Néhány alapvető tanítás Joseph Smith történetéből
A megtérés személyes lelki folyamat. Minden egyes egyénnek magának kell megvizsgálnia ezeket az alapelveket.
Joseph Smith története azért íródott, hogy megossza az egyház ezen utolsó napokban való visszaállításának történetét. A történet lényege az Úr ígéreteibe vetett bizalom szemléltetése, ezen kívül öröm és bizonyosság forrása az minden hívő számára.
Sokszor, különböző körülmények között volt lehetőségem elolvasni. Gyermekként lenyűgözött; tizenévesként útmutatóul szolgált és erőt adott; bátran és lelkesen osztottam meg fiatal misszionáriusként; még most is bámulatba ejt és mély hálát ébreszt bennem. Azóta, hogy Joseph Smith megírta, áldást és a hit ajándékát, egyfajta örökséget jelent az őszinte hívő számára; nyílt meghívót jelent az igazságot keresőknek, és állandó kihívást a hitetlenek részére.
Azok számára, akik még nem tagjai az egyháznak, azt javaslom, nyitott elmével és igaz szándékkal olvassák el Joseph Smith bizonyságát. Érezni fogják őszinteségét, és meglátják majd benne a csodálatos módon visszaállított egyház megalapítását.
Bár ennek a lenyűgöző történetnek számottevő lelki tartalma van, beszédemet öt alapelv megemlítésére korlátozom, amelyek segíteni fognak nektek Isten megismerésében, ahogy a próféta esetében is tették.
1. Alapelv: Legyen őszinte vágyatok az igazság megismerésére!
Joseph Smith-nek komoly vágya volt, hogy megismerje Istent és megtudja akaratát. Ti is kifejleszthettek ugyanilyen vágyat, és maga Isten el fog vezetni benneteket az igazsághoz. Amikor felismeritek az igazságot, tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy életeteket azzal összhangban éljétek!
2. Alapelv: Tanuljátok meg a szentírások olvasásának fontosságát!
Joseph Smith ismerte őket, mivel tanulmányozta azokat. Azt mondta: „Egy napon Jakab apostol levele első fejezetének ötödik versét olvastam, amely így szól: Ha pedig valaki nem elég bölcs, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek; és meg is kapja.” (JST 1:11)
Rövid szolgálata során Joseph Smith sok további fontos kinyilatkoztatást is kapott, amik a szentírások olvasásának eredményeképp adattak. Tanulmányoznotok kell azokat annak érdekében, hogy megismerjétek Istent, aki minden igazság forrása.
3. Alapelv: Tanuljátok meg az ima értékét!
Az ifjú Joseph azt mondta:
„Végül is arra a meggyőződésre jutottam, hogy vagy sötétségben és bizonytalanságban maradok, vagy azt teszem, amit Jakab apostol tanácsol, és Istenhez folyamodom. (…)
Ez volt az első alkalom az életemben, hogy ilyen próbát tettem, mert minden aggodalmam közepette addig még soha nem próbáltam hangosan imádkozni.
(…) letérdeltem, hogy szívem óhaját Isten elé tárjam. (…)
Jakab bizonyságát igaznak találtam – miszerint egy ember, akinek nincsen bölcsessége, kérhet Istentől, és megkapja szemrehányás nélkül.” (JST 1:13–15, 26.)
Mennyei Atyánk – tökéletes atyaként – ismeri minden lelki és anyagi szükségleteteket, és szeretne megáldani titeket; azért adta nektek a parancsolatot, hogy keressétek Őt és hozzá forduljatok.
Joseph azért ismerte meg az igazságot, mert imádkozott. Napjainkban ezen egyház tagjainak milliói szintén tanúságukat teszik a visszaállítás valós voltáról, mert – megfogadván ezt a tanácsot – hittel megkérdezték az Urat. Nektek is ugyanilyen jogotok van választ kapni imáitokra, mert a bizonyság olyan ajándék, amit Isten egyedül azoknak ad meg, akik igaz szándékkal kérdeznek. Próbáljátok ki, és az ígéret valóra válik!
4. Alapelv: Fedezzétek fel az elmélkedés áldásait!
Joseph Smith gyakran elmélkedett; gondolkodott, elemzett, összehasonlított; próbált választ találni a szentírásban olvasottakra. Azt mondta:
„A nagy nyugtalanság ezen időszakában az elmémet komoly mérlegelés és nagy szorongás járta át. (…)
Gyakran azt kérdeztem magamtól: E sok felekezet közül melyiknek van igaza? vagy talán mindannyian tévednek? Ha bármelyiküknek igaza van, melyik az, és hogyan tudhatnám meg? (…)
Soha a szentírások egyetlen része sem hatott még olyan erővel emberi szívre, mint az akkor az enyémre. Úgy éreztem, hogy nagy erejével teljesen átjárta a szívemet, és újra és újra visszagondoltam rá.” (JST 1:8, 10, 12.)
Az örök igazságokról elmélkedni annyit tesz, hogy újra és újra elgondolkodunk és megkérdezzük magunktól: „Hogyan tudhatom meg mindezt?” „Mások vajon hogyan tudták meg?”
Hogyan tudhatjátok meg ezeket a dolgokat? Kérlek, komolyan elmélkedjetek el róluk!
5. Alapelv: Tapasztaljátok meg az egyházba járás örömét!
Az igazság megismerésének vágyától vezérelve Joseph Smith számos felekezetet keresett fel a környéken. Az Atyaistennel és Fiával, Jézus Krisztussal való élményét követően világosan írta le a más egyházakra vonatkozó utasításokat, amiket kapott:
„Megkérdeztem azokat, akik felettem a fényességben álltak, hogy mindezen szekták közül melyiknek van igaza – mert akkor még nem tudtam, hogy mindegyik eltévelyedett –, és melyikhez csatlakozzam. (…)
… egyikhez sem kellett csatlakoznom, hanem annak kellett maradnom, ami voltam.” (JST 1:18, 26.)
Mindannyiunknak meg kell ismernie Isten földi királyságát, és bizonyságot kell kapnunk annak igazságairól. Azért megyünk el istentiszteletre, hogy érezzük a Szellemet, megtanuljuk az Úr tanát, megújítsuk szövetségeinket, és elnyerjük az üdvözülés és felmagasztosulás szertartásait, hogy családunkkal együtt visszatérhessünk Isten jelenlétébe. Ezennel szeretettel meghívunk benneteket, hogy gyertek el istentiszteletre, és saját szemetekkel nézzétek meg ezeket a dolgokat.
A megtérés személyes lelki folyamat. Minden egyes egyénnek magának kell megvizsgálnia ezeket az alapelveket. Nem elég gyenge kísérletet tenni, amit kétely, félelem vagy a bizalom hiánya kísér. Isten azt ígéri nekünk az Ő kegyelme által, hogy nyíltságunk mértékében megválaszolja könyörgéseinket. Csak az igaz szándékkal keresők kapják meg a választ, Istentől jövő ajándékként, a Szentlélek által.
A Szentlelket nevezik a Vigasztalónak és a Tanúnak is. Neki köszönhetjük tudásunkat és bizonyságunkat, hogy Krisztus az Isten Fia.
Ha érdemesek és szövetségeitekhez hűek maradtok, miután megkeresztelkedtek, tiétek lesz a Szentlélek állandó útmutatása sugalmazások, benyomások, érzések, álmok és figyelmeztetések által.
A történelem és a szentírások mesélnek nekünk olyanokról, akik hallották Istent, beszéltek vele, vagy valamilyen más módon szereztek konkrét bizonyítékot Isten létezéséről és az üdvözülésünkre alkotott tervéről. Sokuk azonban nem maradt hű meggyőződéséhez.
Ebből azt tanulhatjuk, hogy nem a fizikai érzékeinken keresztül tudomásunkra jutott dolgok, hanem a Szentlélek hatása alatt kapottak teszik lehetővé azt, hogy megértsük Isten céljait és kövessük Őt.
Amikor valaki megtanulja ezeket az alapelveket, majd abbahagyja gyakorlásukat, elveszíti a fényt és az útmutatást, ami segítene neki megérteni Istent és az Ő prófétáit. Kívülről azt látjuk, hogy az ilyen emberek elkülönülnek, kevésbé aktívvá válnak, néha még harcolnak is az egyház ellen. Belsőleg az történik, hogy abbahagyták az öt alapelv közül egy vagy több gyakorlását.
-
Nincs már őszinte vágyuk a teljes igazság megismerésére.
-
Már nem olvassák a szentírásokat.
-
Már nem imádkoznak.
-
Már nem elmélkednek az örökkévaló igazságokon.
-
Már nem járnak istentiszteletre.
Csodálatos az, hogy a nagy vallási zűrzavar idején, ellenkezés, sőt, üldöztetés közepette a 15. életévét még be sem töltött Joseph Smith türelmesen és szorgalmasan bizonyította engedelmességét, és mutatta meg nekünk az Istenhez való közeledés egyszerű, de hatékony módját.
Ez a folyamat azt kívánja tőlünk, hogy addig tanuljunk, tanításról tanításra, itt egy kicsit, ott egy kicsit, míg kifejlesztjük hitünket és isteni lehetőségeinkről való tiszta megértésünket (lásd 2 Nefi 28:30).
Felelősségünk, hogy naponta erősítsük a Szellem által kapott benyomásokat, állandóan alkalmazva ezen öt alapelvet.
Azért imádkozom, hogy ezt mindig meg tudjuk tenni, Jézus Krisztus nevében, ámen.