan olyan helyzetbe, ahol Jézus felemelhet és vezethet minket, valamint kihozhatja a képességeinkből a legtöbbet.¹²

Bizonyságomat teszem arról, hogy a boldogság terve működik. Mennyei Atyátok készítette, aki szeret benneteket. Működik, mert Jézus Krisztus legyőzte a bűnt és a halált az engesztelése révén. Jöjjetek Őhozzá, kövessétek Őt, és „a megváltás nagy terve rögtön érvénybe lép számotokra”¹³. Jézus Krisztus nevében, ámen.