Tartsd magasra a fáklyát!

Ez az a fáklya, ami az olimpiai lángot vitte tavaly februárban annak Görögországból Salt Lake Citybe tartó útja részeként. Ez a kiválóság és a remény szimbóluma. Görögországban gyújtották meg először, hosszú évekkel ezelőtt az olimpiai játékok születésekor.

Ez a Fiatal Nők fáklyája, ami a Mennyei Atyánktól származó evangélium világosságát jelképezi. Ez a világosság még születésetek előtt, a mennyben kezdődött. Ott megtanították nektek a boldogság nagyszerű tervét, és mivel elfogadtátok ezt a tervet, tiétek a kiváltság, hogy fáklyavivők legyetek!

Az Üdvözítő azt tanította nekünk, hogy „[ú]gy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat”.¹ Azt az isteni világosságot, amit lelketekben hordoztok, Istentől örököltétek, mert ti az Ő leányai vagytok. A titeket oly nemessé tévő világosságnak része a női mivolt áldása. Mily csodálatos számotokra tudni azt, hogy a ti nőies jellemvonásaitok Istentől jövő ajándék. Modernkori prófétáink azt tanítják, hogy az „ember neme alapvető jellemvonása az egyén földi élet előtti, halandó és örökkévaló azonosságának, valamint rendeltetésének”.² Isten leányának csodálatos tulajdonságaival születni szent áldás. Isten leányai, mind az idősek, mind a fiatalok lelki beállítottságúak, tapintatosak, gyöngédek és kedvesek. Szerető, gondoskodó természetük van. Ez a ti örökségetek. Soha ne becsüljétek alá Istentől kapott ajándékaitokat! Fejlesszétek tovább a bennetek lakozó isteni természetet! Ne homályosítsátok el a lélek fényességét, amivel a mennyből érkeztetek! Az Úrnak szüksége van a ti jóságotokra és befolyásotokra ebben a világban.

Így tehát ma este szeretnék a szívemből szólni hozzátok, és egyszerűen arról beszélni, hogyan legyünk jók, és az milyen előnyökkel jár. A beszéd a fáklya magasba tartásáról szól.

A világ megpróbálja elhitetni veletek, hogy a jóság elavult és régimódi, és hogy a népszerűség a szabályok megszegéséből, valamint normáitok lealacsonyításából ered. Ne dőljetek be az effajta gondolkodásmódnak! Amikor TV-t néztek vagy magazinokat olvastok, lehet, hogy abnormálisnak érzitek magatokat, pedig igazából ti vagytok azok, akik helyesen vélekednek.

Lehet, hogy tudjátok: hét fiú édesanyja vagyok. Én ismerem a fiúkat! Izgalmakkal teli életünk volt otthonunkban! Sokat tanultam tőlük és a barátaiktól; fiúktól és lányoktól egyaránt, és tudnék mesélni néhány titkukról. Meg is osztanék veletek egyet, és reménykedem, hogy nem kerülök e miatt bajba. Ez pedig a következő: A fiúk utálják, ha kényelmetlen helyzetbe hozzák őket. Emlékszem, amikor egy fiatalember egy lánnyal jelent meg a szalagavató bálon. A bál előtt elhozta a lányt a házunkhoz, hogy fényképeket készíthessünk. Amikor odaértek, bejött a konyhába, ahol én a fényképezőgépet kerestem, majd így szólt: „Le fog esni az állad, ha meglátod a lány ruháját! Annyira csodálatos!” Ez a fiú soha azelőtt nem mondott ilyet, így alig vártam, hogy megnézzem a lányt.

Amikor megláttam, megértettem a fiút. Tündérien nézett ki a lány. Csodaszép volt a ruhája. Megtudtam, hogy ő és az anyukája az egész várost bejárták a ruháért. Amikor végre megtalálták ezt a ruhát, tudták, hogy egy kevés anyag hozzátoldásával és a végső simításokkal tökéletes lesz, és magas normáiknak is eleget tesz.

Minden erőfeszítésük gyümölcsöző volt, mert a lány abszolút ragyogott ezen az estén, de nem csak a ruha miatt sugárzott, hanem diszkrét magabiztossága miatt is. Ahogy ránéztem, eszembe jutott a szentírás: „…erény díszítse gondolataidat szüntelenül! Akkor megerősödik bizalmad Isten előtt.”³ Honnan jött ez a magabiztossága? Észrevettem, hogy ez a fiatal nő másokra is tudott figyelni, mert nem aggódott saját kinézete miatt. Már hetekkel azelőtt gondoskodott erről a részletről. A vele lévő fiatalember kellemesen, biztosan és boldogan érezte magát, amikor vele volt, mert a lány ruhája nem volt kihívó. Minden tekintetben szerény volt, ami magabiztossá és boldoggá tette a lányt. És ez vonzó! A fiú nem került kényelmetlen helyzetbe. Büszke volt a lányra.

Annak a fiatal nőnek, aki egy nagyszerű fáklyavivő lehet, szüntelenül magas normái vannak, nem csak egy szalagavató bálon, hanem a hétköznapokon is. Olyan sokan hasonlítotok ehhez a lányhoz, és én tisztelettel adózom nektek ma este. A szerénységet életetek részévé tettétek. Ez több annál, mint hogy mit vesztek fel. Ez legalább hat dolgot jelent, ami eszembe jutott: 1) Szerényen és illedelmesen viselkedtek, és mégis jó veletek lenni; 2) Soha nem beszéltek durván; beszédetek vidám és érdekes; 3) Ápoltak vagytok, és ez vonzó; 4) Tehetségeitek fejlesztésére és céljaitok elérésére figyeltek, nem pedig arra, hogy testékszereket, tetoválásokat viseljetek, és testetekkel hivalkodjatok; 5) Lelkesen sportoltok, de soha nem veszítitek el önuralmatokat; 6) Nem igazán törődtök azzal, mit visel, vagy hogy viselkedik a legújabb popsztár, mivel saját stílusotok van. Összefoglalva tehát nem a világ normáit utánozzátok, mert ti ismertek egy magasabb rendű normát. Tudjátok, kik vagytok, és ez igazi előnyhöz juttat benneteket. Tudjátok, hogy valóban Mennyei Atyánk leányai vagytok. Tudjátok, hogy Ő ismer és szeret titeket. Szeretnétek örömet okozni Neki, és tisztelni irántatok érzett szeretetét. Tudjátok, hogy ha ostobaságot is követtek el, Ő segíteni fog nektek, ha Hozzá fordultok.

Úgy cselekedtek, mintha kívülről tudnátok A Fiatalság erősségéért füzetet! Hát nem nagyszerű kis útmutató ez? Szeretem a „boldogság súgójának” is nevezni, mert ha ezek szerint a normák szerint éltek, titkos fegyvert találhattok bennük, hogy a jó embereket magatokhoz vonzzátok és a helyes vágányon maradjatok. Ha az egyház magas normái szerint éltek nap mint nap, akkor magasra tartjátok a fáklyát.

Egy lány, akit most csak Liznek hívok az egyik példája annak, amiről most beszélek. Liz egy osztályba járt matekórára egy másik lánnyal, akit most Lindsaynek hívok, és akinek feltűnt, hogy van Lizben valami, ami – szavaival élve – „ragyogott”. Lindsay bevallotta, nem igazán hiszi, hogy Liz ismerné őt, de mégis jó érzést támasztott benne. Liz valóban kiállt azért, amiben hisz, és mindig megpróbált örömet okozni másoknak, és barátkozni velük. Lindsay több héten keresztül figyelte Lizt. Aztán egy nap Liz nem jött iskolába. Teltek-múltak a napok. Lindsay végül megtudta, hogy Liz nagyon súlyos agyhártyagyulladásban szenved.

Ahogy hazaért az iskolából, az asztalnál ülve sírva fakadt. Nem mintha ő és Liz olyan nagy barátnők lettek volna, de azt mondta anyukájának, hogy valamivel segíteniük kell a lánynak. Lindsay azt javasolta, hogy talán az egész család böjtöljön és imádkozzon Lizért. Minő megdöbbenést okozott az édesanyának ezt hallani saját gyermekétől, mert a böjtről és az imáról sok éve említés sem esett otthonukban! Amikor Lindsay és anyukája a család többi tagjával is beszélt erről a vacsora alatt, volt egy kis ellenállás, de Lindsay könyörögve kérte őket, és végül mind beleegyeztek, hogy böjtölnek és imádkoznak az ismeretlen Lizért. A legcsodálatosabb dolog történt. Nem sokkal ezután Liz, úgy tűnt, egészségesen és a lehető legboldogabban újra az iskolában volt. De ami még ennél is fontosabb, az élmény a remény figyelemreméltó szellemét hozta el Lindsay otthonába. Ezáltal néhány komoly változás történt a családjukban. Most már együtt imádkozik a család, amire már több éve nem volt példa.

Liz jósága ragyogott, és ez másokat is magával ragadott. Liz, ha itt vagy ma, szeretném megköszönni neked ezt. Jóságoddal megáldottál legalább egy egész családot, akinek tagjait valószínűleg nem is ismered. És ki tudja, hány másik embert vezettél, miközben magasra emelted a fáklyád!

A jóság örömet okoz nektek és másoknak is! Elmondhatok valamit? Sokkal könnyebb a helyeset cselekedni, mint a helytelent. A élet nem olyan kusza, ha jók vagytok.

A jóság legnagyobb előnye az, hogy majd a templomba vezet titeket, a földön lévő legcsodálatosabb és legszentebb helyre. A templom az a hely, ahová az Üdvözítő betér, mert ez az Ő szent háza itt a földön.

Lorenzo Snow elnök unokája egyik alkalommal elkísérte őt a templomba, és Snow elnök ezt mondta a lánynak: „Allie, el akarok mondani neked valamit. Pontosan itt álltam, amikor az Úr Jézus Krisztus megjelent nekem.” [Nagyapa] „jobb kezét a fej[em]re tette és azt mondta: ‘Nos, kis unokám, azt akarom, hogy úgy emlékezz erre, hogy ez a te nagyapád bizonysága, hogy ő a saját szájával mondta el neked, hogy ő valóban látta az Üdvözítőt, itt a templomban, és szemtől-szembe beszélt vele.’”⁴

El tudjátok képzelni azt az áhítatot, amivel ugyanazon a folyosón járnátok, mint ahol az Üdvözítő járt? El tudjátok képzelni magatokat ott, tisztán és szeplőtelenül, Isten leányaként, felkészülve az Ő legnemesebb áldásainak elnyerésére?

Az Egyéni fejlődés segíteni fog nektek felkészülni a templomra. Mennyei sugalmazással íródott. Minő csodás kis kincs is ez! Segíteni fog nektek közelebb kerülni az Üdvözítőhöz, és felmagasztosítani azokat a női mivolttal járó isteni eredetű ajándékokat, melyekről beszéltünk. Pontosan nektek készült, a felkészülésnek ennek a nagyon fontos szakaszában, mert az általatok ma felállított példák és meghozott döntések életetek többi részére is befolyással lesznek. Azért imádkozunk, hogy miközben teljesítitek az Egyéni fejlődés programot, világosságotok olyan fényesen ragyogjon, hogy az jó hatással legyen az elkövetkezendő nemzedékre is. Emiatt és más okok miatt is mondta az Első Elnökség ezt: „Szeretnénk, hogy minden fiatal nő törekedjen a Fiatal Nő elismerés elnyerésére. Miközben a fiatalok e célokon munkálkodnak, olyan készségeket és tulajdonságokat fejlesztenek ki, amelyek a templomba vezetik őket, és felkészítik őket, hogy egész életükön át szolgálják családjukat és az Urat.”⁵ A csodálatos új Fiatal Nő medál templomtornyokat ábrázol, emlékeztetve benneteket arra, hogy a templomi szertartások elnyerésére készültök, mert a templom az, amin keresztül Krisztushoz jövünk.

Ezen a húsvéti estén különösképpen Krisztusra gondolunk. Több mint kétezer évvel ezelőtt, amint teste a sírban hevert, néhányan azt gondolták, hogy a fény kialudt. Tudjuk azonban, hogy a harmadik nap hajnalán, amit mi húsvétnak hívunk, felkelt, hogy üdvösségünk legyen, Üdvözítőnk, örök fényünk, amely sohasem hagy el bennünket. Bizonyságomat teszem, hogy Krisztus a világ világossága és élete.

Drága fiatal nők! Oly fényesen fényljék a ti világosságotok minden családtagotok és barátotok előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti Mennyei Atyátokat! A fáklyát vinni kiváltság. Azért imádkozunk, hogy annak világossága fényljék utatok minden lépésében, és hogy jóságotok feljogosítson majd benneteket egy nap arra, hogy elnyerjétek a templomi szertartásokat, mert ezen a helyet találjátok meg a legnagyobb világosságot. Jézus Krisztus nevében, ámen.