A Segítőegylet munkájának tanulmányozása

A hónap második, harmadik és negyedik vasárnapjain Az evangélium tantételei című kézikönyvet és az általános konferenciai beszédeket tanulmányozzuk, melyek segítenek hozzájutnunk az örök élet áldásaihoz. A hónap első vasárnapján azonban a Segítőegylet elnökségének egyik tagja adja a tanítást és beszélget velünk arról, hogyan tölthetjük be szent feladatainkat a Segítőegylet tagjaként.

Utolsó napi szent nőkként rendelkezünk Jézus Krisztus visszaállított evangéliumával, valamint a szabadulás tervéről való bizonysággal. Mi vagyunk a felelősek a terv női részéért. Nem bízhatjuk másra. Elszámolással tartozunk az Úr felé a kötelességeink teljesítéséért. A hónap első vasárnapja egy ajándék az Úrtól nekünk, segítőegyleti nőtestvéreknek, hiszen megtanulhatjuk, hogyan tegyünk eleget a feladatainknak.

Remélem, arra fogjuk használni ezt az ajándékot – vagyis ezt az időt –, hogy a Segítőegylet tagjaként eleget tegyünk három életre szóló feladatunknak, melyek a következők: (1) gyarapítani a hitet és a személyes igazlelkűséget, (2) megerősíteni a családokat és az otthonokat, és (3) segíteni a szükségben lévőknek.

Remélem a szentírásokhoz és a jóváhagyott egyházi forrásanyagokhoz fordulunk majd olyan példákért, tantételekért és tanokért, melyek segítenek teljesítenünk ezen feladatainkat, és megtanulnunk, hogyan feleljünk meg az utolsó napok kihívásainak. Legelső segítőegyleti elnökünknek, Emma Hale Smithnek megparancsolták, hogy fejtse ki a szentírásokat és buzdítsa az egyházat, amint az az Úr Lelke által adatik neki (lásd T&Sz 25:7). Mi is követhetjük a példáját.

Ha ezt kellene tennem a hónap első vasárnapi segítőegyleti gyűlésén, akkor azzal kezdeném, hogy imádságos lélekkel eldöntöm, mit tanuljunk. Ezután megvizsgálnám a szentírásokat, hogy mit tanítanak nekünk erről a témáról. Áttanulmányoznám, mit mondtak erről a próféták és az egyházi vezetők. Ezután pedig a Lélek útmutatásáért imádkoznék, és leírnék néhány olyan, beszélgetésre ösztönző kérdést, melyeket felhasználhatnánk a tanulásunk során. Remélem, a nőtestvérek megerősödve mennek haza a hónap első vasárnapján tartott gyűlésről, és követik e mintát az otthoni tanulmányozásuk és a családjuk tanítása során is.

Nagymamámat, Isabelle Bawden Bangertert erős hitű asszonyként ismerték. Hitét gyermekkorában szerezte meg, és egész életében azon dolgozott, hogy még inkább elmélyítse. Sok éven át tanított a Segítőegyletben. A nőtestvérek hittudósként tekintettek rá: olyan asszonyként, aki jól ismerte az evangéliumot, és képes volt a szentírásokból tanítani. Egészen halála napjáig, 97 éves koráig tanulmányozta a szentírásokat. Bangerter nagyi olyan asszony volt, aki tökéletesen tisztában volt örökkévaló szerepével és feladataival. Mikor még fiatal anyuka voltam, megkérdeztem tőle, szerinte lehet-e igazlelkű utódokat nevelni egy ilyen gonosz világban. Felegyenesedett, és ujját nekem szegezve nyomatékosan kijelentette: „Igen! Muszáj megtenned! Ezért vagy itt!” A tanításai arra ihlettek, hogy céltudatosabb legyek a rám bízott feladataimban, és nagyobb hittel közelítsem meg az életet. A Segítőegyletben is lehetséges az, hogy minden héten ilyen egyenes és sugalmazott tanítást adjunk.

A nőtestvérekben folyamatosan felmerül a kérdés, hogy miként éljék meg hittel telve ezt a halandóságot. A hónap első vasárnapja lehetőséget ad nekünk arra, hogy egyesítsük mindazt a hitet, amely minden egyes Segítőegyletben létezik. A jelenlévők bölcsessége segíthet megválaszolni az élet valódi kérdéseit, és sugalmazott válaszokat adhat.

Az alábbiakban található néhány másik példa arra, milyen témákat tanulmányozhatunk az első vasárnap, melyek gyarapítják hitünket és személyes igazlelkűségünket:

Mikor fiatal voltam, a Segítőegyletben havi egyszeri alkalommal tartottunk egy anyaképző tanfolyamot. Bár a saját édesanyám is csodás és gyakorlott édesanya volt, volt mit tanulnom a segítőegyleti nőtestvérektől arról, hogyan válhatok jobb anyává, és hogyan tehetem jobbá az otthonomat. Elsajátítottunk bizonyos otthonteremtési alapelveket és készségeket, megtanultuk, hogyan lehetünk jobb szülők, és azt is, hogyan erősíthetjük meg a házasságunkat.

A fiatal édesanyák gyakran kérdezik tőlem, tarthatnánk-e újra anyaképző tanfolyamot a Segítőegyletben. A válaszom igen. A hónap első vasárnapjain megtanulhatjuk, hogyan támogassuk, tápláljuk és védelmezzük a családunkat.

Az alábbiakban található néhány példa arra, milyen témákat tanulmányozhatunk az első vasárnap, melyek segítenek megerősíteni a családjainkat és otthonainkat:

A hónap első vasárnapjának leckéi lehetőséget adnak, hogy megerősítsük egymást, és megoldásokat találjunk az élet nehézségeire. A Segítőegyletbe tartozó nőtestvérek közül mindig vannak olyanok, akik épp megpróbáltatással vagy valamilyen csalódottsággal küzdenek. Boyd K. Packer elnök a Tizenkét Apostol Kvórumából minden egyházközségi Segítőegyletet „nőtestvéri körnek” nevezett. Ezt mondta:

„Minden nőtestvér – bárhol is álljon a körben – körülnézhet mindkét irányba, és miközben a jószívűség gyengédségével kezét nyújtja a mellette állóknak, érezheti, ahogy visszatér hozzá a sugalmazás lelke. […]

 Szolgálni fogjátok ezt a szent ügyet – a Segítőegyletet –, ezt a csodás nőtestvéri kört. Minden szükségletetek kielégítésre kerül, most és az örökkévalóságban; minden hiány megszűnik; minden, ami megrongálódott, újjászületik. Ez mind a tiétek lehet, és gyorsan elnyerhetitek, ha elkötelezitek magatokat a Segítőegylet iránt.”¹

Azt tapasztaltam, hogy minden egyházközségi Segítőegyletnek megvan a képessége arra, hogy tagjai megadják egymásnak a szükséges támogatást. Ha törekszünk a Szentlélek segítségére és elnyerjük azt, mindenre találunk megoldást minden egyes nőtestvéri körben.

A mi felelősségünk, hogy segítséget nyújtsunk a szegénység, a betegség, a kétkedés és a tudatlanság esetén – és minden olyan körülmény közepette, mely akadályt jelenthet egy nő örömének és fejlődésének kiteljesedésében. A Segítőegylet mindig is azzal foglalkozott, hogy segítséget nyújtson másoknak.

Ezt tudjuk, hiszen az utolsó napokban élünk, így személyesen és családunkkal együtt is rengeteg nehéz kihívással kell szembenéznünk. A kihívások közt ott van a bántalmazás, a függőségek, a közöny, az adósságok, a depresszió, az engedetlenség, a munkanélküliség, a családi széthúzás, a betegség, az üldöztetés, a szegénység és az erőszak. Ez nagyon hasonlít ahhoz, amiről Pál apostol prófétált a 2 Timótheus 3:1–7, 13-ban. Mégsem kell azonban félnünk, hiszen rendelkezünk Jézus Krisztus evangéliumával. Pál apostol megoldást is kínált nekünk:

„De te maradj meg azokban, a miket tanultál és a mik reád bízattak, tudván kitől tanultad,

És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölcscsé tehetnek az idvességre a Krisztus Jézusban való hit által.

A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre” (2 Timótheus 3:14–16).

A hónap első vasárnapján a Segítőegylet elnöksége egyedivé teheti a Segítőegylet munkáját. Összpontosíthat például a jótékonysági munkára, ha egyházközségében vagy gyülekezetében felmerülnek bizonyos szükségletek. Képzést nyújthat a nőtestvéreknek, hogyan válhatnak olyan látogatótanítókká, akik segítenek megoldani mások szükségleteit. Amennyiben szükséges, konkrét feladatokkal is megbízhatják a nőtestvéreket, hogy segítséget nyújtsanak egyes embereknek, akik valamiben szükséget szenvednek.

Hiszem, hogy ha a Segítőegylet vezetői a Szentlélek segítségére törekszenek, akkor sugalmazást kapnak majd, hogy miről tanuljanak és tanítsanak a hónap első vasárnapján megtartott segítőegyleti gyűléseken. Tudom, hogy az Úr munkája az egész földön folytatódik, és hogy sok területen virágozni fog az egyház azon nagyszerű nőtestvérei miatt, akik hajlandók mindent megtenni, hogy tovább folytassák ezt a munkát először az otthonaikban és a családjukban, majd pedig kiterjesszék a baráti és ismeretségi körükre.