„A krisztusi úton haladjatok … tovább”, és legyetek állhatatosak!

Koppenhágában, az egyik kikötőgáton van egy Kristina nevű fiatal nőt ábrázoló bronzszobor. Kristina a tenger felé néz, és célját fürkészi, ami nem más, mint hogy Sion szentjeihez csatlakozzon. A szél vadul fúj az arcába, ő azonban nem néz vissza. Állhatatos marad, és tovább halad a kihívás szörnyű nehézsége ellenére, mert tudja, hogy a cél nemes. Nagyon szeretem ezt a szobrot, mert számomra Kristina dán születésű ükanyámat jelképezi, aki hatalmas szembenállás közepette döntött úgy, hogy csatlakozik az egyházhoz. Hálás vagyok a bátorságáért és a bizonyságáért. Az ő akkori döntésén múlott nemcsak az én sorsom, hanem nemzedékek sorsa is.

A Mormon könyvében Nefi azt mondja, hogy képesek vagyunk tovább haladni a krisztusi úton (lásd 2 Nefi 31:20). Azt mondja, nemcsak, hogy képesek vagyunk erre, de ez kötelességünk is! Kristinához hasonlóan talán Nefi is tudta, hogy egy ember szilárd elhatározása nemzedékekre van hatással. Nefi, miután atyja visszaküldte őt Jeruzsálembe, hogy megszerezze Lábán lemezeit, azt mondta: „Íme, Isten bölcsessége azt kívánja, hogy mi ezeket az írásokat megszerezzük, hogy általuk őseink nyelvét gyermekeink számára megőrizhessük.” (1 Nefi 3:19–20; kiemelés hozzáadva) Nefi jövendőbeli családjára gondolt annak ellenére, hogy nem volt számára kilátásban a házasság. Mint tudjátok, a családja egyedül barangolt a pusztaságban! Nefi nemcsak azt látta, hogyan térhet vissza mennyei otthonába, hanem azt is tudta, hogy mit szeretne az ő földi családjában.

Az Üdvözítő segíteni fog nektek abban, hogy meglássátok és megértsétek mindazt, amit a számotokra tartogat. Ti az Ő szeretett leányai vagytok. Személyesen ismer benneteket, és terve van veletek. Megígérte, hogy ha érdemesen éltek, az Ő Szent Lelke mindig veletek lesz.

Csakúgy, mint amikor a szél vadul, Kristinával szembe fújt azon a dán kikötőgáton, ti is mindannyian tapasztalni fogjátok a világi erők szembenállását. Az előrehaladás következménye a szembenállás. A szentírás nem azt mondja, hogy sétáljatok szépen, lassan előre. Azt mondja: haladjunk! Ehhez az szükséges, hogy szemetek előtt legyen annak a képe, ahová mentek. A Szentlélek segíteni fog nektek abban, hogy állhatatosak maradjatok, az Üdvözítőről való bizonyságotok pedig segítségetekre lesz, hogy mindezt teljes reménnyel tegyétek meg.

Sok évvel ezelőtt a férjemmel együtt jelentkeztünk a Bostonban megrendezett maratoni futóversenyre. A verseny előtti este azon gondolkoztunk, milyen érzés lehet célba érni, így elmentünk a belvárosba, és megálltunk két kilométerrel a célvonal előtt. Az est csendjében felvettük a futócipőnket, és lefutottuk azt az utolsó két kilométert. Mihelyst átléptük a célvonalat, győzedelmesen a magasba emeltük a karunkat, és úgy tettünk, mintha megnyertük volna a versenyt! Elképzeltük, ahogy több ezer ember szurkol nekünk kívülről. Másnap lefutottuk a versenyt. A közel negyvenkét kilométer bizony nagy kihívást jelent! Vannak olyan dombok, amiken fel-le futva teljesen kifogysz a szuszból. Végig, miközben ezeken a dombokon futottam, a célvonal lebegett a szemem előtt, valamint az, hogy milyen érzés volt előző este győzedelmesen átlépni azt a vonalat. A célvonal képe segített abban, hogy az iszonyú hideg és viharos New England-i idő ellenére végigfussam a maratoni távot.

Jövőképetek segíteni fog abban, hogy előre haladjatok. Pár percig gondoljátok végig, hol szeretnétek lenni egy, két vagy öt év múlva! Azután tegyétek meg a szükséges előkészületeket! Az ember nem fut le egy maratont csak úgy bármikor. Naponta készülni kell rá, lassanként fejlesztve ki az állóképességet és a kitartást ahhoz, hogy le lehessen futni a 42 kilométert. Így van ez az élettel is. Céljaitok elérésében az fog segíteni, ha napi szorgalommal imádkoztok és tanulmányozzátok a szentírásokat. Naponta hozott döntéseitek nemzedékekre lesznek hatással.

A szeminárium segített Melissának abban, hogy rájöjjön, milyen fiatal nővé szeretne válni. Ő nem volt az egyház tagja, de a barátaival együtt beiratkozott a szemináriumba. Amikor 18 éves lett, tanították a misszionáriusok. Tudta, hogy azok a dolgok, amiket tanítottak neki, igazak! A Szentlélek érezhető volt a keresztelőjén. Olyan érzés volt, mintha nemcsak a barátai és a családja lennének jelen, hanem jövőbeli családja is. A püspök megjegyezte, hogy szinte hallotta, amint a lány jövőbeli családja azt mondja: „Köszönjük, anya!”

Melissához hasonlóan ti is kötöttetek szövetségeket keresztelésetek alkalmával. A szövetségek megtartása által élvezhetitek a Szentlélek irányítását. A Szentlélek megvéd és megerősít titeket, továbbá közli veletek, hogy „mit kell cselekednetek” (2 Nefi 32:5). Ez az ajándék elválaszt benneteket a világtól.

Tudjuk, hogy normáitok miatt sok ellenállásba ütköztök. Tennessee és Arkansas államban találkoztam olyan fiatal nőkkel, akik hitük miatt ütköztek ellenállásba az iskolában. Azok a fiatal nők, akikkel Haitiben találkoztam, szintén mindennapos nyomással néznek szembe, amikor arra kérik őket, hogy olyan dolgokban vegyenek részt, amik egy szövetségeket kötött fiatal nő számára elfogadhatatlanok. Szemük mégis az evangélium reménysugarának édes fényétől ragyog. Állhatatosak maradnak, mert hallgatnak a Szentlélek „halk és szelíd hang[jára]” (1 Királyok 19:12), és követik sugalmazásait.

A Szentlélek irányítani fog benneteket, miközben döntéseket hoztok a jövőtökre nézve. Ismerek egy másik fiatal nőt, aki egy magas, jóképű fiatal-emberrel randevúzott – ő volt az iskolai kosárlabdacsapat sztárja és a diákönkormányzat elnöke. Miközben jövőbeni terveikről beszélgettek, a lány elmondta, hogy már nagyon régen elhatározta, hogy egy visszatért misszionáriushoz fog feleségül menni a templomban. A fiú tervei között nem szerepelt a misszió, így nagy csend támadt. Rákövetkező karácsonykor a fiú egy kis ajándékot adott a lánynak. Amikor felbontotta, látta, hogy ez egy levél Isten prófétájától, amiben misszionáriusi szolgálatra hívják el a fiút. A lány igazlelkű befolyása segített a fiúnak abban, hogy meghozza ezt a fontos döntést.

Ti is ilyen irányba befolyásolhatjátok azokat a fiatalembereket, akikkel kapcsolatba kerültök, hogy egy kicsit magasabbra emelkedjenek, és egy kicsit jobbak legyenek (lásd Első Elnökségi üzenet, 1999. szeptember). Segíthettek nekik abban, hogy felkészüljenek missziójukra, és becsületesen végigszolgálják azt. Segíthettek abban, hogy erkölcsileg tiszták maradjanak, és tisztességgel viselhessék a papságukat. A ti igazlelkű befolyásotok örökkévaló hatással lehet egy fiatalember életére nemcsak az ő életében, hanem nemzedékek életében is.

Amikor lányunk, Emi, 15 éves lett, döntést hozott. Egyik reggel láttam, hogy saját Mormon könyve Alma 48. fejezeténél van nyitva. Aláhúzta a Moróni kapitányról szóló verseket: „Moróni hatalmas, erős és tökéletes gondolkodású ember volt. (…) Krisztusban szilárdan bízó ember volt.” (Alma 48:11, 13)

A margóra ezt írta: „Olyan férfihez akarok feleségül menni, mint amilyen Moróni volt!” És hét évvel később ez így is történt! Emi látta jövendőbeli férjét, miközben a szentírásokat olvasta, és odafigyelt a Szentlélek sugalmazásaira. Továbbá megismerte és megértette az Üdvözítőt és az ő nagyszerű tervét a boldogságról (lásd Alma 42:8).

Miközben a szentírásokat olvassátok, meg fogjátok tudni, hogy az Üdvözítő nemcsak a világ világossága és az élet, hanem Ő a mi ragyogó reményünk is. Általa reményetek lehet arra, hogy visszatérhettek Mennyei Atyánkhoz, és vele lakhattok. Általa bűnbánatot tarthattok, és legyőzhetitek azokat a dolgokat, amik az állhatatosságotok útjában állnak. Általa erőt és bátorságot meríthettek ahhoz, hogy a krisztusi úton haladjatok tovább akkor is, amikor az ellenállás szelei fújnak.

Nos, lehet, hogy nektek nem kell Kristinához hasonlóan egy kikötőgáton állni és nehéz döntéseket hozni. És talán soha nem kerül sor arra, hogy egy maratoni futóverseny hullámzó dombjain haladjatok előre. Viszont szembe fogtok kerülni olyan választásokkal, amiknek örökkévaló következményei lesznek. Céltudatosan haladjatok előre! A Szentlélek segíteni fog nektek abban, hogy állhatatosak maradjatok, az Üdvözítőről való bizonyságotok pedig segítségetekre lesz, hogy mindezt teljes reménnyel tegyétek meg.

Állhatnak előttetek meredek domboldalak, Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus azonban megígérte, hogy minden lépésnél veletek lesz. Soha ezelőtt nem volt ilyen fontos, hogy a krisztusi úton haladjunk előre és állhatatosak legyünk.

Ezért Nefivel együtt azt mondom: „Ezen a krisztusi úton haladjatok hát tovább, [és] higgyetek tökéletes bizalommal. (…) És akkor, ha így … törekedtek előre, … és mindvégig kitartotok, örök életet nyertek – mondja az Atya.” (2 Nefi 31:20; kiemelés hozzáadva) Jézus Krisztus nevében, ámen.