Megnyerni a gonosz elleni háborút

Ma este az ároni papságot viselő fivéreimhez fogok beszélni. Az a vágyam, hogy segítsek nektek még jobban megérteni, hogy kik vagytok, mi a célotok az életben, és hogy miképpen sikerülhet elérnetek ezt a célt.

Az egyik legkiemelkedőbb időszakban jöttetek a világra. Egy hatalmas háború végső szakaszához értünk. Ez a háború a világ megalapítása előtt kezdődött, és borzalmas következményekkel járt a világtörténelem folyamán. Most arról a háborúról beszélek, mely Krisztus követői és mindazok között zajlik, akik Őt mint Istenüket megtagadják.¹

A Jelenések könyvének szerzője, János beszámolt erről a háborúról:

„És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánnyal; és a sárkány is viaskodik vala és az ő angyalai;

De nem vehetének diadalmat, és az ő helyök sem találtaték többé a mennyben.

És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.”²

Sátán volt az, aki kirobbantotta ezt a halandóság előtti háborút. Fellázadt Atyánk terve ellen, melyet Ő gyermekeinek szabadulásáért készített, valamint megtagadta Krisztust, akit a terv végrehajtására jelöltek ki. Tragikus módon Atyánk gyermekeinek egyharmada követte Sátánt.³ Kétharmada azonban nem. Ti, fiatal barátaim, ez utóbbiak között voltatok, és velük együtt a földre jöttetek, hogy kövessétek az Atya boldogságot hozó tervét.

Sátán háborúja sajnos nem ért véget azzal, hogy kiűzetett a mennyből. János elmondása szerint Sátánt és követőit levetették a földre⁴, akik „nagy haraggal”⁵ jöttek ide. Haragjukat bizonyítja az a rengeteg véres esemény és borzalom, amely az idők kezdete óta sújtja az embereket.

Olyan mély és hatalmas sebeket kaptak az emberek, hogy szenvedésük láttán maga az Isten is könnyezett, mikor végigtekintett rajtuk.⁶

Most már a föld halandó történelmének utolsó napjait éljük. Egy eljövendő napon Atyánk Fia visszatér a földre, ahol elutasították Őt, és a magáénak követeli azt.⁷ Azon a napon legyőzi a Sátánt és annak hadseregét, és megnyitja az ezeréves béke és igazság időszakát.⁹ Erre a napra előretekintve Isten még egyszer és utoljára visszaállította királyságát a földre. Ez a királyság Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza.⁹

Bár a múltban Isten királysága már egyszer itt volt a földön, azok, akikre korábban rábízták a királyságot, nem voltak képesek fenntartani azt. Ezúttal azonban más a helyzet. A prófétai ígéret szerint Isten királysága ezúttal nem vétetik el a földről, hanem legyőzi a világot.¹⁰

Hogy biztosítva legyen végső sikere, Isten királyságának utolsó visszaállítása példa nélküli lelki erővel indult,¹¹ és ugyanezen lelkierő, sőt, még ennél is több erő által van fenntartva. Atyánk legbátrabb és legnemesebb fiai és leányai között voltak azok, akiket visszatartottak, hogy ezekben az utolsó napokban jöjjenek elő, és végezzék Atyánk és az Ő Fia munkáját. Az ő bátorságuk és nemességük már a földi élet előtti, Sátán elleni küzdelemben megnyilvánult. Ott „hagyták, hogy válasszák a jót vagy a rosszat”. Ők a „jót választották” és „rendkívül nagy hitet gyakoroltak”, valamint „jó cselekedete[ket]”¹² hajtottak végre. Ilyen jellemekre van most szükség Isten földi munkájának támogatásához, és ahhoz, hogy az emberek lelke megszabaduljon az ellenség fokozódó haragjától.

Nos, fiatal barátaim az ároni papságból, ti vagytok Atyánk e bátor és nemes fiai! Ti vagytok az Úr házának erőssége, az Ő harcosai!¹³ Ti vagytok azok, akik a gonosz helyett a jót választottátok, és akik „rendkívüli hitet gyakoroltatok”, és „jócselekedeteket” hajtottatok végre! És múltbeli tetteitek miatt megbíztak benneteket, hogy ezekben az utolsó napokban jöjjetek a földre, hogy újra véghezvigyétek azt, amit már korábban is: hogy újra a jót válasszátok a gonosz helyett, rendkívüli hitet gyakoroljatok és jó cselekedeteket hajtsatok végre. Mindezt Isten földi királysága és embertársaitok érdekében kell megtennetek!

Mivel Isten királysága visszaállíttatott a földre, és már ti is eljöttetek e világra, Sátán „tudja, hogy kevés ideje van”¹⁴. Ezért felsorakoztat minden rendelkezésére álló forrást, hogy a bűnre csábítson benneteket. Sátán tudja, hogy ha bűnbe sodor titeket, akkor talán megakadályozhat benneteket abban, hogy teljes idejű missziót szolgáljatok, templomi házasságot kössetek, és megerősítsétek leendő gyermekeitek hitét. Mindez nemcsak titeket, hanem az egyházat is gyengíti. Azt is tudja, hogy semmi sem döntheti meg Isten királyságát, „csakis nép[e] vétke”¹⁵. Ne hibázzatok tehát, hiszen háborúja most ellenetek irányul. Ellenetek, akik arra törekedtek, hogy „Isten parancsolatainak megörző[i] [legyetek], és a kiknél… Jézus Krisztus bizonyságtétele”¹⁶ van.

Nos, fiatal barátaim, fontos felismernetek, hogy e mostani és az előttünk álló napok milyen „veszedelmesek”¹⁷. Ezzel kapcsolatban Boyd K. Packer elnök a következőt mondta:

„Az egyház történelmében vagy a világtörténelemben sem ismerek még egy, a maihoz fogható időszakot. Az a gonoszság, ami Sodomában és Gomorában tombolt, semmi ahhoz a romlottsághoz képest, ami jelenleg körülvesz minket.”¹⁸

Amikor napjaink veszedelmeire utalok, nem az a célom, hogy félelmet keltsek, hanem hogy megfontoltságra buzdítsak. A megfontoltság annyit tesz, hogy lelkiismeretesen és komolyan kiértékelitek körülményeiteket, valamint hogy alaposan és körültekintően felméritek tetteitek következményeit. A megfontoltság így jó ítélőképességet, valamint józan viselkedést eredményez. Nem csoda hát, hogy a próféták azt tanácsolják a fiatal férfiaknak, hogy legyenek megfontoltak.¹⁹ Emlékezzetek Mormon megállapítására azzal kapcsolatban, hogy mitől volt Hélamán kétezer ifjú harcosa olyan eredményes a harcban. Nemcsak a bátorságuk, erejük és megbízhatóságuk, hanem a „megfontoltságuk”²⁰ miatt is. Mormon nagyra értékelte ezt a tulajdonságot, mert ő maga is élvezte ezen jellemvonás áldásait. Csupán tíz éves volt, amikor rábízták a nefita nemzet szent feljegyzéseit, mert „megfontolt gyermek” volt, és „gyors megfigyelő”²¹. Mormon volt az is, akit tizenöt éves korában „meglátogat[ott] az Úr”, és aki „megismert[e] Jézus jóságát” mert „megfontolt gondolkodású”²² volt.

Így hát a Sátán elleni háború végső, és leghevesebb szakaszában legyetek ti is megfontoltak, fiatal barátaim! Értsétek meg, hogy nem vehettek magatokhoz drogokat, alkoholt vagy dohányt. Nem foglalkozhattok a pornográfiával, vagy más erkölcstelen tevékenységekkel. Nem hazudhattok, csalhattok vagy lophattok. Nem használhattok helytelen, lealacsonyító vagy trágár nyelvezetet. Nem csúfíthatjátok el a testeteket tetoválással és testékszerekkel. Ha ezen az úton jártok, akkor lehetetlen megnyernetek a saját lelketekért vívott csatát, arról nem is szólva, hogy bátor harcosok legyetek abban a hatalmas küzdelemben, mely az Atya többi gyermekének lelkéért folyik.²³

Értsétek meg, fiatal barátaim, hogy csupán egyetlen módon nyerhetitek meg a Sátán elleni háborút. Ugyanúgy, ahogyan a kezdet kezdetén megnyertétek. Amikor a mennyei háborúban végül kivívták a győzelmet, fennhangon ezt hirdették:

„Most érkezik a szabadítás, és az erő, és Istenünk királysága, valamint az ő Krisztusának hatalma; […]

Mert legyőzték [utalva Mihályra és az ő angyalaira] őt [az ördögöt] a Bárány vére által, és bizonyságtételük szava által; mert nem saját életüket szerették, hanem mindhalálig megtartották a bizonyságtételüket.”²⁴ Fedezzétek fel el ennek a kijelentésnek a jelentőségét. Sátánt kezdetben e három dolog segítségével győzték le: (1) az Úr Jézus Krisztusba és az Ő engesztelő áldozatába vetett hit által, (2) a Róla való bizonysággal, melyet a legvégsőkig megtartottak, és (3) azzal, hogy az Úrnak és az Ő munkájának szentelték magukat. Ha ezekkel az eszközökkel lehetett őt legyőzni a kezdet kezdetén, akkor biztosak lehettek benne, hogy ezzel az egyetlen biztos módszerrel lehet most is megbuktatni.²⁵

Nos, talán azon tűnődtök, hogyan tehettek szert ilyen hitre, bizonyságra és elkötelezett lélekre, amely az ellenség legyőzéséhez kell. Hadd nyugtassalak meg benneteket, hogy ezek a tulajdonságok megvannak bennetek. Csak fel kell tárnotok azokat. Ezért engedjétek meg, hogy három dolgot javasoljak.

Először is, tegyetek úgy, mint az ifjú Joseph. Találjatok egy nyugodt helyet, és imádkozzatok Mennyei Atyátokhoz.²⁶ Tegyétek ezt rendszeresen és őszintén. Az ima a kinyilatkoztatás előfeltétele. Minél rendszeresebben és őszintébben imádkoztok, annál gyakrabban érkezik kinyilatkoztatás. Amikor megkaptátok a kinyilatkoztatást, az bizonyság lesz a nem látható dolgokról, amely a hit alapja.²⁷

Másodszor, tanuljátok meg meghallani az Úr hangját! Ez egy halk, szelíd és suttogásszerű hang.²⁸ Inkább érezni, semmint hallani lehet. Gondolatok, érzések és benyomások formájában érkezik. Ahhoz, hogy egy ilyen hangot meghalljatok, a saját lelketekben is nyugalomnak és csendnek kell uralkodnia. Tegyétek félre a túlzott nevetést és a könnyelműséget.²⁹ Talán nem tűnik könnyűnek megfegyelmezni az életeteket, ha azonban meghalljátok az Úr drága szerető hangját, az majd minden helyzetben megtart benneteket, és ez megér minden erőfeszítést.

Harmadszor, engedelmeskedjetek az Úr szavának, úgy, ahogy azt megkapjátok. Az Ő szava nemcsak szeretetteljes és vigasztaló, hanem egyúttal utasítást és helyesbítést is kapunk általa. Tegyétek azt, amire kér, nem számít, mennyire nehéznek tűnik is, és tegyétek meg rögtön. Ha az Úr szava szerint cselekedtek, akkor betöltheti lelketeket a Róla való tudás és az iránta érzett szeretet. Ez által pedig egyre inkább hajlandók lesztek letenni a saját életeteket, hogy Őt kövessétek.³⁰

Drága barátaim az ároni papságban, ezek a ti napjaitok! Ne vesztegessétek el! Legyetek megfontoltak! Ragadjátok meg „a hitnek paizsát, a melylyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok”³¹. Azután harcoljátok meg a „hitnek szép harczát”³². És miután mindent megtettetek, álljatok meg,³³ és „nézzétek az Úr szabadítását”³⁴. Biztosan állítom, hogy az Ő szabadítása elérkezik, megszabadítva titeket és szeretteiteket minden gonosztól. Erről teszem bizonyságomat Jézus Krisztus nevében, ámen.