2010
Az új segítőegyleti irányelvek megáldják az egyháztagokat
2010. április


Az új segítőegyleti irányelvek megáldják az egyháztagokat

Julie B. Beck, a Segítőegylet általános elnöke új irányelveket jelentett be a Segítőegylet gyűlésére vonatkozólag a hat hónappal ezelőtti általános segítőegyleti gyűlésen, melynek eredményei rengeteg nőtestvér életére hoztak áldást világszerte.

Az új irányelveket széles körben üdvözölték, mondta Beck nőtestvér, egyúttal kihangsúlyozva, hogy ezeknek köszönhetően az egyháztagok a helyi szükségleteknek megfelelően tervezhetik meg a gyűléseket, mivel azok több rugalmasságot engednek meg. Ez pedig igen fontos egy olyan egyházban, amely nem csak egyetlen kultúrához vagy helyhez kötődik.

„Ez nagyon pozitív lépést jelentett egy globális szervezet felé – mondta Beck nőtestvér. – Szeretjük a nőtestvéreket, bízunk a nőtestvérekben, és tudjuk, ha hittel és engedelmességgel állnak ehhez a kérdéshez, nem lesz vele gondjuk.”

Beck nőtestvér üzenete, mely „A Segítőegylet: egy szent munka” címet viseli (Liahóna, 2009. nov. 110.) hivatalos irányelvként szolgál a gyűlések menetét illetően. Ha a segítőegyleti vezetőkben kérdések merülnek fel az irányelvekkel kapcsolatban, tanácskozzanak a papsági vezetőikkel.

Általános változások

Jóváhagyták, hogy a Segítőegylet tanácsosait a papsági szervezethez hasonlóan első vagy második tanácsosnak nevezzék. A korábban „otthont, családot és egyént gazdagító gyűlés vezetője” néven ismert elhívást ezentúl a „segítőegyleti gyűlések koordinátorának” fogják nevezni. Az ebben az elhívásban szolgáló nőtestvér továbbra is az elnökség irányítása alatt szervezze meg a hétközben tartott segítőegyleti gyűléseket.

A segítőegyleti gyűlésekre vonatkozó irányelvek

Beszédében Beck nőtestvér elmondta, hogy a korábban „otthont, családot és egyént gazdagító gyűlésnek” nevezett összejöveteleket mostantól kezdve egyszerűen segítőegyleti gyűléseknek nevezik majd.

Beck nőtestvér leírta, hogy a segítőegyleti elnök felügyeljen minden segítőegyleti gyűlést, és a gyülekezeti elnökkel vagy püspökkel tanácskozzon annak érdekében, hogy hagyják jóvá a gyűlések terveit.

A segítőegyleti elnök felügyelje a gyűléseket, de megkérheti az első vagy második tanácsosát is, vagy ajánlhat egy nőtestvért az egyházközségből vagy gyülekezetből, akit elhívhatnak a gyűlések koordinátorának. Minden gyűlésen legyen jelen az elnökségnek legalább az egyik tagja.

Általában havonta egyszer, de legalább negyedévente tartsanak gyűlést. Ezek nem eshetnek vasárnapra vagy hétfő estére. A püspök vagy gyülekezeti elnök és a Segítőegylet elnöke határozzák meg a gyűlések gyakoriságát. Ne éreztessék a nőtestvérekkel, hogy kötelező minden ilyen gyűlésen részt venniük.

Amikor megtervezik a gyűléseket, a Segítőegylet elnöksége mérlegeljen olyan tényezőket, mint például a ráfordítandó idő, a költségek, a biztonság és az utazási távolság.

A gyűlések váltsák valóra „a Segítőegylet könyörületes és gyakorlati feladatait”, növelve a nőtestvérek hitét és személyes igazlelkűségét, valamint gondoskodva az egyének és a családok lelki és fizikai szükségleteiről.

A Segítőegylet gyűléseinek megtervezésekor tegyék első helyre az olyan témákat, melyek betöltik a Segítőegylet céljait; a gyűlések összpontosíthatnak egy témára, vagy állhatnak több részből, illetve tevékenységből is. A tanítók elsősorban az egyházközség vagy a cövek tagjaiból kerüljenek ki.

„A Segítőegylet gyűléseinek megfelelő használata minden egyházközségben elősegíti majd a Segítőegylet azon képességét, hogy hatékonyan együttműködhessen a papsági vezetőkkel” – mondta Beck nőtestvér.