A bűn bűzének legyőzése

Minden döntésünk, legyen az jó vagy rossz, következményt von maga után.

Egy olyan helyen nőttem fel, amit egyesek unalmas tanyasi településnek neveznének. Ez a hely az Új-Mexikó államban lévő Verdin, 135 lakossal. Amikor kisfiú voltam, egy nyári estén az unokatestvéreimmel és a barátaimmal valami izgalmas dolgot akartunk csinálni. Valamelyikünk azt javasolta, vicceljük meg egy kicsit a szomszédot. A lelkiismeretem azt súgta, hogy ez nem helyes, de nem volt bátorságom ellenszegülni a csapat lelkesedésének.

Miután végrehajtottuk csintalanságunkat, menekülve rohantunk lefelé a homokos úton, és közben nagyokat nevettük. Meg voltunk elégedve önmagunkkal. Hirtelen egyikünk megbotlott és felkiáltott: „Jaj, ne! Azt hiszem, belerúgtam egy macskába!” Szinte azonnal éreztük, hogy valami szitálóan ránk csöpög. Iszonyú szaga volt. Amit a barátom macskának vélt, az igazából egy görény volt. Önvédelemből lespriccelt minket. Nagyon kevés ehhez fogható émelyítő szag létezik. Borzasztóan bűzlöttünk.

Elkeseredetten hazamentünk, hogy egy kis szülői vigaszban részesüljünk ez után a szerencsétlen esemény után. Alig léptünk be a konyhába, anyukám máris megérezte bűzünket, és azonnal kitessékelt minket az udvarra. Ki lettünk kergetve a házból. Ekkor kezdetét vette a megtisztulási folyamat. Anya elégette a ruháinkat. Azután mintha az egész közösség összefogott volna: rajtunk próbálták ki az összes házi készítésű szert és kotyvalékot. Többek között különféle fürdőket kellett elviselnünk: először paradicsomlével, majd tejjel, végül pedig házi készítésű, erősen lúgos szappannal próbálkoztak. De a bűz megmaradt. Még apukám erős illatú borotválkozás utáni arcszesze sem segített. Napokig kinn kellett ennünk egy fa alatt, sátorban kellett aludnunk, és arra lettünk ítélve, hogy a teherautó nyitott platóján utazzunk.

Kis idő múlva, amikor naivan azt gondoltuk, hogy a szag már elmúlt, közeledni próbáltunk néhány „normális szagú” lányhoz. Több méter távolságot tartottak tőlünk, ami nem éppen volt jó hatással törékeny tinédzser egónkra!

Nos, elismerem, hogy a bűn elkövetésének nem a megszokott következménye az, ha valakit lespriccel egy görény. A legtöbb következmény nem ilyen gyors és drámai. De előbb vagy utóbb minden bűnért megfizetjük a következményt.

Lehet, hogy a bűn következményei váratlanul érik a bűnöst. Meg is győzhetjük magunkat arról – csakúgy, mint ahogy mi is tettük, mielőtt a lányokhoz közeledtünk –, hogy senki sem veszi észre a bűnünket, mert jól eltakartuk azt. De Mennyei Atyánk, a Szentlélekre fogékony vezetők, szülők és barátok előtt a bűneink mindig szembeszökőek.

Amikor elder Richard G. Scott-tal részt vettem egy fiataloknak rendezett esti beszélgetésen, az összegyűltek között figyelmes lettem öt fiatalra, akiknek az arcvonása és testbeszéde egyértelműen azt jelezte, hogy van valami az életükben, amivel lelkileg hadilábon állnak. A gyűlés után, amikor megemlítettem ezt az öt fiatalt elder Scottnak, egyszerűen így szólt: „Nyolcan voltak.”

Ésaiás ezt jövendölte: „Arcvonásaik ellenük szólnak, bűneiket Sodomáé-hoz hasonlóan hirdetik, nem titkolhatják el.” (2 Nefi 13:9; lásd még Ésaiás 3:9)

Isten kijelentette: „Az, aki vétkezik és nem bánja meg, kizáratik.” (T&Sz 42:28) Csakúgy, mint ahogy engem és az unokatestvéreimet is kizártak földi otthonunkból, ugyanígy a bűn következménye is az lesz, hogy kizáratunk mennyei otthonunkból, ha nem tartunk bűnbánatot.

„Ha … megkíséreljük bűneinket takargatni [mint ahogyan én próbálkoztam apukám arcszeszével], visszahúzódik az ég, [és] elszomorodik az Úr Szelleme.” (T&Sz 121:37) Elveszítjük lelki adományainkat. Az Úr kijelentette: „Attól …, aki nem bánja meg bűneit, még az a világosság is elvétetik, amelyet már megkapott.” (T&Sz 1:33)

Mindannyian rendelkezünk Krisztus világosságával, más néven a lelkiismerettel. Ez állandóan arra sarkall minket, hogy a jót válasszuk. A helyes döntések jó következményekkel járnak. Másrészről a bűnbánat halogatása és a bűn el nem hagyása olyan, mintha tovább rugdosnánk a görényt. A bűz minden egyes további bűnnel egyre erősebb lesz, és ezáltal egyre távolabb kerülünk Istentől és azoktól, akiket szeretünk. És akkor hamarosan olyanokká válhatunk, mint Lámán és Lémuel, akik – folyamatos rossz döntéseik miatt – érzéketlenekké váltak, és nem hallották többé a szelíd, halk hangot (lásd 1 Nefi 17:45).

Ha hallgattam volna a lelkiismeretemre, amikor először azt súgta, hogy a szomszédunk megviccelése helytelen, akkor elkerülhettem volna ezt az egész görény-históriát.

Az Üdvözítő azt tanította Nefin keresztül, hogy „mivel Istennél nem lakhat semmi tisztátalan, azért el kell, hogy taszítson benneteket mindörökre” (1 Nefi 10:21).

De a mi szerető Mennyei Atyánk, előre ismervén gyengeségeinket és tudván, hogy mindannyian el fogunk követni bűnöket és tisztátalanok leszünk, biztosított számunkra egy bűntől való megtisztulási folyamatot, ami – a paradicsomlével, a tejjel és a lúgos szappannal szemben – valóban működik.

Elküldött egy Üdvözítőt, az Ő Egyszülött Fiát, Jézus Krisztust, hogy engesztelést hozzon bűneinkért (lásd Alma 22:14).

Krisztus tökéletes engedelmességről tett tanúságot a Gecsemáné kertjében, és olyan fájdalmat szenvedett, „amely szenvedéstől [Ő], Isten, mindenkinél nagyobb lét[é]re reszket[ett] a fájdalomtól és minden pórus[á]ból vér[zett], és testileg és [lelkileg] szenved[ett]” (T&Sz 19:18). Azután hagyta, hogy keresztre feszítsék, és megöljék a világ bűneiért (lásd 1 Nefi 11:33).

Ő „azért szenvedte el minden ember fájdalmát, hogy minden ember megbánhassa bűneit és őhozzá juthasson. (…) És milyen nagy az ő öröme a bűnbánó lélekben!” (T&Sz 18:11, 13)

Az Üdvözítő megmutatta, hogyan tudhatjuk meg, „hogy egy ember megbánta-e bűneit – íme, beismeri és elhagyja azokat” (T&Sz 58:43). Majd ezt követi a csodás ígéret: „Ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek.” (Ésaiás 1:18)

Ha a Szentlélek arra ösztönzi a szíveteket, hogy valamit kijavítsatok az életetekben, akkor emlékezzetek arra, hogy a lelketek nagyon becses! Mennyei Atyánk azt szeretné, ha részesei lennétek az Ő örökkévaló családjának.

Szerető szívvel kérlek titeket, hogy ne halogassátok bűnbánatotok napját (lásd Alma 34:33)! Most kezdjétek el a folyamatot! Szabaduljatok meg a bűn bűzétől a bűnbánat ellenszerének segítségével! Akkor pedig a kiengesztelés által az Üdvözítő tisztára moshat benneteket. Erről teszek bizonyságot, Jézus Krisztus nevében, ámen.