2008
Legfontosabb elhívásunk: az evangélium tanítása
2008. november


Legfontosabb elhívásunk: az evangélium tanítása

Ha megtanuljuk a tanítás néhány alapelvét, s látjuk, hogy kell tanítani, akkor mindannyiunknak sikerülni fog.

Kép
William D. Oswald

Nemrég Oswald nőtestvérrel elhatároztuk, hogy megtanítjuk ötéves ikerunokáinkat ugrókötelezni. Az ugrókötelezés egy gyermekjáték, mely során a lábunk alatt, majd a fejünk felett elhaladó kötélen kell átugranunk. Néhány egyszerű utasítás után a két kislány többször is megpróbálkozott vele, de sikertelenül.

Már épp fel akartuk adni, mikor arra jött két idősebb szomszédlány. Megkértük őket, hogy segítsenek. Mindketten nagyon jól tudtak ugrókötelezni, és meg tudták mutatni unokáinknak, hogyan kell átugrani a kötelet. Amint a szomszéd lányok ugróköteleztek, észrevettem, hogy egy dalt énekelnek hozzá, mely segít, hogy a kötél mozgásának ritmusára ugorjanak.

Miután unokáink megértették az ugrókötelezés alapjait, és látták, hogyan kell átugrani a kötelet, a lecke többi része könnyű volt. Egy kis gyakorlással az ikrek már mindketten jó úton haladtak az ugrókötelezés alapjainak elsajátítása felé.

Az ugrókötéllecke alatt egy másik unokánk, aki csak most hároméves, leült a fűre, és csendben figyelt. Mikor megkérdezték, hogy ő is szeretné-e kipróbálni az ugrókötelezést, bólintott, odajött, és megállt a kötél mellett. Amint forgattuk a kötelet, legnagyobb meglepetésünkre átugrotta, ahogy a nővéreitől látta. Egyszer, kétszer, majd újra meg újra, hangosan ismételve az éneket, melyet az idősebb gyermekektől tanult.

Mind a három unokánk felismerte, hogy az ugrókötelezésnek vannak bizonyos mesterfogásai. Már könnyen ment mindannyiuknak, miután megtanultak egy pár alapelvet, s megfigyelték, hogyan kell. Így van ez az evangélium tanításával is. Ha megtanuljuk a tanítás néhány alapelvét, s látjuk, hogy kell tanítani, akkor mindannyiunknak sikerülni fog.

Boyd K. Packer elnök gyakran emlékeztet minket, hogy „mindnyájan – vezetők, tanítók, misszionáriusok és szülők egyaránt – egy életre szóló felkérést kaptunk az Úrtól, hogy tanítsuk és tanulmányozzuk az evangélium tanait, ahogy azokat kinyilatkoztatták számunkra”1. Ahogy azt L. Tom Perry elder mondta: „Az egyház minden területén szükség van hatékony tanárokra.”2

Mivel minden egyháztag tanár is, és „minden cselekedetünk központjában a tanítás áll”3, mindannyiunk szent felelőssége, hogy elsajátítsuk a tanítás néhány alapelvét. Sok alapelve van a tanításnak és a tanulásnak, és nem elég, ha csak olvasunk róluk. Először is, meg kell értenünk ezeket az alapelveket, másodszor pedig látnunk kell, hogy a sikeres tanárok hogyan használják ezeket. Ezt megtehetjük úgy, ha alaposan megfigyeljük az egyházközségeinkben és gyülekezeteinkben szolgáló rátermett tanárokat, és emellett áttanulmányozzuk a tanításról és tanulásról szóló világméretű vezetőképzés anyagát, mely az egyház honlapján vagy az egyházi folyóiratokban található.4

Az evangélium tanulására és tanítására vonatkozó alapvető tantételek megtalálhatók a szentírásokban is. Egy nagyszerű, bár gyakran mellőzött tanítási forrásban, a Tanítás, nincs nagyobb elhívás5 című kézikönyvben szintén szó esik róluk.

Amikor az ideális tanár mintáját keressük, aki képes bemutatni, hogyan kell az evangéliumot tanítani, egész biztosan a názáreti Jézus jut majd eszünkbe. Tanítványai Rabbóninak hívták, ami annyit tesz: „Mester” vagy „Tanító”6. Valóban Ő volt és ma is Ő a Mestertanító.

Jézus abban különbözött a korabeli tanároktól, hogy úgy tanított, „mint a kinek hatalma van”7. Ez a tanításra és szolgálatra szóló hatalom Mennyei Atyjától származott, mert „kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal…; mert az Isten vala ő vele”8.

E minta alapján tanította Mennyei Atyja Jézust, amint János azt feljegyezte. Jézus így szólt: „[És] semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem.”9 „[A] Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát… Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, a miket ő maga cselekszik.”10

A szentírásokban további példákat találhatunk sikeres evangéliumi tanárokra, akik megváltoztatták tanítványaik életét megmentve azok lelkét. A Mormon könyvéből például rögtön eszünkbe jut Nefi11, Alma12 és Móziás fiai13 példája. Figyeljük meg, mit tettek Móziás fiai, amint az evangélium tanítására készültek:

„[M]egerősödtek az igazság ismeretében, mert jó felfogású emberek voltak és szorgalmasan kutatták a szentírásokat, hogy Isten szavát megismerjék.

De ez nem minden; sok imádkozásnak és böjtnek adták magukat, ezért rendelkeztek a prófétálás lelkével és a kinyilatkoztatás lelkével, és amikor tanítottak, akkor Istentől való hatalommal és felhatalmazással tanítottak.”14

Moróni, akit „Isten színe elől küldtek”15, hogy Joseph Smith prófétát tanítsa és oktassa, szintén képes volt erőteljesen tanítani az evangéliumot. Joseph röviden, de részletesen leírja, hogy mit mondott és tett Moróni, mikor őt tanította.16

Mikor Moróni először jelent meg Joseph Smithnek, Joseph akkor egy 17 éves, gyengén iskolázott fiú volt. Joseph azt mondta magáról, hogy „alacsony származású… lényegtelen fiú [volt] a világban”17. Egy barátja később még „műveletlennek” és „tanulatlannak”18 is nevezte. De egy türelmes és gondoskodó tanár kezében, amilyen Moróni is volt – és más mennyei hírnökök által, akik később tanították –, ez a fiatal férfi központi alakjává vált egy, az Úr szavaival élve „bámulatos mű[nek] és csod[ának]”19.

A tanításnak és tanulásnak mely alapelveit fedezhetjük fel abban, ahogyan Moróni Joseph Smitht tanította? Számos fontos alapelvről beszélhetnénk, de most koncentráljunk arra a háromra, melyek nélkülözhetetlenek a jó tanításhoz.

1. alapelv: Mutasd ki a szeretetedet tanítványaid iránt és szólítsd őket nevükön!

Joseph Smith azt mondta, hogy amikor Moróni angyal először jelent meg neki, Joseph „[megijedt]; de a félelem hamarosan eltávozott [tőle]”. Mit tett Moróni, hogy eloszlassa ezt a félelmet? Joseph szavai szerint: „Nevemen szólított.”20 A tanárok, akik szeretik tanítványaikat, és nevükön szólítják őket, mennyei mintát követnek.21

Nemrég részt vettem egy gyűlésen Thomas S. Monson elnökkel, és feltűnt, hogy mindnyájunkat név szerint üdvözölt. Beszélt nekünk egy gyermekkori vasárnapi iskolai tanáráról, Lucy Gertschről, s megjegyezte, hogy ő olyan tanár volt, aki minden diák nevét tudta az osztályában. Monson elnök elmesélte róla, hogy „mindig felhívta azokat, akik kihagytak egy vasárnapot, vagy egyszerűen csak nem jöttek el. Tudtuk, hogy törődik velünk. Egyikünk sem felejtette el őt vagy az általa tanított leckéket soha.”22

2. alapelv: A szentírásokból taníts!

A Moróni által alkalmazott másik alapelv az volt, hogy ismerte a szentírásokat és azokból tanított. Joseph Smith elmondta, hogy első találkozásukkor Moróni „idézni kezdte az Ószövetség próféciáit… [és] sok más részt is idézett a szentírásokból, és sok… magyarázatot adott”23. A Moróni által idézett számos szentírásból Joseph felismerte prófétai szerepét a Mormon könyve napvilágra kerülése és az igaz evangéliumnak a földön való visszaállításával kapcsolatban.24

3. alapelv: Bátorítsd tanítványaidat, hogy elmélkedjenek az evangéliumi igazságokon!

Moróni alkalmazott egy harmadik alapelvet is Joseph Smith tanítása során, méghozzá hogy elmélkednie kell mindazon, amit tanult. Joseph elmondja, hogy a Morónival való harmadik találkozás után újra magára maradt, hogy elgondolkozzon azon, amit éppen átélt25. A hatékony tanárok a feltámadott Krisztus példáját fogják követni, aki a nefitáknál megkérte a sokaságot, hogy menjenek vissza „otthonai[k]ba, és gondolkozza[nak] el azokon a dolgokon”, amiket tanított nekik, hogy „megérthessé[k] őket”26.

Nefi emlékeztet minket, hogy az elmélkedéshez nemcsak a fejünket, hanem a szívünket is használnunk kell. Azt mondta: „Szívem szüntelenül elgondolkozik azon dolgokon, amiket láttam és hallottam.”27 A szentírásokon, valamint a látottakon és hallottakon való elmélkedés által személyes kinyilatkoztatást hívhatunk az életünkbe.

Bizonyságot teszek, hogy az evangélium tanítása szent elhívás. Ha szereted tanulóidat és nevükön szólítod őket, ha kinyitod a szentírásokat és azokból tanítasz, és ha bátorítod tanulóidat, hogy elmélkedjenek a visszaállított evangélium igazságairól és alkalmazzák azokat, akkor a jóra irányuló hatásod felerősödik, és a tanulóid élete áldásokban bővelkedik majd. És azon a dicsőséges napon neked is azt fogják mondani, amit a názáreti Jézusnak mondtak: „Tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul.”28 Jézus Krisztus nevében, ámen.

Jegyzetek

  1. Boyd K. Packer és L. Tom Perry: A tanulás és a tanítás tantételei. In Világméretű Vezetőképző Gyűlés, 2007. febr.; in Liahona, June 2007, 50.

  2. Liahona, June 2007, 52; lásd még 1 Korin-thusbeliek 12:28; Efézusbeliek 4:11–14.

  3. Boyd K. Packer, Liahona, June 2007, 54.

  4. Lásd Világméretű Vezetőképző Gyűlés, 2007. febr.; in Liahona, June 2007, 49–80; ez a világméretű vezetőképző gyűlés elérhető a www.lds.org címen is.

  5. Tanítás, nincs nagyobb elhívás (1999), cikkszám 36123

  6. János 20:16

  7. Máté 7:29; lásd még Márk 1:22.

  8. Cselekedetek 10:38

  9. János 8:28

  10. János 5:19–20

  11. Lásd 2 Nefi 33:1–13.

  12. Lásd Móziás 27:32–37; Alma 17:1–12.

  13. Lásd Alma 17:1–12.

  14. Alma 17:2–3

  15. Joseph Smith története 1:33

  16. Lásd Joseph Smith története 1:27–54.

  17. Joseph Smith története 1:22

  18. Orson Pratt, “Discourse,” Deseret News, July 21, 1880, 386.

  19. Ésaiás 29:14; 2 Nefi 25:17; 27:26; lásd még 3 Nefi 21:9–10.

  20. Joseph Smith története 1:32–33; lásd még 49. v.

  21. Lásd Máté 3:17; 3 Nefi 11:7; Moróni 2:1–2; Joseph Smith története 1:17.

  22. Thomas S. Monson, “Examples of Great Teachers,” Liahona, June 2007, 77.

  23. Joseph Smith története 1:36, 41

  24. Lásd Joseph Smith története 1:33–54; lásd még T&Sz 20:8–9.

  25. Joseph Smith története 1:47

  26. 3 Nefi 17:3; lásd még T&Sz 138:1, 6, 11, 29.

  27. 2 Nefi 4:16; lásd még Moróni 10:3.

  28. János 3:2