Videó: Eszközök Isten kezében

Ezt a videofilmet az általános segítőegyleti gyűlésen mutatták be, amelyben Gordon B. Hinckley elnök mondja el a Segítőegylet történetét. A filmben szerepel Joseph Smith próféta, Emma Smith, Lucy Mack Smith, valamint a Segítőegylet korai tagjai, akik a vöröstéglás raktárban gyűltek össze.

Hinckley elnök: Rendkívüli és figyelemre méltó a Segítőegylet növekedése, melyet 1842. március 17-én, Nauvoo városában alapítottak meg 20 fővel. Mára, 160 évvel később, a világ kis és nagy közösségeinek tagjaival, a létszám több mint ötmillió főre emelkedett.

Az elemi részek, melyekből a Segítőegylet kifejlődött, megelőzik alapítását. Ezen elemi részek közé tartozik az a természetes női ösztön, hogy segítő kezet nyújtva elősegítik a közjót, segítenek a bajba jutottakon, és hogy fejlesztik saját elméjüket és tehetségeiket. Ezért szervezte őket egyletbe Joseph Smith.

Joseph Smith: Ez a „Nőtestvérekből álló Egylet talán jócselekedetekre ösztönzi majd a férfitestvéreket, gondoskodva a szegények szükségleteiről – jószívűségre törekedve, és szolgálva őket szükségleteikben – javítanak a normákon és erősítik a közerkölcsöt”¹.

Hinckley elnök: A szerény kezdetekből kifejlődött valami, amiről úgy tartom, hogy a maga nemében az egész világon a legnagyobb és leghatékonyabb szervezet.

Azon az első gyűlésen, mikor Emma H. Smitht megválasztották elnöknek, ő azt mondta, hogy „minden egyháztag igyekezzen jót tenni”². Ez a lélek uralkodott akkor, és most is ez a lélek uralkodik. Továbbra is az legyen a vezérlő alapelve az összes elkövetkező nemzedéknek, hogy „minden egyháztag igyekezzen jót tenni”.

Emma Smith: „Valami rendkívülit fogunk véghezvinni… Rendkívüli eseményeknek és sürgető kéréseknek nézünk elébe”³.

Joseph Smith: „Ennek az egyletnek az Isten által felállított rendszer szerint kell kapnia az útmutatást: a vezetésre kijelölt közvetítőkön keresztül”⁴.

„A jószívűség érzése természetes a nőknek. Most olyan helyzetbe kerültetek, amelyben azon tulajdonságok szerint cselekedhettek, amelyeket Isten ültetett szívetekbe. Ha ezen alapelvek szerint éltek, mily dicső és nagyszerű! Ha e kiváltságokhoz méltóan éltek, az angyalokat nem lehet visszatartani attól, hogy társaitok legyenek. Nem a gyűlölködés, … a veszekedés és viszálykodás, hanem a szelídség, szeretet, és tisztaság azok a tulajdonságok, amelyek felmagasztalnak bennünket,

és a mennyei áldások zúdulni fognak ránk…

Mától fogva, mikor hazamentek ne ejtsetek ki egy rossz szót sem, hanem a kedvesség, jószívűség és szeretet koronázza cselekedeteiteket…

Miközben növekedtek ártatlanságban, erényben és jóságban, tárjátok ki szíveteket és tartsátok nyitva mások felé, hosszútűrőnek kell lennetek, és türelmesnek az emberiség hibáival és tévedéseivel szemben. Milyen értékes is az emberi lélek! (…)

Most pedig elfordítom számotokra a kulcsot Isten nevében, ujjongani fog ez az egylet és tudás és intelligencia árad majd le mostantól fogva – jobb napoknak néz elébe az egylet”⁵.

Hinckley elnök: Ez a prófétai kijelentés Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Segítőegyletének alapító okiratául szolgált másfél évszázadon keresztül.

Lucy Mack Smith, a próféta édesanyja, így szólt a nauvooi nőtestvérekhez:

Lucy Mack Smith: „Gondoskodnunk kell egymásról, vigyáznunk kell egymásra és tanulnunk kell egymástól ahhoz, hogy mindannyian együtt foglalhassunk helyet a mennyben!”⁶

Hinckley elnök: A szervezet történelme megmutatta, hogy a nőknek az egyházban nem kellett addig várniuk, míg helyet foglalhattak a mennyben, ahhoz, hogy érezzék az általa leírt tevékenységek édes gyümölcsének ízét.

Sokat megtapasztaltak a mennyországból már itt a földön, mivel életük során szerették, megvigasztalták és tanították egymást. Ki tudná felbecsülni a milliók életét befolyásoló nők hatását, akiknek tudása növekedett, jövőbelátása élesedett, kiknek élete kiteljesedett, és kiknek az Isten dolgai iránti értelme gazdagodott a Segítőegylet gyűlésein, számtalan hatékonyan tanított és megtanult lecke miatt?

Ki tudná megmérni azt az örömet, amely ezeknek a nőtestvéreknek az életébe költözött, mióta összejárnak, barátkoznak az egyházközségi vagy gyülekezeti légkörben, és gazdagítják egymás életét az édes és kincset érő társaság által? Ki tudná akár a legnagyobb erőfeszítései árán is felbecsülni a jószívűség megszámlálhatatlan cselekedeteit, az ételeket, melyek üres asztalokra kerültek, a hitet, melyet a betegség reménytelen óráiban is tápláltak, a bekötözött sebeket, a fájdalmat, melyeken szerető kezek és halk, megnyugtató szavak enyhítettek és azt a vigaszt, melyet a halál idején és az azt követő magányban nyújtottak?

A Segítőegyletről beszélve, Joseph F. Smith elnök egyszer így szólt: „Ez Isten által fenségesen megalkotott, fenségesen felhatalmazott, a nők és a férfiak lelkének szabadításáért elrendelt szervezet. Ezért nincs olyan szervezet, amivel össze lehetne hasonlítani, ami ugyanazt a helyet és emelvényt elfoglalhatná, mint ez. (…)

Tegyétek [a Segítőegyletet] az első, a legelső, a legmagasztosabb, a legjobb és legalaposabb szervezetté a világon létező összes között. Isten prófétájának hangja hív benneteket, hogy ezt tegyétek, hogy ez legyen a legelső, a legnagyszerűbb és legjobb, a legtisztább és a jó mellett leginkább elkötelezett.”⁷

Isten áldja Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza Segítőegyletét! A szeretet, amely másfél évszázadon keresztül motiválta tagjait, növekedjen egyre tovább, hogy hatását érezzék az egész világon! Jószívűségük örökre érintse meg a megszámlálhatatlan sokaságot, bárhol is juttassák azt kifejezésre! Fény és értelem, tanulás és tudás, és örökkévaló igazság koronázza a nők elkövetkező nemzedékeit, a föld összes nemzete között, e páratlan és fenségesen megalapított szervezeten keresztül! Ismerjék fel egytől egyig nagyszerű felelősségüket és áldásukat, hogy eszközök lehetnek Isten kezében e nagy munka elvégzésében.” (Lásd Alma 26:3.)