A kimondhatatlan adomány

Kiváltság veletek lenni ezen a napon. Szeretem az Úr szavait hallgatni vezetőink szájából, akiket a Szentlélek mennyei ajándéka vezet. Ma erről a csodás ajándékról szeretnék pár szót szólni.

Elgondolkodtatok-e valaha is azon, hogy a nap milyen mennyiségű fényt és energiát termel? Szinte felfoghatatlan! És mégis, az így kapott hő és fény Isten ingyenes ajándéka, Mennyei Atyánk jóságának újabb bizonyítékaként.¹

A nap fénye utat tör az űrön át, és a nap körül keringő földünket életet adó melegségben és fényben füröszti meg. A nap nélkül nem lehetne élet e bolygón; mindörökre meddő, rideg és sötét lenne.

Ahogy a nap életet és fény ad a földnek, úgy táplálja lelkünket a lelki világosság. Ezt a világosságot Krisztus Világosságának nevezzük. A szentírások azt tanítják, hogy ez „világosságot ad minden embernek, aki a világra jön”². Így az egész emberiség élvezheti annak áldásait. Krisztus világossága az a mennyei hatalom, ami lehetővé teszi minden férfinak, nőnek és gyermeknek, hogy különbséget tegyen jó és rossz között. Mindenkit arra ösztönöz, hogy a jót válassza, örök igazságokat kutasson, és ismét megtanulja mindazt az igazságot, amit a halandóság előtti létben már ismertünk, de a halandóságban elfeledtük.

Krisztus világosságát nem szabad összetéveszteni a Szentlélek személyével, hiszen Krisztus világossága nem személy. Hatása készít fel minket a Szentlélek elnyerésére, és elengedhetetlen ahhoz. Krisztus világossága arra indítja az őszinte lelket, hogy hallgasson a hangra³, ezáltal rátaláljon az evangéliumra és az igaz egyházra, majd nyerje el a Szentlelket.

A Szentlélek szellemlény, az Istenség különálló tagja.⁴ Isten hatalmának, Krisztus isteniségének és a visszaállított evangélium igazságának tanúja ő. A történelem során sokan voltak világszerte, akik kitartóan törekedtek a mennyekkel való kommunikációra és arra, hogy elnyerjék az evangélium igazságának fényét. Érezték a Szentlélek hatását, ami megerősítette számukra az evangélium igazságát.

Joseph Smith próféta azt mondta: „Különbség van a Szentlélek és a Szentlélek ajándéka között. Kornélius részesült a Szentlélekben, mielőtt megkeresztelkedett volna; ez volt Isten hatalma, ami meggyőzte őt az evangélium igaz voltáról, ám nem kaphatta meg a Szentlélek ajándékát, csak keresztelkedését követően. Ha nem vette volna magára … ezt a szertartást, akkor a Szentlélek, ami meggyőzte őt Isten igazságáról, magára hagyta volna.”⁵

A Szentlélek ajándékát – ami nem más, mint az arra való jog, hogy a Szentlélek az ember állandó társa legyen – egyedül a Krisztusba vetett hit, a bűnbánat, az alámerítéssel való keresztelés és a melkisédeki papsággal bíró felhatalmazott szolgák általi kézrátétel feltételeinek teljesítése révén nyerhető el. Igen becses ajándék ez, ami egyedül az Úr egyházának arra érdemes tagjai számára érhető el.

A Tanok és szövetségekben az Úr „kimondhatatlan adománynak” nevezi a Szentlélek ajándékát.⁶ Ez a bizonyság és a lelki ajándékok forrása. Ez az, ami megvilágosítja az elmét, örömmel tölti el a lelket⁷, minden dologra megtanít minket, és eszünkbe juttatja az elfeledett tudást⁸. A Szentlélek továbbá „mindent megmutat [nekünk], hogy mit kell cselekedn[ünk]”⁹.

James E. Faust elnök hozzátette még, hogy a Szentlélek ajándéka „biztosítja leginkább a benső békességet nyughatatlan világunkban”¹⁰.

Gordon B. Hinckley elnök azt tanította: „Mily nagyszerű áldás részesülni az Istenség egy tagjának szolgálattevő hatásában!”¹¹ Gondoljatok csak bele, mit is jelent ez, képesnek és jogosultnak lenni az Istenség egy tagjának szolgálatára, valamint tanácskozni a végtelen bölcsességgel, végtelen tudással és végtelen hatalommal!

Mint minden ajándék esetében, ezt az ajándékot is meg kell kapni és el kell fogadni ahhoz, hogy használni tudjuk. Amikor a papság kezei a fejeteken nyugodtak, hogy az egyház tagjává konfirmáljanak, ezeket a szavakat hallottátok: „Fogadd be a Szentlelket!” Ez nem azt jelenti, hogy a Szentlélek minden feltétel nélkül állandó társatokká vált. A szentírások figyelmeztetnek minket, hogy „az Úr Lelke nem lesz mindig az emberrel”¹². Konfirmációnk során csupán a Szentlélek társaságára való jogot kapjuk meg, ám olyan jog ez, amit folyamatosan ki kell érdemelnünk engedelmességünkkel és érdemességünkkel. Nem szabad készpénznek vennünk ezt az ajándékot.

A Szentlélek figyelmeztetni fog a veszélyre, és arra int minket, hogy segítsünk a szükséget látóknak. Thomas S. Monson elnök ezt a tanácsot adta: „Figyeljünk! Várjunk! Füleljünk a csendes, halk hangra! Amikor ő szól, a bölcs férfiak és nők engedelmeskedjenek! A Szellem sugalmazásait nem szabad figyelmen kívül hagyni.”¹³

Egyszer lehetőségem volt végigjárni egy hatalmas barlangot. A túra alatt a vezető egy pillanatra lekapcsolta a világítást, hogy szemléltesse, milyen a teljes sötétség. Bámulatos élmény volt! A kezemet kinyújtottam magam elé pár centire, és nem láttam! Némiképp félelmetes is volt. Megkönnyebbültem, amikor a világítást visszakapcsolták.

Ahogy a fény átjárja a világosságot és láthatóvá teszi a fizikai dolgokat, úgy a Szentlélek is átjárja a minket körülölelő lelki sötétséget, és tisztán láthatóvá teszi az egykor rejtett lelki dolgokat. Pál apostol ezt tanította: „Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.”¹⁴

Attól tartok, hogy az Úr egyházának néhány tagja közel sem él a Szentlélek ajándékára vonatkozó kiváltságainkkal.¹⁵ Néhány ember figyelmét elvonják a világ dolgai, amik elzárják a Szentlélek fokozott hatását, így akadályozva meg őket a lelki sugalmazások felismerésében. Zajos és sürgő-forgó világban élünk. Ne feledjétek, hogy a szorgos élet nem feltétlenül egyenlő a lelki élettel! Ha nem vigyázunk, a világ dolgai kirekeszthetik a Szellem dolgait.

Néhányan lelkileg halottak és érzéketlenek a bűnök elkövetésére tett döntéseik miatt. Mások egyszerűen meg vannak elégedve lelkiségük mértékével, és nem is vágynak arra, hogy önmagukon felülkerekedve az Örökkévalóval társalogjanak.

Ha kitárnák szívüket a Szentlélek e kimondhatatlan adományának kifinomító hatása előtt, csodás új lelki távlatokat látnának meg! Szinte elképzelhetetlen horizont tárulna fel szemük előtt. Ők maguk is megismerhetnék a Szellem dolgait, melyek kivételesek, becsesek és képesek arra, hogy felnagyítsák a lelket, kitágítsák az értelmet és kimondhatatlan örömmel töltsék el a szívet.

Brigham Young elnök mesélt egy szent élményről, amikor Joseph Smith, a mártírhalált halt próféta, látomásban megjelent neki, és még egy üzenetet hozott a szenteknek. Olyan üzenet ez, amire a szenteknek minden eddiginél nagyobb szükségük van ma: „[Feltétlenül] mondd meg az embereknek, hogy … tartsák meg az Úr Szellemét – mondta Joseph –, és az a helyes úton vezeti majd őket! Ügyeljetek, hogy ne utasítsátok el a szelíd, halk hangot, mert az fogja megtanítani nektek, hogy mit tegyetek és merre menjetek! Az fogja meghozni a Királyság gyümölcseit! Mondd el a testvéreknek, hogy tartsák szívüket nyitva a meggyőzésre, hogy amikor a Szentlélek eljön hozzájuk, szívük kész legyen a befogadására!”¹⁶

Testvérek, elutasítjuk a szelíd, halk hangot? Teszünk-e olyan dolgokat, amik megbántják a Szentlelket? Beengedünk-e otthonunkba olyan hatásokat, amik elűzik onnan a Szellemet? Az, hogy milyen kikapcsolódást engedünk be otthonunkba, bizonyára hatással lesz a Szentlélek erejére. A világ legtöbb szórakozási formája bántja a Szentlelket. Bizonyára nem lenne szabad megnéznünk olyan filmeket vagy televíziós műsorokat, amik tele vannak erőszakkal, trágársággal és erkölcstelenséggel.

Arra kérlek titeket, alázattal és imádságos lélekkel tegyétek fel magatoknak a kérdést: „Velem van a Szentlélek az életemben? Boldog vagyok? Teszek-e bármi olyat, ami bántja a Szellemet, és meggátolja abban, hogy állandó társam legyen?” Legyen bátorságotok bűnbánatot tartani, ha szükséges, hogy újra élvezhessétek a Szentlélek társaságát!

Érezhető otthonunkban a Szentlélek hatása? Tesz bármi olyat a családunk, ami sérti a Szellemet? Lehet, hogy hatékonyabban is behívhatnánk otthonunkba a Szentlelket?

Otthonunk középpontjában még fokozottabban Krisztusnak kell állnia. Több időt kellene a templomban töltenünk, és kevesebbet a vágyaink hajszolásával. Csökkentenünk kellene otthonunk zajszintjét, hogy a világ ricsaja ne nyomja el a Szentlélek csendes, halk hangját. Szülőként egyik legnagyobb célunk az legyen, hogy otthonunkban érezhető legyen a Szentlélek ereje és hatása! Imádkozzunk és tanulmányozzuk a szentírásokat! Énekelhetjük a visszaállítás himnuszait, hogy otthonunkba hívjuk a Szentlelket. A rendszeres családi est is segítségünkre lesz.

E háborgó időkben szükségünk van életünkben erre a kimondhatatlan adományra. Boyd K. Packer elnök erre emlékeztet bennünket: „Nem kell a jövőtől félve élnünk. Minden okunk megvan az örvendezésre, és kevés okunk van félni. Ha követjük a Szellem sugalmazásait, biztonságban leszünk, bármit is tartogasson a jövő. Tudni fogjuk, mit kell tennünk.”¹⁷

Joseph Smith próféta azt tanította, hogy a szentek meg tudják különböztetni az Úr Szellemét minden más szellemtől, hiszen az „békét és örömöt suttog lelküknek; elveszi szívükből a rosszhiszeműséget, a gyűlöletet, a viszálykodást és minden gonoszt; és az lesz minden vágyuk, hogy jót tegyenek, igazlelkűséget teremtsenek és Isten királyságát építsék föl”¹⁸.

Egyszer egy barátom elmesélte, hogyan ismerte fel és értette meg a Szentlélek ajándékát. Gyakran imádkozott, és vágyott arra, hogy megtudja, vajon igaz-e az evangélium.

Bár jó érzései voltak hitelvei felől, soha nem kapta meg a biztos tudást, amire oly hőn éhezett. Megbékélt hát azzal a tudattal, hogy ő talán egyike azoknak, akiknek mások hitére támaszkodva kell végigjárniuk útjukat ez életben.

Egy reggel, miközben szentírásain elmélkedett, érezte, amint valami átáramlik a testén, feje búbjától egészen a lábujjáig. „Mérhetetlen szeretet és igaz öröm ölelt körül – mondta. – Nem tudom leírni, pontosan mit is éreztem, csak azt tudom mondani, hogy oly mélységes öröm vett körül, hogy bensőmben semmi más érzésnek nem maradt hely.”

Még a Szentlélek e kiáradásának érzése közben is eltűnődött azon, hogy vajon csak képzelődik-e. „Minél többet töprengtem – mondta –, annál hevesebbé váltak az érzések, míg nem tehettem mást, mint könnyes szemmel azt mondtam: ,Elég!’”

Édesapámnak hasonló élményben volt része kisfiú korában a keresztelője napján. Így mesélt erről: „Amikor a püspök fejemre helyezte a kezét és … azt mondta: ,Fogadd be a Szentlelket!’, … különös érzésem támadt, … olyan, amit még soha nem éreztem korábban. (…) Elárasztotta a lelkemet, és … boldogsággal töltött el, betöltötte a lelkemet.”

Attól a pillanattól fogva egész életén át mindig tudta, hogy Jézus Krisztus él, és Ő vezeti egyházát élő prófétáján keresztül.¹⁹

Sokan vannak ma, akik érezték a Szentlélek sugalmazását a Mormon könyve tanulmányozása vagy a misszionáriusok és barátok bizonyságának hallgatása közben. Nekik azt mondom az Úr Jézus Krisztus apostolaként: az evangélium visszaállíttatott a földre a maga teljességében! Joseph Smith igaz próféta volt, aki Isten adománya és ereje által fordította le a Mormon könyvét. Mindenkit arra ösztönzök, olvassa el a Mormon könyvét, és alkalmazza a benne foglalt ígéretet: „Amikor tehát ezeket megkapjátok, arra kérlek benneteket, hogy kérdezzétek meg Krisztus nevében Istent, az Örökkévaló Atyát, hogy mindez igaz-e. És ha ti azt akkor komolyan, Krisztusba vetett hittel, igaz szándékkal kérdezitek, a Szentlélek ereje által ki fogja nektek nyilvánítani e felől az igazságot.”²⁰

Mindazokat, akik nem tagjai ennek az egyháznak, szívem teljes gyengédségével arra ösztönzöm, hogy ne szegüljenek ellen az igazságnak! Biztosítsatok helyet szívetekben ennek a mennyei világosságnak! Legyen hitetek, tartsatok bűnbánatot és keresztelkedjetek meg Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatáért, és akkor ti is megkapjátok a Szentlélek e kimondhatatlan adományát!

Mennyei Atyánk él! Jézus a Krisztus! Joseph Smith prófétán keresztül visszaállíttatott Jézus Krisztus evangéliuma a maga teljességében. Gordon B. Hinckley elnök napjaink prófétája, látnoka és kinyilatkoztatója. Erről teszek bizonyságot, Jézus Krisztus nevében, ámen.